Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasított egy panaszt, mert az szerinte nem érint alapvető alkotmányossági kérdést, bár a panaszosok szerint alapjogaik sérültek.

A beadvány meg nem nevezett aláírói a Miniszterelnöki Kabinetiroda által üzemeltetett hirlista.hu oldalon közzétett hirdetményt kifogásolták. Szerintük a június 9-i EP-választással kapcsolatos „Nekünk béke kell! Csak a Fidesz!” szöveg, amely a hazai baloldalt „háborúpártinak”minősíti, sérti a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, illetve az állam politikai semlegességének követelményét.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a panaszt azzal utasította el, hogy a hirdetmény alapjául szolgáló márciusi miniszterelnöki interjú idején még nem volt kampányidőszak, így az nem értelmezhető a kormánypártok népszerűsítését célzó kampányeszközként. Az ügyben nem a miniszterelnök vagy az általa képviselt kormány osztotta meg a Fidesz mint jelölőszervezet kampányüzenetét, hanem a Fidesz osztott meg egy interjút.

Különben is:

Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy valamely jelölőszervezet úgy folytassa kampánytevékenységét, hogy abban a kormányzattal való egyetértését érvényre juttassa.

Ezután a panaszosok a Kúriától kérték az NVB-határozat felülvizsgálatát, de az ezt érdemi vizsgálat nélkül visszadobta arra hivatkozva, hogy nem bizonyították érintettségüket. Ezzel az ezt vitató aláírók szerint a Kúria el akarta kerülni, hogy az állam jogellenes, a politikai erők esélyegyenlőségét súlyosan sértő kommunikációs politikája ügyében érdemi döntést kelljen hoznia. 

Ezért fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert úgy látják: ha az állam a politikai tartalmú hirdetményeivel a kormánypártok választási győzelmét segíti, súlyos joghátrányt okoz a szemben álló politikai erőknek. A költségvetésből vagy állami tulajdonú vállalatok támogatásából finanszírozott állami propaganda erősebben tud hatni a választói véleményekre, mint az ilyen propagandalehetőségekkel nem rendelkező, nem kormánypárti véleményt valló és hirdető személyek.

Az Ab Horváth Attila vezette tanácsát azonban nem tudták meggyőzni. A testület szerint az indítványozók panasza nem alkotmányossági, hanem törvényességi kérdésekre vonatkozik, a Kúria jogértelmezését és jogalkalmazását vitatják. Az indítvány nem tartalmaz olyan érvet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, ezért az Ab is érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza a panaszt.

Az ügy némileg emlékeztet arra a néhány napja hozott határozatra, amelyben az Ab azt mondta ki: vizsgálni kell, hogy a szombathelyi önkormányzat cégeinek hirdetései nem a polgármestert jelölő szervezetet támogatják-e burkoltan.

Igaz, az Ab ekkor is hangsúlyozta, hogy nem feladata a konkrét bírósági jogértelmezés értékelése, vagyis a testület nem mondta ki, hogy tényleg törvénysértők-e az önkormányzati hirdetések. De a Kúria fontos kérdésekkel nem foglalkozott, „a döntésben nem ismerhetők fel az alkotmányos mérlegelés szempontjai”. Ezért azt a kúriai döntést megsemmisítették, az ügy visszakerült a bírák elé. A mostani ügyben ezzel szemben az Ab öttagú tanácsa nem talált okot erre.