Magyar és Gyurcsány kölcsönösen osztják egymást. Előbbi azt akarja elhitetni, hogy a DK elnöke a rendszer része, utóbbi pont Magyarról állítja ezt. A kampányhajrában ez az összecsapás mégis mindkettőnek jó lehet a saját táboruk stabilizálására.
„Mi tagadás, sokértelmű óvatossággal kezeltünk eddig, de csak azért, mert sokértelmű volt a szereped. Ellenzékinek mutattad magad, bár a NER részeként eltöltött évtizededre semmi elfogadhatót nem mondtál. (…) Te egy tőről metszett fideszes politikus vagy, frissebb, mint Orbán, de minden bizonnyal tehetségtelenebb” – így szállt bele kedden Gyurcsány Ferenc Magyar Péterbe.
A DK elnöke hosszú utat járt be Magyar Péterrel kapcsolatos kommunikációjában. Az ellenzéki pártok óvatos optimizmussal figyelték a politikai karrierjét, mozgalmát, majd pártját építő Magyart annak februári felbukkanása után még azt követően is, hogy az újdonsült politikus újraosztotta a politikai teret. Magyar ugyanis a kezdetektől nem vette figyelembe az évtizedes hagyományokkal bíró, a pártokat jobb- és baloldalra soroló felfogást, hanem egyszerűbben fogalmazott. Szerinte vannak a régiek, és vannak az újak. A régibe vett minden olyan formációt, amelynek szerinte a szerencsétlenkedései hozzájárultak Orbán Viktor sorozatos kétharmadaihoz.
Magyar ennek megfelelően a baloldal jelenlegi legerősebb pártját, a DK-t is a régiek közé sorolta, ami lehetővé tette számára, hogy Gyurcsány Ferencet és Orbán Viktort egy kalap alá vegye.
Orbán-Gyurcsány-kormányról, narancssárga és kék Fideszről beszélt, vitára hívta mindkettőjüket, követői számára elmosva ezzel a két párt közötti határt, egy tömbként kezdte őket emlegetni.
Az ellenzéki pártok közül Márki-Zay Péter azonnal támogatásáról biztosította Magyart, a többiek viszont kezdetben szinte egyáltalán nem reagáltak, nem bántották az új politikai szereplőt annak ellenére sem, hogy azt már a legelső, vele kapcsolatos közvélemény-kutatások is bemutatták, hogy elszívja választóikat. Miért? Pont Magyar robbanásszerű növekedése, politikai tényezővé válása miatt. Nem volt egyértelmű, sőt, máig sem az, mivel ártanak maguknak többet: ha támadják Magyart, aki erre visszacsaphat azzal a toposzával, hogy aki őt támadja, a rendszerváltást támadja, vagy ha hagyják, hogy tétlenségük miatt egyszerűen elvigye szavazóikat.
A legtöbb ellenzéki politikus ebben a csiki-csuki helyzetben kivárt és hallgatott, ameddig csak lehetett. Eközben saját, a 2022-es országgyűlési választásokon elszenvedett bukás után erősen megfogyatkozott bázisukat igyekeztek stabilizálni. Ezzel próbálkozhatott Gyurcsány is, amikor április hetediki posztjában definiálta pártja credóját, leírva mindazon pontjait a Fidesz rendszerének, amelyet kifogásolnak. Ebben a DK-s választókat olyannak írta le például, mint „akik történelmi gyalázatnak tekintik Orbán kormányzását, akik azzal egy percre sem alkudtak meg, akik mindig elutasították a Fidesz korlátlan uralmi törekvéseit”, vagy „akik a lopást lopásnak, a korrupciót korrupciónak tekintik akkor is, ha az állítólag egy új nemzeti középosztály felépítését szolgálná, akik egyetlen percig se szolgálták Orbán rendszerét, soha nem szavaztak a Fideszre”.
Az utalások nehezen félreérthetők, hiszen Gyurcsány és a DK, miután Magyar egyre határozottabban mosta őket össze a Fidesszel, egyre erőteljesebben kezdték őt támadni. A front élesedését, intenzitását pedig Gyurcsány posztjai érzékeltették a legjobban. A volt miniszterelnök Magyar nevét kezdetben egyáltalán nem írta le, így kritizálta őt. Például azzal, hogy „osztja a kormány álláspontját Oroszország ukrajnai agressziójával kapcsolatban”, vagy hogy „közszereplései épp úgy a gőgről, kizárólagos hitről, megbélyegzésről, indulatkeltésről szólnak, mint ahogy a hasonlóan fellépő kormánypártoké is”.
Április elejéig mindössze egy olyan éles Gyurcsány-kiszólást találtunk, amely név nélkül említve is Magyar Péterről szólt. A DK viszont közben folyamatosan csépelte Magyart, hol a Nyugati Fényen keresztül ömlő lejáratókampányán keresztül, ami szinte felvette a versenyt azzal, ahogy a Megafon és a kormánymédia ütötte Magyart, hol a Molnár Csaba által 7 millióért is, aki közben a HVG-nek azt nyilatkozta, hogy „Magyar Péter nincs a számunkra legfontosabb tizenöt kérdés között”.
A volt miniszterelnök Magyarral kapcsolatban májusban aktivizálta magát, ekkor derült ki, hogy Magyar pártja, azzal egyidőben, hogy az ismeretlenségből egyből 16 százalékon nyitott a Medián felmérése szerint, a DK-MSZP-P támogatottsága 10-ről 6 százalékra esett. Magyarék megjelenésével minden ellenzéki párt támogatottsága esett, de a DK-é a legtöbbet. Gyurcsány a Facebookon kezdte egyre élesebben kritizálni Magyart, bár a nevét még mindig nem írta le. „Aki kérdezni mer tőle, róla, vagy csak neki nem tetszőt, az Rogán embere. Mert kérdezni csak neki tetszőt lehet, de leginkább a gyönyörűségtől elalélva imádni, közben esetleg csurgó nyállal bólogatni szabad, sőt, ez az elvárás. Aki nem így tesz, az minimum kishitű, nyilvánvalóan ellene van a Fidesz leváltásának, de leginkább megvette, megvezette, megzsarolta valaki” – írta május 14-én célozva arra az esetre, amikor volt kollégánk kérdezte Magyart egy rendőrségi jelentéssel kapcsolatban. De nem állt meg itt, ugyanebben a posztban vádolta messiástudattal Magyart.
Problémát ezen posztoknál viszont pont Magyar jelentett, mivel elkezdett kommenteket írni azok alá, többször több pozitív reakciót begyűjtve ezekre, mint ahány Gyurcsány posztján volt. Az előbb idézett poszthoz például azt fűzte hozzá, hogy „nyugodtan leírhatja a nevemet, Elnök Úr. Nem kell félni, nem fog fájni”.
Gyurcsány pedig egyre harciasabb hangnemre váltott, a Bibliát idézve hamis prófétázta Magyart, mire ő azt írta, „pánik üzemmódban a hatalmi elit”. „Van annak egy diszkrét bája, amikor Schiffer András Gyurcsány Ferenc posztjait lájkolja, amikor a rogáni propaganda Gyurcsányék újságírójára hivatkozik, Gyurcsányék pedig a NER-propagandát idézik. (…) A hatalmi elit és a kitartott médiamunkásai közösen próbálják megtartani a koncot és minden nap bebizonyítják, hogy ők egy brancs” – tette hozzá.
A több ezer karakteres esszéktől Gyurcsány május 23-ra jutott el oda, hogy már csak annyit írt, „rendszert lánglelkű szónoklat még soha nem döntött meg. Ahhoz nem beszélni, hanem cselekedni kell. Ahogy Dobrev Klára teszi”. Magyar ezt gyakorlatilag kinevette, „14 éve óriási sikerrel” – írta egy nevetős szmájli kíséretében. Végül kettejük nyilvánosság előtt zajló háborúja abban a nyílt levélben csúcsosodott ki, amelyet Gyurcsány közvetlenül Magyarnak címzett és ebben fideszesnek nevezte őt. A játék mintha végig erre ment volna,
miközben Magyar a Fidesszel mosta össze a DK-t, annak elnöke saját választóival igyekezett elhitetni, hogy az új messiás fideszes.
Az egyre élesedő Magyar-Gyurcsány konfliktus megmutatta, hogy gyakorlatilag mindkét fél elengedte annak esélyét, hogy a másik táborát maga mellé csábítsa. A kampányhajrára eljutottak odáig, hogy mini háborújuk a végén mindkettőjüknek jól jöhet, ha sikerül vele stabilizálniuk és magukra leszavaztatniuk saját táborukat. A DK-s és Tisza Párt-magok szemében vörös posztó, ha valaki fideszes kollaboráns. Gyurcsány pedig pont ezt állítja Magyarról, ellehetetlenítve azt, hogy annak szavazótáborából bárkit megszólítson, hiszen a másik mag pont azt a szöveget hallgatja hónapok óta, hogy Gyurcsány a fideszes valójában.
A kampánynak azonban vége lesz, ha máshol nem, a Fővárosi Közgyűlésben a DK-nak és a Tisza Pártnak is lesznek képviselői. Valójában csak ott fog kiderülni, hogy az utóbbi hónapok háborúja a két vezéregyéniség között ellehetetlenítette-e véglegesen az együttműködést. Ha együttműködés kezdődik, azzal éppen a jelentős közgyűlési arányokra esélyes Fidesz kap esélyt arra, hogy újból sulykolni kezdjék, hogy az új messiás valójában gyurcsányista.
