A júniusi EP-választással azonos napra előrehozott önkormányzati választás olyan helyzetet teremt, hogy az eddigi – esetleg a polgárok által leváltott – polgármesterek és helyi képviselők még csaknem négy hónapig hivatalban lesznek, a június 9-én megválasztott újak pedig csak október 1-étől léphetnek a helyükre. A 2019-ben választott tisztségviselők mandátumát ugyanis nem rövidítették le.

Abban a négy hónapban a polgármester vagy a vármegyei közgyűlés elnöke gyakorolhatja a képviselő-testület vagy a fővárosi, vármegyei közgyűlés feladat- és hatásköreit, ha a megválasztott önkormányzati képviselők száma a képviselő-testület működéséhez szükséges létszám alá csökken, továbbá ha a képviselő-testület két egymást követő alkalommal határozatképtelen, vagy határozatképes, de a napirendre tűzött kérdésekben nem dönt. Ha nincs polgármester, akkor helyettese lép a helyére, ha pedig ő sincs, akkor a javaslat több megoldást ad a valamelyik képviselő általi helyettesítésre. Legvégső soron, korlátozott hatáskörrel, a település vezetőjének helyébe léphet akár a kormányhivatal vezetője is, akit meglepő módon nem főispánnak nevez a szöveg, pedig már 2022 óta ez a (vár)megyei kormányhivatal-vezetők elnevezése.

Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságában kormánypárti javaslatra elfogadott, az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslathoz benyújtott módosítás azzal magyarázza az új, átmeneti szabályt, hogy az önkormányzat működőképessége érdekében van rá szükség. Ugyanis a korábbi ciklus tapasztalatai szerint többször előfordult, hogy a képviselő-testület vagy önkormányzati képviselő hiányában nem hozott döntést, vagy azért, mert a megválasztott képviselők saját döntésük alapján a döntéshozatalban nem vettek részt. Az is nehézséget okozott, ha a polgármester, az alpolgármester vagy mindkettő egyszerre lemondott a tisztségéről, mert ebben az esetben a képviselő-testület működése is korlátozott, a polgármesteri feladatok ellátása pedig teljesen ellehetetlenül. „Ezen esetek megismétlődésének elkerülése érdekében a kellő jogi szabályozás kialakításával biztosítható, hogy a szükséges önkormányzati döntések a működésképtelen képviselő-testület helyett meghozatalra kerüljenek.”

Mindez tehát, ha a jövő héten az Országgyűlés is megszavazza, csak június 9. és október 1. között lesz érvényes.

A bizottság ugyanehhez az igazságügyi csomaghoz elfogadta azt a módosítást is, amellyel törlik az „alapvető jelentőségű vállalkozás” fogalmát. Az ilyen cégek és tulajdonosaik életébe nagyon durván beavatkozhatott volna az állam, amit hosszasan indokoltak a gazdasági verseny védelmével, de most írott indoklás nélkül visszavonták ezt az elképzelést. Vejkey Imre, az igazságügyi bizottság elnöke a TAB ülésén annyit mondott erről, hogy a GVH egyéb feladatait is figyelembe véve a kormánypárti frakciók nem tartották időszerűnek az új intézmény bevezetését. Az ellenzékből senki nem szólt hozzá ehhez.