Egy magyar-amerikai kettős állampolgár és azonos nemű amerikai házastársa 2014-ben Kaliforniában örökbe fogadott egy gyereket, de ezt a magyar hatóság nem volt hajlandó anyakönyvezni. Az elutasítást jóváhagyó bírósági ítéletek ellen a magyar állampolgárságú szülő már 2020-ban alkotmányjogi panaszt nyújtott be, de lekéste a törvényi határidőt, ezért azzal akkor az Alkotmánybíróság nem foglalkozott.

2021-ben a pár elvált, és a magyar szülő erre hivatkozva újra kérte az örökbe fogadás anyakönyvezését, de ismét elutasította mind a kormányhivatal, mind a bíróság. Az érv az volt, hogy az azonos nemű házastársak válása nem változtatott azon, hogy korábbi házasságuk elismerése „a magyar közrendbe ütközne”, a közös örökbefogadást pedig a magyar jog csak házasságban élő férfi és nő számára teszi lehetővé. A gyerek kedvezményes honosítására, vagyis magyar állampolgárként történő könnyített elismerésére ugyanez vonatkozik: akkor lenne lehetséges, ha Magyarországon elismert örökbefogadás történt volna, de ez nem olyan.

Az Ab elutasította az anyakönyvezést elutasító ítéletekkel szembeni alkotmányjogi panaszt, hangsúlyozva, hogy ezen ítéletek indoka „az indítványozó állításával ellentétben valójában nem az indítványozó szexuális orientációja, hanem a kérelem ítélt dolog jellege volt”, vagyis az, hogy az ügyről korábban már jogerősen döntöttek. Ez az érvelés azonban lehetővé tette az Ab számára, hogy a vita lényegéről ne foglaljon állást: alkotmányos-e nem elismerni az örökbe fogadást azonos nemű párok esetében. (Négy éve erről kénytelen lett volna dönteni, ha a panaszos nem késett volna el.) Az előadó alkotmánybíró Szabó Marcel volt, ellenvéleményt senki nem nyilvánított, de Hörcherné Marosi Ildikó és Juhász Imre valamiért nem vett részt a döntésben.

A témát érdekessé teszi, hogy néhány hónapja az Európai Parlament tárgyalt egy törvényjavaslatot a szülői jogállásról: e szerint, ha valaki szülői jogosultságot szerzett egy tagállamban, azt valamennyi országban kötelező lenne elismerni, például az iskoláztatásban vagy az orvosi ellátásban. Ez nem írná felül azt, hogy a család fogalmának meghatározásában továbbra is kizárólag a nemzeti jog az irányadó, vagyis a külföldön kötött melegházasságot nem kellene a magyar hatóságoknak elismerniük, csak az ezzel megszerzett szülői jogosultságot. A magyar kormány azonban ezt is ellenezte.