„Orbán Viktor 1998-tól 2002-ig, majd 2010-től napjainkig kormányozta Magyarországot. Ez idő alatt uralta a magyar politikát és nagymértékben a magyar életet is. A múlt hét végén azonban megkérdőjeleződött az uralma, amikor több tízezer tüntető gyűlt össze Budapesten, és a bukását követelte” – így kezdődik George Friedman legfrissebb jegyzete, amit a szerző az általa fenntartott Geopolitical Futures nevű oldalon tett közzé.

„Megdöbbentő esemény” – így jellemezte Friedman a Magyar Péter által meghirdetett szombati demonstrációt, hangsúlyozva, hogy mióta Orbán több mint egy évtizede átvette a miniszterelnökséget, a magyar ellenzék széttöredezett, és általában véve hatástalan. „Ezért az, hogy ennyi idő elteltével ennyi ember gyűlik össze a kormányzása ellen, megdöbbentő esemény, függetlenül attól, hogy ez a leváltásához vezet-e” – írta az elemző.

Friedman a jegyzetében arról ír, hogy Magyarország vezetőjeként Orbán olyan ideológiát teremtett, amely más országokra is hatással volt. Ennek szerinte két kritikus dimenziója van. Az első a Magyarországra irányuló migrációval szembeni ellenállás, ami ellentétes volt az európai liberalizmussal. Ugyanakkor az évek során Orbán nézete egyre több támogatót szerzett Európa-szerte. Másodszor, Orbán ellenséges volt azzal szemben, amit ma egyesek „woke” kultúrának neveznek. Kritikája részben a kereszténység konzervatív felfogásán alapult, de még inkább azon a meggyőződésen, hogy a homoszexualitás megrontja a magyar társadalmat. Ismét az európai liberalizmussal szemben foglalt állást, és nézetei idővel más országokban is elfogadást nyertek – jegyezte meg Friedman. Az elemző felemlegette, hogy a legutóbbi hollandiai választásokon például Geert Wilders pártja, Orbán nyílt és erőteljes szövetségese letaszította a trónról azt a liberális pártot, amelynek korábbi vezetője Orbán egyik legerősebb kritikusa volt. 

De Friedman szerint Orbán ideológiájának hatása elérte az Egyesült Államokat is. Márciusi amerikai útja során Orbán találkozott Donald Trumppal, később mindketten hivatkoztak a találkozóra a beszédeiben. „Erről az útról visszatérve Orbán politikailag biztonságban tűnt Magyarországon. Azonban egy erőteljes Orbán-ellenes erő lappangott, amely arra a meggyőződésre épült, hogy az Orbán-rezsim korrupt, és hogy különböző tagjai a nép kárára gazdagodnak meg” – írja Friedman.

Az orbáni dráma másik dimenziója Friedman szerint az ukrajnai háborúval kapcsolatos. Az orosz invázió előtt, miközben a NATO próbálta meghatározni a stratégiáját, Orbán Moszkvába utazott, hogy találkozzon Putyin orosz elnökkel. Ezen a találkozón Orbán azt sugallta, hogy Oroszország követelései észszerűek, és azt mondta, hogy a Kreml elleni szankciók nem fognak működni. Ezzel szakított Magyarország NATO-szövetségeseivel.

„Orbán régóta hatékony politikus. Ez még inkább zavarba ejtővé teszi a múlt heti eseményeket. Úgy tűnik, Orbán elvesztette a fonalat, és ha Budapesten politikai váltás történik, akkor lehetséges, hogy a NATO-val, Oroszországgal és egyebekkel kapcsolatos magyar álláspont is megváltozik. De Orbánnak még nincs vége. És még ha így is van, nem világos, hogy ellenfeleinek van-e olyan víziója, amely elég messzire megy a korrupció iránti megvetésükön túl ahhoz, hogy szélesebb körű változást hozzon Magyarországon” – írta Friedman.

A magyar származású, nemzetközileg elismert amerikai geopolitikai stratégát 2022 nyarán Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban is fogadta. A beszélgetésen, amelyen részt vett Csák János kulturális és innovációs miniszter, valamint Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is, George Friedman bemutatta Vihar a csönd előtt című új könyvét, amely Magyarországon az MCC Press gondozásában jelent meg.