Itthon Serdült Viktória 2024. április. 10. 14:29

Vészesen fogy az idő, magyar diákok és kutatók ezrei maradhatnak ki az uniós programokból

Serdült Viktória
Szerzőnk Serdült Viktória

A modellváltó egyetemek közül 18-nak három hónap múlva lejár az Erasmus és a Horizont programok finanszírozási szerződése. Ha addig nincs megállapodás az Európai Bizottság és a kormány között, elveszhet a lehetőség. Ráadásul a jogállamisági eljárásban befagyasztott 6,3 milliárd euró esetében sincs semmilyen előrelépés, itt Magyarország térfelén pattog a labda.

Sem a jogállamisági eljárásban, sem pedig az Erasmus programról szóló tárgyalásokon nem történt lényeges előrelépés a magyar kormány és az Európai Bizottság között az elmúlt hónapokban, így nemcsak a modellváltó egyetemek futhatnak ki az időből, hanem pénzt is veszíthet Magyarország az uniós alapokból.

Lapunk brüsszeli forrásokból úgy tudja, különösen sürgős lenne megoldást találni az Erasmus+ és a Horizont Európa programok finanszírozására, ugyanis

az érintett 21 magyar egyetemből 18-nak júliusban lejár a szerződése.

Ha eddig nem sikerül új finanszírozási szerződést kötni, nemcsak az idejáró diákok esnek el az európai csereprogramok lehetőségétől, hanem a kutatók is az európai finanszírozásból és együttműködésekből.

Azt januárban Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter is elismerte, hogy megrekedtek a tárgyalások, de fejleményekről azóta sem ő, sem pedig Bóka János EU-ügyi miniszter nem beszélt. Ezt az elmúlt napokban Brüsszelben is megerősítették a hvg.hu-nak. Részleteket ugyan nem árultak el, de hangsúlyozták: mindenképpen azt szeretnék, hogy Magyarország hozzájusson a forrásokhoz, és így a diákok és a kutatók is részt vehessenek a programokban.

Ha azonban kifutnak az időből, mást már nem nagyon lehet tenni egyik oldalon sem.

Az Erasmus program megoldásához arra lenne szükség, hogy valamilyen egyezség szülessen a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumairól, melyeket az Európai Bizottság jelenlegi formájukban még mindig összeférhetetlennek tart. A Portfolio korábbi információi szerint a leginkább vitatott pont a kuratóriumi tagok kiválasztásának folyamata. Ezt most lapunknak is megerősítették.

Arról, hogy hány magyar diák maradhat ki az Erasmus programból, ebben a cikkünkben írtunk:

Kiszámoltuk: négy és félezer diák maradhat ki az Erasmusból jövőre, ha a kormány nem tud megegyezni Brüsszellel

Kiadta a 2023-as Erasmus+ pályázatok nyerteseinek listáját a Tempus Közalapítvány, de ezen a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek egyelőre nem szerepelnek, őket csak feltételesen tudták támogatni. A tavalyi lista alapján azonban könnyű kiszámolni, hány diákot érinthet rendkívül rosszul, ha a magyar kormánynak szeptemberig nem sikerül egy olyan megoldást találnia a kuratóriumok összetételére, amire az Európai Bizottság is rábólint.

Kohéziós pénzek is hiányoznak

Az idő azonban nemcsak az Erasmus, hanem a teljes jogállamisági eljárás esetében is vészesen telik, mely összesen 6,3 milliárd eurót blokkol a Magyarországnak szánt kohéziós alapokból.

Az Európai Bizottság még 2022-ben azért indította meg a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben, mert veszélyben látta az Unió költségvetésének felhasználását. Ajánlásuk alapján a Tanács – vagyis a tagállamok miniszterei – még ugyanezen év decemberében döntöttek a kohéziós pénzek egy részének blokkolásáról. Ahhoz, hogy ehhez a 6,3 milliárd euróhoz hozzáférhessen az ország, több vitatott pontban kell eredményt elérni, ezek a közbeszerzések átláthatósága, a már említett közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos összeférhetetlenség, a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos nyomozások és büntetőeljárások folytatása.

Forrásaink azt is megjegyezték, hogy a magyar kormány eddig semmilyen jelzést nem küldött arról, hogy megoldotta volna a problémákat, és ez alapján hivatalosan kérte volna a pénzek feloldását. Márpedig amíg ez nem történik meg, addig a Bizottság sem tud lépni az ügyben.

„A labda a magyarok térfelén pattog” – fogalmaztak Brüsszelben.

Az idő itt is sürget, a tanácsi döntés már másfél éve volt. A folyamatot az is lassítja, hogy ha a magyar kormány kéri is a pénzek feloldását, erről a Bizottságnak javaslatot kell tennie a Tanácsnak, ahol minősített többséggel kell szavazni a kérdésről, ami szintén beletelik egy kis időbe.

Bóka János EU-ügyi miniszter ennek ellenére márciusban még csak annyi tudott mondani a Népszava kérdésére, hogy „valamennyi nyitott kérdésben zajlanak az egyeztetések”, amelyek „eltérő előrehaladottsági fázisban vannak”.

A magyar kormány hallgatása már csak azért is meglepő, mert a Bizottság által kért igazságügyi reformok esetében kompromisszumkészek voltak, aminek a hatására az Európai Bizottság tavaly 10 milliárd eurót fel is szabadított Magyarország számára. Valószínűleg nem történne máshogy a jogállamisági eljárás 6,3 milliárd eurójával sem.

A nem befagyasztott kohéziós alapok felhasználása eközben szintén rendben halad, sőt már 620 millió eurót ki is fizettek belőlük Magyarországnak.

Uniós pénzügyi gyorstalpaló

Az Európai Unió a teljes, 31 milliárd eurót meghaladó, Magyarországnak szánt keretet blokkolta korábban. Ezek egyik része a Covid utáni helyreállítási alap 10 milliárd eurója, amelyek felszabadításához 27 szupermérföldkövet kell teljesíteni, ez azonban még nem történt meg. Utóbbi összegből mindössze 920 millió eurót kaptunk meg tavaly decemberben, ez a RePowerEU-fejezet támogatásainak 20 százalékos előlege, ami automatikusan járt minden tagállamnak, amely aláírta az erről szóló megállapodást.

A maradék pénzhez az alapjogi chartának kellett megfelelni, más szóval az úgynevezett horizontális feljogosító feltételeket teljesíteni. Az Európai Bizottság ezt ismerte el tavaly decemberben, mivel azonban más okokból is blokkoltak forrásokat, ez a teljesítés a fent említett 10 milliárd euróhoz engedett hozzáférést Magyarország számára, miután az elvárt igazságszolgáltatási reformot végrehajtották. Ez nem jelenti azt, hogy az ország azonnal hozzáfér a pénzhez, csak a lehetőséget kapta meg a kormány, hogy az itteni pályázatok kifizetéseiről benyújthassa a számlákat Brüsszelnek a kohéziós forrásokból megindult projektekre. Ugyanakkor, ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy visszalépés történt az igazságügy területén, akár újra blokkolhatja is ezeket a pénzeket.

E mellé jött még a Bizottságtól nemrég 2,2 milliárd, melyet a tematikus feljogosító feltételekhez kötöttek, az oktatási és képzési rendszer, illetve a nemek közötti egyenlőség területén.

Blokkolva jelenleg a maradék 21,9 milliárd euró van, ebből tesz ki 6,3 milliárdot a jogállamisági eljárás.

Hirdetés