Bajnak, kárnak nincs gazdája – így tartja a mondás, és igaz ez a választási csalásos, de legalábbis visszaéléses ügyekre is, pláne, ha az bírósági üggyé súlyosbodik. A hvg.hu próbálta kideríteni, ki lehet az az egykori, a 2022-es parlamenti választáson szereplő képviselőjelölt, akiről – közelebbről be nem azonosítva, névvel sem említve – a Fővárosi Főügyészség adott ki közleményt hétfőn, mert 

vádat emeltek ellene, miután a 2022-es országgyűlési választásokon úgy indult jelöltként, hogy ehhez hamis ajánlásokat használt fel. 

A hvg.hu is hírt adott a vádhatóság közlése alapján arról, hogy miután a jelölt leadta az induláshoz szükséges, összegyűjtött állampolgári ajánlásokat, kiderült, hogy az ajánlóívein olyan aláírások is szerepeltek, amik nem a névtulajdonosoktól származtak, illetve 13 ajánlást már elhunyt személyektől “kapott”. Az ügyészségi közlemény szerint a jelölt ráadásul  

aláírásával valótlanul igazolta, hogy az íveken szereplő ajánlásokat személyesen ő gyűjtötte, és a felsorolt személyek ajánlása valós. 

A közleményben név és párt nélkül emlegetett jelöltről a szövegből azért több konkrétum is kiderült. Például az, hogy egy budapesti választókerületben indult, aztán az is, hogy férfi az illető, és végül az is, hogy a választáson végül a leadott szavazatok kevesebb mint fél százalékát szerezte meg. Ezek alapján a hvg.hu a 18 budapesti választókerület 2022-es eredményét végignézve szűkítette a kört. 

A száznál több jelölt közül így sikerült 13-ra csökkenteni az érintettek lehetséges számát. Ezek a budapesti, férfi, fél százalékot el nem érő jelöltek mindegyike két jelölő szervezethez volt köthető. Heten a Thürmer Gyula-féle Munkáspárt és a Szanyi Tibor-féle ISZOMM közös jelöltjei voltak, öten pedig a járványszkeptikus gyógyszerész, Gődény Györgyhöz köthető Normális Élet Pártjáé (NÉP). 

Hiába kerestük azonban mindkét jelölő szervezetet, egyiknél sem érezték úgy, hogy az ő egykori jelöltjük lenne érintett. A hvg.hu kérdésére Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke azt mondta, nem tud arról, hogy a konkrét eset az ő, ISZOMM-mal közös jelöltjeik valamelyikét érintette volna, és ugyanerről számolt be nekünk Stekler Ottó, a listavezetőként Gődényt szerepeltető NÉP elnöke is. 

Azt mindkét pártvezető elismerte viszont, hogy nem először akadna ilyen problémájuk, és nem csak ők érintettek. Thürmer szerint több bírósági ügyük is volt, de “a tanulság, hogy ebben a törvényi helyzetben könnyű visszaélni az aláírásokkal, vagyis ezek egy része provokáció, direkt halottak nevében írnak nekünk alá”. Hogy mégis miért, azt Thürmer sem érti, “tekintve pártja népszerűségét”. 

Stekler Ottó is emlegette a provokációs motívumot és sajnálkozva megjegyezte, hogy “ez ellen nem lehet igazán védekezni”. Elismerte, hogy “ez kellemetlen, de sok pártnál előfordul hasonló, ráadásul amikor volt korábban hasonló ügyünk, akkor a jelöltünkkel szemben jártak el, és a nyomozó hatóságok nem a valódi tettest keresték, nem az lett megtalálva, hanem a jelöltünk”. 

Valóban, a 2022-es választás utáni időszakban sok helyről és számos pártot illetően merültek fel hasonló csalások – halottak ajánlásai, az adataikat, támogatásukat valójában nem adók, alá nem írók jelentek meg az íveken –, és ezek közül sok nyomozás éppen a NÉP vagy a Munkáspárt–ISZOMM jelöltjeit érintették. Ilyen visszaélések nemcsak Budapesten, az ország számos pontján előfordultak. 

Az Átlátszó 2022 júliusi, a rendőrségtől és a választási bizottságoktól származó adatok alapján készített összesítése szerint az országszerte folyamatban lévő 68, választási ajánlóíves visszaéléses ügy nagy része, 20 eset a NÉP-hez volt köthető. A hvg.hu úgy tudja, a most vádemeléssel érintett férfi is az ő jelöltjük volt: Láz József Budapest 4-es körzetében indult – ez a II. és a III. kerületet jelenti. 

A NÉP jelöltjére illenek az ügyészségi közlemény jellemzői, hiszen Budapesten indult, férfi, és fél százaléknál rosszabb eredményt ért el. Valójában 235 vokssal 0,41 százalékot ért el a körzetben, ahol egyébként a Fidesz jelöltjét 11 százalékkal előzve és csaknem 30 ezer szavazatot szerezve a Tordai Bence (Párbeszéd) nyerte a választást és az egyéni parlamenti mandátumot. 

A konkrét ügyben Láz József érintettségét erősíti, hogy annak idején az illetékes választási bizottság határozatban állapította meg, hogy a jelölt, a NÉP Pártján jelöltje által leadott ajánlóíveken szereplő ajánlások között “korábban elhunyt személyek adatai és aláírása szerepelt”. Emiatt a választási bizottság úgy döntött, megteszi a szükséges jogi intézkedéseket: feljelentést tett. 

Egy másik választókerületben, a VI. és a VII. kerületet lefedő Budapest 5-ösben a rendőrség szintén nyomozott a NÉP jelöltjével szemben is, mert ott a gyanú szerint az ajánlóíveken ugyanaz a személy neve többször is szerepelt, az aláírások viszont eltértek. Egy másik budapesti, a III. kerületet lefedő 10-es körzetben szintén a NÉP jelölte is gyanúsított lett, mert halottak szerepeltek az ajánlói között.

De szintén a NÉP egyik, szombathelyi jelöltjével esett meg, hogy halottak “írtak alá” neki, ő pénzbírságot kapott. Sőt, a NÉP egyik Békés megyei jelöltjének leadott ajánlóíve között egy oda nem illő iratot találtak az ívek ellenőrzésekor. A jegyzőkönyv szerint az ívek között volt egy lista, amelyen választók neve, címe, személyi azonosítója szerepelt, holott egyikük sem tartozott a körzet választópolgárai közé. 

Hiába kapták az előző választáskor több ízben is visszaélésen a NÉP jelöltjeit vagy a Munkáspárt–ISZOMM-duó jelöltjeit, ez nem akadályozta meg a Nemzeti Választási Bizottságot abban, hogy a mostani, június 9-i összevont EP-s és önkormányzati választásra nyilvántartásba vegye őket jelölő szervezetként. Az ok igen egyszerű: a törvény szerint az ilyen múltbéli jogsértés sem kizáró ok.