Az 1848-as eseményeket és helyzetet a mostani EP-s választásokkal párhuzamba állító, a magyar nép diktatúrák általi elnyomhatatlanságát hangsúlyozó beszédet mondott Orbán Viktor kormányfő idén március 15-én a Nemzeti Múzeumnál.
Az 1848-as forradalom, a kicsi, függetlenséget akaró Magyarországra törő birodalmak, a gonosz Nyugatot megtestesítő még gonoszabb Brüsszel voltak Orbán Viktor ünnepi beszédének fő motívumai, az egymással párhuzamosan futó szálak pedig a kormányfő beszédének végén azzal értek össze, hogy az idei EP-választásokkal meg lehet változtatni a világot.
Orbán viccelődő felütéssel indított, azzal kezdte a beszédet, hogy 1848 márciusában Európa lángokban állt, vér folyt a fővárosok utcáin, Bécsben barikádokon harcoltak. “Mit csináltak a magyarok? Verset írtunk, 12 pontot szerkesztettünk, átsétáltunk Pestről Budára –
az volt az első Békemenetünk.
Színházba mentünk, a szünetben Nemzeti Dalt énekeltünk, és estére győztünk.
napra pontosan 9 hónapra rá megszületett Petőfi Zoltán”.
A magyar forradalom nem romboló, hanem építő. Nem tagadó, hanem alkotó. A végén nem halál, hanem élet sarjad belőle. Ilyen a forradalom, ha magyar fiatalok csinálják, mondta Orbán.
Nyugat = rossz
A mai nyugati világ azt hirdeti, hogy az emberi élet, de legalábbis a politikai élet legfontosabb kérdése, hogy milyen világot hagyunk a gyermekeinkre, folytatta a beszédét a kormányfő. “Micsoda kolosszális tévedés! A dolog fordítva áll: nem az a kérdés, milyen világot hagyunk a gyerekeinkre, hanem milyen gyerekeket hagyunk a világra. Ezen múlik minden”, mondta.
“Ezen múlt minden már 1848-ban is. Azért és csakis azért álltak ki a haza szabadsága mellett a magyarok, mert Petrovics bácsi, Jókai mama, Vasvári apuka, Irányi anyuka derék, szabad szellemű, hazájukat szerető fiatalokat neveltek. Haza csak addig van, amíg van, aki szeresse. Tudták, hogy a magyar haza örökös fenyegetettség árnyékában él. Nem elég nagy, nem elég számos, nem elég gazdag, hogy garantálja a megmaradást. A magyar hazát csak a szívek ereje tartja fent. Ez tesz minket különlegessé.
A nyugati világban emberek milliói élnek úgy, mint aki a semmiből jön és a semmibe megy. Nincsenek, nem is kell tekintettel lenniük semmire.
Háborúkat robbantanak ki, országhatárokat rajzolnak át, sáska módjára legelnek le mindent.
mondta a nyugatról Orbán akkor, amikor egyébként a szomszéd országban éppen Oroszország háborúzik.
“Megfosztják jogaiktól a meg sem születetteket. Mi magyarok másképp akarunk élni. Jövünk valahonnan, tartunk valahová. Mindent elődeinktől kaptunk. Nálunk a szabadság nem öröm vagy szenvedés, nem tartjuk magunkat szabadnak, csak mert nem vagyunk éhesek, bennünket nem tesz szabaddá, ha mindenki azt csinál, amit akar. Ez nekünk kevés. Az tesz minket szabaddá, ha olyan hazát építünk, hogy nincs a fejünk felett háziúr”, mondta, rátérve a szuverenitás kérdésére.
A létezés magyar minősége, az emberi élet különleges, semmihez nem fogható, magas rendű formája, a legtöbb, ami megtörténhet velünk, hogy magyarnak születünk.
“A nyugati világban azt is képzelik, hogy az ember csak úgy van. Kizárólag az ő szabad választásán múlik, melyik államnak lesz polgára, fiú lesz vagy lány, a család az, amit kitalál magának, a haza pedig csak működési terület. Mi magyarok ebben nem hiszünk. Ha egyedül állsz a világban, nem szabad vagy, hanem magányos. A márciusi fiatalok azt kiáltották világgá, hogy mi magyarok társak vagyunk. A hazában is. Honfi-társak. Társ aki előttem járt, és aki utánam jön. A magyarok élete láncolat Szent Istvántól Mátyás királyon és Petőfin át az 56-os magyarokon át hozzánk és fel tovább. Dicsőség az őseinknek”, mondta.
Magyarországba minden birodalomnak beletört a bicskája
Orbán ezután egy történetet idézett:
“Egy utazó járja Európát. Lát egy embert, aki követ tör egy kalapáccsal. Mit csinálsz? Követ török, ez a munkám. Aztán az utazó lát egy másik embert, aki követ tör. Mit csinálsz? Katedrálist építek”.
Az európai, benne a magyar baloldal ma követ tör, helyezte el a történet szereplőit Orbán. Önmagáért való robot. “Mi katedrálist építünk. Ez a mi életünk. 1100 év közös erőfeszítése. 40 nemzedék építőköveiből emelkedik a Magyarország-katedrális” A 48-asok harcoltak érte, harcoltak értünk, hogy mi most itt lehessünk. “A ’48-as hősök látták a katedrálist. A hazát a magasban, ami magasabb rendű értelmet ad véges életünknek. Dicsőség a márciusi hősöknek!”
Orbán ezután Petőfit idézve mondta azt, hogy a dolgok eleje, gyökere, ahonnan minden ered, az az, hogy
rabok legyünk vagy szabadok. Minden ezzel kezdődik.
“Olyan nincs, hogy valami kicsit kard, kicsit lánc. Igened legyen igen, nemed legyen nem. Rabság vagy szabadság, legelőször erre kell válaszolni.”
“Meg is adja ezt a Jóisten, de előbb volna itt egy kis munka. Európa ma nem csendes. Európa népei ma Brüsszeltől féltik a szabadságukat. Épp úgy, mint Petőfiék idejében. Olyat akarnak ránk kényszeríteni, amire nem áll rá a magyarok keze. Ami idegen a magyar élettől. Háborúba préselnek, migránsokat akarnak ránk sózni, át akarják nevelni a gyerekeinket. De nem megyünk háborúba, nem fogadunk migránsokat, nem adjuk a gyerekeinket. Egyszerű, mint az egyszeregy. Magyarország szabad és szuverén ország, és az is marad”, folytatta Orbán.
A kormányfő szerint Brüsszel nem az első birodalom, amely szemet vetett Magyarországra, de büszke és önérzetes nép a magyar. “Bennünket hódoltatni kétszeres siker, és ezzel lehet elvenni a többi mozgolódó rebellis kedvét is. Az elmúlt 500 évben minden birodalom belátta, hogy elnyomással, erőszakkal, zsarolással, Bach-huszárokkal, pufajkásokkal nem megy semmire. Elfogyott a félhold, elkopott a kétfejű sas karma, elvásott a vörös csillag is”.
Mi vagyunk a homok a gépezetben, bot a küllők között, tüske a köröm alatt. Akibe beletörik a fog és a bicska. Mi vagyunk az a Dávid, akit jobb, ha elkerül a Góliát, mondta Orbán. Március 15-én egyetlen nap alatt kifordítottuk a világot a sarkaiból Pesten, 56-ban meglékeltük a világkommunizmust, 89-ben kiütöttük az első téglát a berlini falból.
Mindenki azzal jár jól, ha békén hagy bennünket.
Elfoglalni Brüsszelt június 9-én
A kiegyezéssel megmutattuk, ha megkapjuk a tiszteletet, mi is megadjuk, ami jár, és békés, virágzó korszakot teremtünk, mondta Orbán. Úgy tűnik, egyedül Brüsszel nem akarja megérteni ezt. Ha meg akarjuk őrizni a szuverenitást, szabadságot, nincs más választás,
el kell foglalnunk Brüsszelt.
“1848-ban megálltunk Schwechatnál. Most Brüsszelig fogunk menetelni, és mi magunk fogjuk megcsinálni a változást az Európai Unióban. 1100 éves állam vagyunk, tapasztaltak és ütésállók. Tudjuk, melyik kapun masírozzunk be, hogyan rendezzük át az EU-t. Itt az ideje, hogy a helytartótanács Brüsszelben is reszketni méltóztassék”, mondta.
“Nem fogadjuk el, hogy Brüsszel magára hagyta az európaiakat, sőt, szembefordult velük. Nem tűrjük, hogy kisemmizzék a középosztályt, földre vigyék európai nagyvállalatokat, elsinkófálják a nemzetek jogait, adósrabszolgává tegyék a gyerekeinket, háborúba vigyék egész Európát. Mi ismerjük a háborút. Magyarország csak a békével járhat jól, nem kérünk a háborúból”, folytatta Orbán, aki szerint “béke helyett háborút, biztonság helyett jogállami hercehurcát, jólét helyett pénzügyi zsarolást kaptunk. Becsaptak bennünket, ideje, hogy fellázadjunk. Helyre kell állítani európaiak önbecsületét.
Egy gyors európai politikai helyzetjelentés után (lengyeleket elsodorta a Soros-szökőár, szlovákok lábra kaptak, osztrákok készülődnek, hollandok már talpon) azt mondta,
“sorsfordító év lesz az idei”.
A kormányfő azt mondta, “év elején egyedül voltunk, év végére mi leszünk a többség a nyugati világban”. Szerinte nagy esélyek nyílnak meg előttünk, szuverenista fordulat előtt állunk Európában és Amerikában.
Áruló ellenzék
Orbán szerint a választásokkal “helyreállhat a normális élet, megnyithatjuk nyugati nemzetek új korát”. Mindenki megtalálhatja a számítását, kivéve, akik kiírták magukat a történelemből, megszegték a nemzet szolgálatára tett esküjüket. Akik hátba támadták a hazájukat, aknamunkát folytatnak Brüsszelben, hogy elvegyék tanárok és óvónők pénzét. Kinyitnák a kapukat a migránsok előtt, 30 ezüstért eszement genderaktivisták kezébe adnák gyerekeinket, mondta, az ellenzékre utalva, pontosabban arra, ahogy a Fidesz láttatja az ellenzéket.
“Ők nem fogják megtalálni a számításaikat, nekik az árulók sorsa jut majd. Szabó Magda írta: az árulót elfelejtjük, meghalt, nincs, nem is ismertük soha.”
Petőfiék óta minden magyar nemzedék és magyar fiatal számára eljön az idő, amikor dönteni kell. Igazság oldalán állsz, vagy globális bégetők nyájába kérsz bebocsátást. A magyar igazság ösvényén indulsz, vagy a Soros-sugárúton. Követ törsz, vagy katedrálist építesz Háború vagy béke. “Június 9-én itt az EU-s választás. Nem bújhatsz el. Döntened kell. Kiállsz a hazádért, vagy inkább idegenek kenyerét eszed, és mi is megkapjuk a választ, milyen gyerekeket hagytunk a világra”, zárta beszédét Orbán Viktor.
