Az új köztársasági elnök beiktatása eddig mindig ünnepélyes keretek között zajlott, még akkor is, amikor sürgős volt.
Március 5-e, kedd óta hivatalosan is Sulyok Tamás az államfő, de egyelőre úgy tűnik, az Alkotmánybíróság korábbi elnökének nem lesz olyan ünnepélyes beiktatása, mint a korábbi köztársasági elnököknek. Az átállás annyira lassan megy, hogy cikkünk megjelenésekor még a Sándor-palota honlapja sem friss, onnan változatlanul szinte minden lapról Novák Katalin mosolyog ránk.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után frissült a Sándor-palota honlapja, a köztársasági elnök képét már lecserélték Sulyok Tamáséra.
A hírek között sincs nyoma annak, hogy Sulyok Tamás átvette a hivatalt, a legfrissebb bejegyzés Novák Katalin február 26-án közzétett búcsúvideója, az azonban már nem derül ki innen, hogy aznap az Országgyűlés megválasztotta a tisztségre Sulyok Tamást. Ezek után nem meglepő, hogy a köztársasági elnök fülre kattintva is Novák bukkan fel, megmaradt a “Találkozás Katalinnal” menüpont, a kegyelembotrányba belebukott volt államfő nem szerepel az elődök arcképcsarnokában, és egyelőre a vagyonnyilatkozatok között is hiába keressük az elvileg hivatalba lépett Sulyok bevallását.
Novák lemondását hivatalosan nyolc nappal ezelőtt fogadta el a parlament, a két államfő hivatali ideje közötti időszakban pedig a házelnök, vagyis Kövér László töltötte-tölti be ideiglenesen a pozíciót.
Az új köztársasági elnök beiktatása eddig mindig ünnepélyes keretek között zajlott, Novák esetében még kormányhatározat is született arról, hogy kiemelt fontosságú rendezvény lesz 2022. május 14-e.
Ekkor a kegyelembotrányba belebukott elnök már négy napja hivatalban volt, május 10-én vette át elődjétől, Áder Jánostól a Sándor-palota kulcsait. Együtt vonultak be az államfői rezidenciába, majd együtt mentek be az elnöki irodába, és léptek ki a Sándor-palota teraszára. Igaz, két évvel ezelőtt volt bőven idő előkészíteni az istentisztelettel, majd az elnöki palotában tartott nyílt nappal egybekötött Kossuth téri beiktatást, hiszen Novákot március 10-én, vagyis épp két hónappal korábban választotta meg a parlament elnöknek.
Azokban az esetekben, amikor az államfők kitöltötték mandátumukat, jellemzően több hónappal előre lehetett készülni az utód beiktatására. 2010-ben Schmitt Pál jelöltségéről például június 29-én szavazott a parlament, majd augusztus 5-én lépett hivatalba, ünnepélyes beiktatását egy nappal később tartották. Egy ciklussal korábban, Sólyom Lászlót 2005. június 7-én választotta meg a parlament, ő hivatalosan augusztus 5-étől töltötte be a posztot és ugyancsak két hónap telt el Mádl Ferenc megválasztása és beiktatása között.
Valamivel bonyolultabb eset volt Göncz Árpád elnökké választása: a köztársaság első elnökét 1990. május 2-án szavazták meg parlamenti képviselőként az Országgyűlés elnökének, egyben ideiglenes államfőnek. A hivatalos államfőválasztást augusztus 3-án tartották, ez azonban már csak formalitás volt, a szavazás közben már minden készen állt a Kossuth téren arra, hogy eskütétele után Göncz kilépjen az Országház főbejáratán, és megtekintse az ünnepélyes seregszemlét. A történelmi jelentőségű eseményt húsz évvel később, ebben a cikkünkben idéztük fel:
Amikor sietni kellett
Nem lehet persze összehasonlítani az ország első államfőjének beiktatását a rohamtempóban lemond(at)ott Novák helyébe lépő Sulyok pozícióba lépésével, érdemesebb inkább azt megnézni, hogyan vette át a stafétát Áder János az ugyancsak lemondásra kényszerült Schmitt Páltól.
Miután a plágiumbotrányba belebukott politikus április 2-án bejelentette a parlamentben, lemond államfői tisztségéről, az ideinél valamivel lassabban jelölték ki utódját. Novák lemondása után alig több mint két hét kellett ehhez, Áder Jánost azonban egy hónappal később, május másodikán választották meg, és ugyanúgy nyolc nappal később lépett hivatalba, mint most Sulyok Tamás.
Akkor a rövid határidő ellenére azért sikerült egy ünnepséget összehozni, a Sándor-palotában tartott eseményre meghívtak közjogi méltóságokat, valamennyi országgyűlési képviselőt és minisztert. Felszólaltak egyházi vezetők, Blaskó Péter színész pedig elszavalta József Attila A Dunánál című versét. Bár az esemény jóval kevésbé volt nagyszabású, mint Novák Katalin beiktatása – ahol a sztárvendég Rúzsa Magdi volt –, második ciklusa elején Ádernek is jutott egy Kossuth téri ünneplés.
Arra Novák bukása óta lehetett számítani, hogy a kormánypártok biztosra mennek majd és olyan utódot képzelnek el, aki visszafogottabb, kevésbé nyilvános politikát folytat majd Nováknál. Korábban mi is írtunk róla, hogy Sulyok Tamás a közösségi médiában sincs jelen és várhatóan jóval kevésbé jelenik majd meg abban a celeb-államfő szerepben, amit a pozíciótól az elmúlt közel két évben megszoktunk. Az azonban még ezeket a várakozásokat is alulmúlja, hogy a hetedik államfő hivatalba lépéséről saját hivatalának honlapja se emlékezik meg, ünneplés gyanánt pedig nagyon úgy tűnik, hogy be kell érnie a parlament üléstermében lezajlott eskütétellel.
