Pénzmosás miatt ítéltek el Zalaegerszegen két nőt, akik olyan bankszámlákat nyitottak, ahova hamis dokumentumokkal megszerzett világháborús jóvátételi pénzek érkeztek a német államtól.

A bűncselekmény kitervelői nem ők voltak, az ötletgazdák a mai napig ismeretlenek a hatóságok előtt. Annyi viszont biztos, hogy évekkel ezelőtt arra kérték a két nőt, hogy saját vagy gyermekeik nevére nyissanak bankszámlákat, melyekről majd külföldről érkező összegeket kell felvenni.

Ezt meg is tették, bár pontosan tudták, hogy bűncselekményben vesznek részt.

A terv lényege az volt, hogy az ismeretlen tettesek magánszemélyek nevében, hamis dokumentumokkal jóvátételi kérelmeket nyújtottak be a Német Szövetségi Köztársaság Pénzügyminisztériumához. Ezek összege a második világháborúban nemzetiszocialista üldöztetésnek kitett, nem zsidó származású személyek esetében 2556 euró, akkor mintegy 830 ezer forint volt. Egy év alatt összesen 15, többségében nem létező személy adataival igényeltek támogatásokat, amelyekkel a német költségvetést károsították meg.

Az első ügy vádlottjának és gyermekeinek számláira összesen 7,5 millió forint érkezett meg, amelyből a nő csaknem 7,4 milliót adott át készpénzben a megbízójának és 60 ezer forintot költött magára. A második esetben a vádlott gyermekeinek számlájára összesen több mint ötmillió forintot utal a német állam, amit a banki költségek levonása után mind átadott az ismeretlen tettesnek.

A két vádlott már az előkészítő ülésen elismerte bűnösségét, így egyiküket 21 hónap, a második ügy vádlottját pedig 16 hónap börtönbüntetésre ítélték, de mindkét esetben három év próbaidőre felfüggesztették a szabadságvesztés végrehajtását.