Az alkotmányjogász szerint a közvetlen választás a miniszterelnökéhez képest is nagyobb legitimációt adna az államfőnek, ami nem egyeztethető össze annak viszonylag korlátozott hatáskörével.
Az államfő közvetlen megválasztása alkotmányjogi szempontból hibás elképzelés – derül ki Karsai Dániel posztjából, akinek a neve ugyan a közelmúltban az eutanázia lehetőségéért folytatott küzdelme miatt forog a sajtóban, ám betegségének diagnosztizálása előtt szakmai körökben már alkotmányjogászként is ismert volt.
„A köztársasági elnök intézménye romokban hever. Az elnök alkotmányos feladata kifejezni a nemzet egységét és őrködni Magyarország demokratikus működése felett. Az elmúlt három elnök ezt a feladatát nem hajtotta végre. Kettő olyannyira nem, hogy méltatlanság okán kellett lemondania. Mindhármukban közös, hogy asszisztáltak a jogállam lebontásához is. A most megválasztandó köztársasági elnök előtt hatalmas feladat áll: helyre kell állítani az elnök intézményének tekintélyét” – írja Karsai.Az alkotmányjogász szerint ugyanakkor az államfő közvetlen megválasztásához át kellene alakítani Magyarország közjogi berendezkedését, hiszen jelenleg a végrehajtó hatalomban senkit nem választunk meg közvetlenül. Sem a miniszterelnököt, sem a minisztereket, sem mást. Ennek következtében a választásokon elnyert köztársasági elnöki cím az előbbiekhez képest is óriási legitimációt biztosítana viselőjének, akinek per pillanat nem túl erős hatásköre nem lenne ezzel összeegyeztethető.
Marad az irány, vagy fordulat jön? - Ki lehet Novák Katalin utódja?
Schmittel egy életvidám motorost, az emberek emberét kaptuk, aztán jött a mosolytalan Bibó-szakkollégista, ősfideszes Áder, majd felépítették az érző, családszerető anyát, a "jó zsaru" Novákot. Ki lehet az utódja? Egy sportos katona? Egy régi politikai bajtárs? Folytatódhat-e a női vonal? Vagy meglepetéselnök érkezik?
Például egy közvetlenül választott államfő a legitimációjára hivatkozva megvétózhatná valamennyi törvényt, vagy megtagadhatná a kinevezések aláírását, amiket elvileg csak különleges helyzetekben – politikai, alkotmányos kifogások, illetve az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavara esetén – van joga megtenni.
„Bízom benne, hogy ebben a méltán nagy közérdeklődést és heves érzelmeket kiváltó közéleti kérdésben is sikerül hozzájárulnom a közéleti vitához. Remélem, hogy ebben a témában is – hasonlóan az életvégi döntésekhez – a lehető legkulturáltabb és a más véleményen lévőket tiszteletben tartó párbeszéd bontakozik ki” – írja Karsai.