2022-ben több jobboldali médium egymástól átvéve azt közölte, hogy Horváth Csaba személyesen irányította egy több százmillió forintot érő luxusvilla építését, ráadásul ott olyan ukrán vendégmunkások is dolgoztak, akiket fővárosi pénzen végzett beruházásokban is alkalmaztak. Továbbá, hogy egy folyamatban lévő büntetőeljárás során azzal gyanúsították meg az MSZP-s politikust, hogy több mint 250 millió forintot kapott 2017 és 2019 között a zuglói parkolást üzemeltető cég vezetőjétől, a pénzt rendszeresen egy Kálvin téri kávézóban vette át.

Horváth emiatt helyreigazítást kért, mert szerinte valótlan állítások jelentek meg, amelyekből az átlagolvasó azt szűrhette le, hogy ő korrupt. Meg nem nevezett forrásból származó, nem igazolt tartalmú gyanúsítotti vallomást idéztek. Mindez sérti az ő jóhírét, személyiségi jogait.

Mivel a lap nem közölte a helyreigazítást, a polgármester perelt. Első fokon neki adtak igazat, a másodfokú bíróságon azonban veszített, és ezt hagyta jóvá felülvizsgálati bíróságként a Kúria is. Ezek az ítéletek azt hangsúlyozták, hogy Horváth Csaba közszereplő, ezért vagyonosodása közügy. A közéleti szereplőt jó hírnévhez való jogával összefüggésben magasabb tűrési kötelezettség terheli. A folyamatban lévő büntetőeljárás bármely szakaszáról tudósítani is jogos, beleértve a nyomozati szakot. „A sajtószerv szabadsága kiterjed arra, hogy a beszámoló vonatkozásában mit tekint jelentősnek és ez alapján mit közöl.” A vitatott cikk ténybeli pontatlanságai lényegtelenek, a szabad véleménynyilvánításhoz való jog fokozott védelmének kell érvényesülnie. Ezt erősíti, hogy mindez kampányidőszakban történt.

Ezután fordult a politikus az Alkotmánybírósághoz. Szerinte abszurd, a józan észbe ütközik a jogerős ítélet indokolása, mert az ő jogait figyelmen kívül hagyták. Az Ab Czine Ágnes vezette öttagú tanácsa azonban nem értett egyet ezzel. A határozat indoklása szerint

az értékítéletet és személyes meggyőződést közvetítő vélemények mindaddig, amíg összefüggésben állnak a közügyekkel, attól függetlenül élvezik a véleményszabadság alkotmányos oltalmát, hogy helyes vagy helytelen, tetsző vagy nem tetsző, egyes megítélések szerint értékes vagy éppen értéktelen gondolatot tartalmaznak.

E szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére, de a határ nem valakinek a megsértése, hanem az emberi méltóság megsértése. A bizonyíthatóan hamis tények önmagukban nem állnak alkotmányos védelem alatt, de az Ab egyetértett a Kúriával, hogy lényegtelen az a közlés, milyen nemzetiségű munkavállalók dolgoztak az építkezésen, illetve hogy korábban ők egy másik, közpénzen zajló beruházás kivitelezésén dolgoztak-e. Azt is helyesen értékelte a Kúria, hogy a panaszost tényleg meggyanúsították korrupciós jellegű bűncselekmény elkövetésével, és a még zajló eljárás során tényleg keletkezett olyan vallomás, amely arra vonatkozott, hogy ő is vett át ennek kapcsán különböző pénzösszegeket.

Mindennek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a kifogásolt kúriai ítélet megfelelően mérlegelte az alkotmányos szempontokat és jól indokolta meg a döntését. Ezért Czine Ágnes tanácsa „nem állapított meg bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, így az alkotmányjogi panaszt elutasította”. Ennek alapján Horváth Csaba, aki rögtön megválasztása után már nagy vitákat váltott ki, és akinek újraindulását most nem minden ellenzéki párt támogatja, nem követelheti a róla írt 2022-es cikkek helyreigazítását.