A főpolgármester és a kerületi polgármesterek szerint a kormány vállalásai konkrétak a rákosrendezői fejlesztéssel kapcsolatban, azt viszont egyelőre nem látni, hogy mit vállal majd az arab beruházó azon túl, hogy mekkora nagyságrendben fog fejleszteni.
Kihelyezett kabinetülést tartott Karácsony Gergely főpolgármester a XIII. kerületben, a téma a Rákosrendezőre tervezett Mini-Dubaj volt, amely a XIII., a XIV., valamint a XV. kerületet érinti a leginkább a kerületek közül.
Mivel állami területről van szó, sem a kerületek, sem a főváros nem tud nagyon mit kezdeni a kormány csütörtökön nyilvánosságra került terveivel, kéréseik azonban vannak, ezek közül a legfontosabbat Karácsony Gergely fogalmazta meg:
„Partnerséget szeretnénk a kormánytól, mind az érintett kerületek, mind a főváros.”
Karácsony visszautalt arra, hogy a beruházás hivatalos bejelentésekor Lázár János építési és közlekedési miniszter azt mondta, a budapestiek nélkül semmi nem fog történni a területen, a főpolgármester ezt várja el a kerületi vezetőkkel együtt. Karácsony hangsúlyozta: reméli, hogy a következő időszakban érdemi, hosszú szakmai egyeztetések következnek a minisztériummal.
A főpolgármester szerint a kormány által beterjesztett javaslat a Rákosrendezőre több kérdést vetett fel, mint ahányat megválaszolt. Az szerinte nagyon világos, hogy a kormány mit vállal a rákosrendezői projektben. Az azonban már kevésbé, hogy konkrétan mit is kap cserébe. Ez pedig csak az egyik probléma: Karácsony szerint kevés lesz az a 300 milliárd forint is, amelyet a kormány a beruházás körülötti infrastrukturális fejlesztésekre szán.
Kevés, mert ebben az összegben lenne benne a ferihegyi gyorsvasút, amellyel a reptérrel teremtenének közvetlen kapcsolatot, és benne lenne a kisföldalatti meghosszabbítása, ám utóbbinál Karácsony szerint a teljes vonal felújítására, új, egyedi gyártású szerelvényekre lenne szükség. A 300 milliárd forint szerinte a felüljáróra és a kisföldalattira elég maximum. Azt mondta, hogy ha nincs felújítva a kisföldalatti egész szakasza és járműparkja, akkor mindenki a „hajára kenheti" a vonal meghosszabbítását, hiszen az nem fogja kiszolgálni a megnövekedett igényeket.
Ezeket a beruházásokat ugyanakkor mind a kerületek, mind a főváros támogatják.
Karácsony felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány vállalásai között jelenleg csupán közlekedési beruházások szerepelnek. Azt is mondta, hogy „nem szabad átesni a ló túloldalára”, nem lehet olyan fejlesztést megvalósítani a Rákosrendezőn, amely kizárólag turisztikai célokat szolgálna.
Ugyanezekről beszélt Tóth József a XIII., valamint Horváth Csaba, a XIV. kerület polgármestere is. Tóth azt mondta, „lazának” tartja a kormány beterjesztett javaslatát, hiszen csak a kormányzati vállalások konkrétak, a befektetői vállalások viszont lazák. Horváth pedig abban erősítette meg Karácsonyt, hogy szerinte is kevés az a beruházási összeg, amelyet a kormány a fejlesztésekre költene. Horváth kiemelte: már egyeztetnek arról, hogy ő tárgyalhasson Lázár Jánossal, lát arra nyitottságot, hogy érdemben tárgyaljon a miniszterrel a rákosrendezői beruházással kapcsolatban.
Cserdiné Németh Angéla, a XV. kerület polgármestere azt mondta: partnerséget várnak a kormánytól, azonban nehezen lehet egy olyan kapcsolatot partnerinek nevezni, amelyben a kormány szolidaritási adóként rengeteg pénzt von el. Csak az ő kerületéből 3,3 milliárd forintot vonnak el, ebből szerinte komoly kerületi fejlesztéseket tudnának megvalósítani.
A sajtótájékoztatón újságírói kérdésre, ha csak érintőlegesen is, de előkerült a Budapest-bérlet körül kialakult botrány is. Karácsony azt mondta, keveset szeretne a minisztériummal közös egyeztetésekről beszélni, viszont „a szakmai egyeztetések elindultak, biztos vagyok benne, hogy van olyan megoldás, amely minden szereplőnek jó".
A kormány nagy tervei
Karácsonyék azt követően álltak ki a sajtó elé pénteken, hogy a kormány közzétette annak a nemzetközi megállapodásnak a tervezetét, amely alapján a Rákosrendezőn építkezhet majd az Egyesült Arab Emírségekből érkező befektető. A tervezetből a kormány több vállalása is kiderült, így az is, hogy
- a területet pályáztatás és közbeszerzés nélkül fogják eladni az Egyesült Arab Emírségek által kijelölt beruházónak,
- akivel stratégiai együttműködési megállapodást fognak kötni,
- a projektet pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősíti.
- 303 milliárd forintot biztosítanak a projekt megvalósításához szükséges állami infrastrukturális fejlesztésekre.
- Vállaltak, hogy ha lesz reptéri gyorsvasút, akkor annak közvetlen kapcsolata lesz a projekt keretein belül létrehozott vasútállomással.
- De mindemellett törekszenek arra is, hogy az egész mini-Dubaj projektet ötszázalékos áfakulccsal valósíthassák meg.
Cserébe az Egyesült Arab Emírségek kormányának is kell néhány vállalást tennie. Ilyen, hogy a kijelölt területen közel kétezer milliárd forint értékű beruházást kell megvalósítaniuk. A beruházó valószínűleg a Burdzs Kalifa tervezője, Mohamed Alabbar lesz. A beruházásról többször is írtunk. Ide kattintva elolvashatja, vajon szükség van-e egyáltalán erre a projektre, itt pedig arról írtunk, hogyan kaszálnak a projekten a NER-közeli vállalkozók:
Alakul a maxi-NER-biznisz a rákosrendezői maxi-Dubaj-projektnél
Garancsi István egyik fontos embere irányítja a beruházó Mohamed Alabbar magyarországi cégét. Számos más fejlemény is alátámasztani látszik, hogy a kormányzati megbízásokkal eddig is bőségesen ellátott gazdasági szereplők ebből a projektből is hasznot húzhatnak.
Megszólaltattuk a témában az építész szakmát is, a velük készült podcastunkat itt hallgathatja meg, interjúnkat itt olvashatja el.
