„Azt javaslom, hogy kössünk stratégiai partnerségi szerződést az ukránokkal, ideértve egy megállapodást olyan kérdésekben, mint a mezőgazdaság, a vámok vagy a biztonság. Én amellett vagyok, hogy növeljük az unió és Ukrajna közötti együttműködés szintjén, de ez nem a tagságot jelenti. Ha sikerül Ukrajnát közelebb hoznunk Európához, akkor a tagságot majd néhány év múlva meglátjuk. Erről szeretném meggyőzni az elnököt” – mondta Orbán a francia Le Pointnak adott interjújában, utalva Emmanuel Macron francia elnökre, akivel csütörtökön este találkozott.

Orbán egyedüliként készül vétóra a következő uniós csúcson, ha valóban él is vele, akkor feltehetően napirendre sem fogják venni az Ukrajna EU-s csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdésének kérdését.

Ukrajna EU-tagságát elutasító parlamenti javaslattal kedveskedik Orbánnak a Fidesz és a KDNP

Becsapós címmel nyújtott be a Fidesz és a KDNP határozati javaslatot "Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről". A szöveg valójában arról szól, hogy egyáltalán nem időszerű az egész - éppen, ahogy Orbán Viktor mondja. A javaslata elutasítja a nyomásgyakorlást is.

A magyar miniszterelnök a hazai, Kossuth Rádióban adott interjúiból már ismert üzeneteket mondta el a lapnak: szerinte Ukrajna korrupt ország, elnyomják a nemzeti kisebbségeket, és szerinte nincs rendesen előkészítve az uniós tagsága, de előkerült a tusványosi beszédében hangoztatott három időkeret, a történelmi, stratégiai és taktikai idő kérdése is. Beszélt arról is, hogy annak ellenére, hogy megszavazta az összes szankciós csomagot, valójában soha nem támogatott semmilyen szankciót, ugyanis ezek szerinte nem érték el a múltban sem a tőlük elvárt eredményt. Mi több, a szankciókat „természetüknél fogva rossz politikának” nevezte.

Felmerült az is, hogy Kínában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is. Orbán ezzel kapcsolatban azt mondta, „illúzió arra várni, hogy Oroszország olyan legyen, mint Európa. Ez lehetetlen. Történelmileg, politikailag, földrajzilag, hagyományait tekintve is más ország. A fontos kérdés az, hogy a nézeteltéréseink okot adnak-e arra, hogy ne működjünk együtt. A válaszom nem, már csak azért is, mert a világ nagy része különbözik Európától”.

Majd azt kezdte magyarázni, hogy nem jó dolog, ha blokkokra szakad a világ. „Kommunista országban születtem. Életem 26 évét egy olyan politikai és gazdasági környezetben töltöttem, amely a tömbök logikája szerint szerveződött: az egyik oldalon a Nyugat, a másikon a Szovjetunió. Szörnyű volt. Nem szeretném, ha a világ visszatérne ebbe a helyzetbe ahelyett, hogy kapcsolódási pontokat és együttműködést keresnénk az egész világon” – mondta.

Szóba került a NATO is, amiről azt mondta, „jó dolog, és szükségünk van rá”. Kiemelte, hogy a NATO sokkal erősebb, mint Oroszország. „Oroszországnak még az ukránokat sem sikerült legyőznie” – magyarázta. Orbán szerint az európai hadiipar fejlesztésében a franciáknak „nagyon fontos szerepet kell játszania”. „Európának meg kell tudnia védenie magát a saját erejéből. Ellenkező esetben mindig az amerikaiak árnyékában leszünk. Ez a valóság” – magyarázta.