Öt idegen nyelven figyelmeztetnek a vadászszezonra a Börzsöny erdeiben kikerült táblák, a felirat szerint veszélyes lehet ilyenkor kirándulni. “Hunting season! The area is intensively hunted. Staying in the forest is dangerous!” – szól a nyelvileg igencsak kifogásolható angol felirat, de románul, szlovákul, oroszul és arabul is elolvashatják ugyanezt az erre járók. Magyarul nem írták ki, hogy “intenzíven vadászott területen” vágnak át a Börzsöny kirándulói, igaz, azt sem lehet tudni, ki helyezte ki a jelzéseket.

A táblákra a Telex egyik olvasója hívta fel a figyelmet, a lap pedig megkereste a területen illetékes Duna–Ipoly Nemzeti Parkot, akik azt írták, nincs hivatalos információjuk arról, hogy a táblákat ki helyezte el. Hozzátették, folyamatos kapcsolatot tartanak fenn ugyanakkor a térségi rendőrséggel, és ellenőrzik a társas vadászatokat, a természeti értékekkel kapcsolatos feladataik ellátása közben pedig “többször láttak idegeneket a Börzsöny peremi térségeiben”, de rendészeti hatáskörben intézkedésre nem került sor.

Az, hogy a tábla rejtélyes kihelyezői a Börzsönyben tartózkodókat arabul is figyelmeztetik, jó eséllyel összefüggésben lehet azzal, hogy szeptemberben a korábbinál feltűnően nagyobb számmal jelentek meg illegális bevándorlók a térségben. Erről akkor Diósjenő polgármestere, Székely József írt, ő úgy fogalmazott, “döbbenetesen megnőtt az embercsempész tevékenység a régiónkban, migrációs főútvonallá változott a Börzsöny”.

 

"Itt kaptak el múltkor egy 50 fős csapatot, kinyitottam nekik a kultúrházat, hogy ne ázzanak" - Végigmentünk az embercsempészek új, börzsönyi útvonalán

Az egész egy Facebook-bejegyzéssel kezdődött. "Az elmúlt napokban tapasztalhattuk, hogy döbbenetesen megnőtt az embercsempész tevékenység a régiónkban. Migrációs főútvonallá változott a Börzsöny, így községünk is" - írta a hegy lábánál fekvő Diósjenő polgármestere.

Most a Telex kérdésére Székely azt mondta, bejelentése után pár héttel már a „nullához konvergált” a korábbi idegenek mozgása a község környéki erdőkben, szerinte a menekültek belátták, hogy nem érdemes errefelé a tiltott határátlépéssel próbálkozni, azért maradtak el. Úgy tűnik tehát, hogy a Börzsönyben kialakult csempészútvonal mindössze néhány hétig volt “aktív”, ez az időszak pedig érdekes módon pont egybeesett a szlovákiai választás kampányhajrájával, ahol a magyar kormány szövetségesének, Robert Ficónak és pártjának központi témája volt a migráció.

Igaz, a rendőrség illegális bevándorlásról szóló, napi bontásban közölt statisztikái szerint nem csak az északi megyékben, hanem országosan is jelentősen visszaesett azóta a migránsokkal szembeni intézkedések száma: szeptemberben és októberben havonta nagyjából húszezer menekültet vittek vissza a szerb határzárhoz, novemberben ez a szám már csak 149 volt. A megyei bontásból pedig az is kiderül, hogy szeptemberben és októberben havi 700-800 menekültet tartóztattak fel Nógrád, Pest és Komárom-Esztergom megyékben (ebből havi 250-et Nógrádban), november harminc napja alatt egyik érintett megyében se találkoztak a rendőrök egy illegális bevándorlóval sem.

A magyar kormány kommunikációjában következetesen migrációs nyomásként emlegetett jelenség hirtelen visszaesésével ebben a cikkünkben foglalkoztunk bővebben:

A belgrádi kommandósok hirtelen kipucolták a Rogán-féle "szuper-titkosszolgálatnál" emlegetett környéket

Megnéztük azokat a helyszíneket, amelyeket a nyilvánosságra hozott magyar titkosszolgálati jelentés a déli határon zajló embercsempészet központjaiként említ. Azt találtuk, hogy minden megváltozott arrafelé: nemrég a szerb hatóságok hirtelen keményen felléptek a csempészbandák ellen, azóta azok nem jelentenek különösebb problémát. Bár időben pont egybeestek a dolgok, a szerb fellépésnek nincs köze a magyar eseményekhez, sokkal egyszerűbb a magyarázat.