A konstruktív magyar külpolitikáról szólnak a 2020-as évek, amikor már létezik magyar modell és már a világrend átrendeződésével kapcsolatban is el tudjuk mondani véleményünket – közölte az MTI tudósítása szerint Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója hétfőn, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) alapításának 50. évfordulója alkalmából rendezett budapesti konferencián. Szerinte ezt hívják úgy, hogy a konnektivitás magyar stratégiája. „Ez az önállóság merőben új életmódot, merőben új testtartást jelent, olyan mintha valaki a mintaátvétel gyűjtögető életmódjáról a mintaalkotás, a vadászaton alapuló életmódjára tér át” – fogalmazott Orbán Balázs. Kiemelte: hirtelen megnyílik a tér és nagy távolságokat tudnak bejárni, ehhez pedig újfajta gondolkodásmód szükséges. A magyar külpolitika-alkotás is ilyen változásokon megy keresztül napjainkban – mutatott rá.

Orbán szerint 2010 után alakult ki az az igény, hogy önálló módon, a saját értékeink és érdekeink mentén alakítsuk ki a külpolitikánkat, és ezzel találjuk meg a helyünket a világban. Ez egy hosszú folyamat, először odáig jutottunk el, hogy másképpen szeretnénk csinálni néhány dolgot, már meg tudtunk mondani: mivel nem értünk egyet és egyes ügyek mentén képesek is voltunk másképpen cselekedni. Ugyanakkor hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az önállósághoz nem lesz elég azt mondani mit nem szeretnénk – mondta, majd kiemelte: az önállósághoz nem elég ellenezni, valamint konstruktívnak is kell lenni.

Arról is beszélt, hogy ha valóban meg akarjuk látni a lehetőségeinket, akkor bizonyos bevett igazságokat magunk mögött kell hagynunk, vagy legalább el kell bizonytalanodnunk az érvényességében.

A Telex beszámolója szerint ezen a ponton Orbán az Oroszlánkirály egyik jelenetét idézte fel a hallgatóságnak:

Szimba a tó tükrében nézi magát, majd a víz fodrozódni kezd, Szimba elbizonytalanodik, hogy nem apját látja-e tükröződni, majd ekkor a valóságban is megjelenik apja. „Ez egy nagyon fontos üzenet”

– mondta, az elbizonytalanodást adva meg az új paradigmák felismerésének, megalkotásának kulcsaként.

Úgy látja, ilyen bevetett vélekedés, hogy a jó külpolitikai elemzés az értéksemleges. Az értékekre nyitott elemzés nem beszűkíti, hanem felszabadítja a gondolkodást. Ez nem rontja, hanem egyenesen fokozza az intellektuális teljesítményt és segíti a döntéshozatalt, ugyanakkor az ilyen gondolkodási képesség nem összekeverendő „délibábok és illúziók” kergetésével – fogalmazott.

A MKI elemzőihez szólva kiemelte: nem elég tudni és leírni, mi történik a világban, akkor születnek jó elemzések, ha azokban ott van a magyar érdek. Akkor jó, ha választ kapunk belőle arra a kérdésre, hogy mit jelent nekünk az adott dolog, hogy miként illeszkedik egy tágabb összefüggésrendszerbe, amit magyar világnak hívunk. „Ez az elemzés nem angolszász, nem kínai, nem orosz, hanem magyar” – mondta.

Zárásként a napokban százévesen elhunyt Henry Kissingert hozta fel példaként a politikus a Telex szerint. Arról beszélt, hogy az amerikai külügy legendás, de nem csupán ünnepelt alakja a hivatala után 45 évvel is meghatározó figura volt, aki a számokon, adatokon túl intuíciót is bevitt a világ értelmezésébe, amelyhez a keretet saját értékvállalása adta. „Általában neki lett igaza” – mondta Orbán, remélve, hogy az MKI-ban megjelennek a „feltörekvő magyar Kissingerek, akik megmutatják, mi a dolgok értelme, ha magyarul nézünk rájuk.”

Jeszenszky Géza: Kissinger, a történelemformáló reálpolitikus

Henry Kissinger világtörténelmi érdeme az enyhülés megkezdésében játszott központi szerepe, emellett eltörpülnek az egyes lépéseivel szemben joggal felhozható kritikák. A fundamentalizmussal és a terroristákkal már utódainak kell megbirkózniuk, írja szerzőnk, Magyarország egykori külügyminisztere.