Az ellenkérelemben semmi meglepő nem volt, ez egy per, ahol mindenki teszi a dolgát. Az, hogy a kormány első lépésként valamilyen szintig beleállt a dolgokba, nem ellenséges lépés – kommentálta az életvégi döntés jogáért küzdő Karsai Dániel ügyvéd a strasbourgi beadványára érkezett kormányzati észrevételeket.

Mint megírtuk, egy 17 oldalas dokumentumban a kormány azzal érvel, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) forduló ALS-beteg alkotmányjogász emberi jogai nem sérülnek, ezért kérelmét nem tartja megalapozottnak.

Karsai Dániel: „Ha már az iskolában is azt tanították, hogy itt élned, halnod kell, akkor engedjék meg, hogy ezt méltósággal megtegyem"

Karsai Dániel ügyvédnél tavaly augusztusban diagnosztizáltak ALS betegséget. A nemrég még túrázó, sportoló alkotmányjogász ma is aktív életet él, legfeljebb „két percbe telik, hogy felálljon a fotelből", és kerekesszékben megy koncertre. Azt reméli, hogy Strasbourgban, ahova azért fordult, hogy „az értelmetlen szenvedés helyett méltósággal" fejezhesse be életét, személyesen is felszólalhat majd.

Az ellenkérelmet nyilvánosságra hozó Karsai kedd délelőtt sajtótájékoztatót tartott, melyen úgy fogalmazott: az életvégi döntésről megindult közéleti beszélgetés ezzel egy új, izgalmas szakaszába lépett. A kormány válaszaira érdemben nem reflektált, azt mondta, ezt majd válaszlevelükben teszik meg, de egyik jogi képviselője, Stánicz Péter röviden összefoglalta, mivel érvel a kormány:

• a hasonló, de 21 évvel ezelőtti Pretty-ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága elutasító döntést hozott,
• az állam mérlegelési körébe tartozik, hogy biztosít-e életvégi döntést és milyet,
• a kormány vitatja, hogy Európában elmozdulás lenne az életvégi döntések kiterjesztése iránt,
• álláspontjuk szerint nem tartozik a magánszféra körébe, hogy az egyén eldönthesse, mi történjen vele élete végén,
• az öngyilkossághoz való asszisztálás büntetőjogi tilalma nem releváns, hiszen amikor a beteg – így akár Karsai Dániel is – még mozgásra képes, egyedül is kiutazhat külföldre,
• valamint nincs különbség az egyének között aszerint, hogy életfenntartó ellátásra szorulnak vagy nem, a szabályozás mindenkire vonatkozik, ezért nem merülhet fel diszkrimináció.

Karsaiék november 2-ig kaptak határidőt a válaszadásra, erre kértek egy rövid hosszabbítást hatodikáig, amit éppen a sajtótájékoztató alatt kaptak meg. A tárgyalás két napos lesz, az elsőn szakértőket hallgatnak meg, ők Sándor Judit bioetikus és Regis Aubris palliatív-ellátás szakértő lesznek.

Az EJEB továbbá két szervezetnek megengedte a beavatkozást, azaz írásbeli észrevételek benyújtását. Az egyik a svájci Dignitas, mely tagjainak segít az asszisztált öngyilkosságban, a másik pedig a European Centre for Law and Justice.

A hvg.hu kérdésére Karsai Dániel azt mondta, az írásbeli beavatkozás minden ügyben megengedett, az övében ez a két szervezet jelentkezett. A beavatkozók azonban nem egyik vagy másik oldalt támogatják, hanem az ügyhöz tartozó általános megfontolásokat tehetnek, akár további jogászi, társadalompolitikai szempontokat vethetnek fel – hogy mit, azt még ők sem tudják.

Milyen hatással lehet a magyar szabályozásra Karsai Dániel méltó halálért indított strasbourgi pere?

Bármilyen ítéletet is hoz a strasbourgi bíróság a méltóságos halálért küzdő ügyvéd, Karsai Dániel ügyében, az kötelező érvényű lesz a magyar államra nézve. Elmarasztalás esetén sem fog azonban egyik pillanatról a másikra változni az életvégi döntések szabályozása. De akkor milyen következményei lehetnek egy ilyen pernek? Elmagyarázzuk.

Turistáskodni nem utazna ki

Karsai Dániel az esélyeket most sem akarta latolgatni – mint fogalmazott, az álszakértő legbiztosabb jele, ha elkezdi megmondani, mi lesz a jövő. Nekik most az a dolguk, hogy a legjobb tudásuk szerint minden érvet megcáfoljanak.

„A kormány észrevételeit olvasva azonban nem töltött el reménytelenség.

Ennek az ügynek reális esélye van a sikerre, ami nem a tutit jelenti, de ha sikerrel járunk, az nem bombameglepetés lesz” – mondta.

Ez az ügyvéd szerint nem azt jelenti, hogy a kormány érvei gyengék lennének vagy súlytalanok, de ha nem gondolnák úgy, hogy jó eséllyel megnyerhető az ügy, akkor „csak turisztikai céllal nem utazna ki Strasbourgba”, különben is élt már ott négy évet. Azt azonban, hogy egy esetleges győzelem mit jelent, nem tudta megmondani.

Arra a kérdésre, mit tesz majd, ha esetleg mégsem járnak sikerrel, Karsai úgy válaszolt, hogy nem feladós típus, ha nem sikerül, akkor csak a csatát vesztette el, a háborút nem. Most azonban arra koncentrálnak, hogy Strasbourgban nyerjenek.

Megerősítette azt is, hogy az életvégi döntések reformjához nem kell strasbourgi elmarasztalás, a magyar állam – ha akarja – magától is meghozhatja ezt a döntést. Mint mondta, még az sem kizárt, hogy ezen el is gondolkoztak, az észrevételekben ugyanis idézik a büntető törvénykönyv vonatkozó szakaszait, de az ő ügyének leginkább kárt okozó szakaszokat áthúzva tették bele.

„Fogalmunk sincs, hogy miért van áthúzva, de egy kis reménysugár, hogy talán annak a jele, hogy ezen elgondolkoztak” – tette hozzá, találgatni azonban nem akart.

A svájci Dignitasnak, mely azzal foglalkozik, hogy segít a méltóságteljes eltávozásban, egyébként Karsai már a tagja, de hangsúlyozta, hogy ez csak tagság.

„Még semmilyen életvégi döntést nem hoztam. Lehet, hogy azt a döntést fogom hozni, hogy végigcsinálom az utolsó leheletig, mert találok értelmet az életemben a teljes passzivitás és inaktivitás szakaszában is. A választási szabadságot azonban magamnak és a velem hasonló helyzetben lévő sorstársaimnak meg akarom szerezni. Magyarországon most is emberek ezrei, tízezrei vannak megalázó, emberhez méltatlan helyzetben, ahol az ilyen döntés meghozatala alappal felvetődik” – tette hozzá.