Ehhez „csak” egy hároméves küzdelemre, egy megbuktatott polgármesterre, a teljes képviselő-testület távozására és egy érvénytelen népszavazásra volt szükség.
Több mint hároméves huzavona után a Pilismarót vezetése egyhangú döntéssel lehetetlenítette el a Duna-kanyarba tervezett kavicsbánya megvalósítását – közölte a Bányamentes Dunakanyart nevű Facebook-oldal.
Szerdán szavazta meg a pilismaróti képviselő-testület azt, hogy nem változtatják meg sem a településrendezési tervet, sem a helyi építési szabályzatot. Ez azt jelenti, hogy a felszíni kavicsbányának kijelölt terület nem került átminősítésre, azaz nem lehet megvalósítani a beruházást.
Ahogy az Átlátszó cikke is felidézi, hosszú út vezetett a bánya ellen kitartóan tiltakozó helyi civilek sikeréig. Bár az előző polgármester, Pergel István Csaba nem verte nagydobra, hogy a GM-PRO Kft. környezetvédelmi engedélyt kapott, ahogy azt sem hirdette, hogy a bányatelekkel érintett ingatlanokat kiemelt fejlesztési területté nyilvánította, az ügy kitudódott.
A botrány után előbb csak a polgármester mondott le, aztán az egész képviselő-testület távozott.Azt hittük, ez a dolog megoldódik, de sajnos nem - civilek harca a pilismaróti bánya ellen
Pilismaróton két éve már elkergették a helyiek a Dunakanyarban bányát nyitni akaró vállalkozót és a bányanyitást támogató teljes képviselő-testületet, az idén megválasztott új polgármesterrel most mégis minden kezdődik elölről.
Miközben a politikai csatározások folytatódtak, a GM-PRO Kft. környezetvédelmi engedélyét a Kormányhivatal felülvizsgálta, majd visszavonta. A cég ugyanakkor bíróságon támadta meg ezt a döntés, az ügy a Kúriáig jutott, ahol bár az első döntést hatályon kívül helyezték, az újraindult ügyben végül ismét a bányanyitást tervező cég számára kedvező ítéletet született.
A jogi csatározásokkal párhuzamosan 2020-ban új polgármestert választottak Pilismaróton, Hunyadi Balázs pedig a bányanyitás ellen kampányolva került a falu élére.
A civilek azt is elérték, hogy népszavazást tartsanak a kérdésben. Erre idén augusztusban került sor, és bár a részvételi arány nem volt elég ahhoz, hogy az eredmény érvényes legyen, így is üzenetértékű volt, hogy a 781 résztvevő elsöprő többsége (több mint 87 százaléka) a bányanyitás ellen voksolt.
Ezt tudomásul véve hátrált végül ki a bánya ügye mögül a falu jelenlegi képviselő-testülete.
