Kétnapos üléssel kezdődik a jövő héten az Országgyűlés őszi ülésszaka, de egyelőre nincs napirenden a svéd NATO-csatlakozás. Az államfő által visszadobott Lázár-féle építési törvényt viszont módosítják.
Szeptember 25-én hétfőn kezdődik az Országgyűlés őszi ülésszaka, és a jövő héten kétnapos ülésre készülhetnek a képviselők. Egyik nap sem szerepel azonban egyelőre a napirenden a tavaly július óta halogatott svéd NATO-csatlakozás ratifikálása. Legalábbis a hvg.hu birtokába került és a szerdai házbizottsági ülésre előkészített napirendi javaslat nem tartalmaz ilyet.
Svédország NATO-csatlakozását már csak Törökország és Magyarország blokkolja. A kérdés biztosan téma lesz a Fidesz–KDNP-frakciószövetség szerdán kezdődő, esztergomi kihelyezett közös frakcióülésén, de a napirendi javaslaton nem szereplő szavazás is megerősíti Kövér László fideszes házelnök minapi tartózkodó álláspontját, miszerint
Nem biztos, hogy ezt nekünk meg kell szavazni.”
Svédország NATO-csatlakozásának kérdése több mint egy éve húzódik, de továbbra sem világos, a magyar kormány támogatásához mit kellene tenniük a svédeknek. Legújabban a kormányzat és a kormánypártok egy 2019-es kisfilmet emlegetnek, mint új indok, amiért vonakodnak a döntéstől.
Ez az EU és a demokrácia címet viselő tízperces társadalomtudományi videó, amely a Magyar Nemzet témafelvető cikke szerint Gulyás Márton megszólalásával indul, aki kijelenti, hogy Magyarországon a demokrácia 2010 óta lassanként megszűnt, majd egy svéd EP-képviselő hozzáteszi, hogy Orbán Viktor átlépett minden határt.
A múlt héten Gulyás Gergely miniszter minden alapot nélkülöző vádaskodásnak és indokolatlan sértésnek nevezte a kisfilmet, és úgy vélte, ha a filmet az állami iskolákban játsszák le, az azt jelenti, hogy Svédország mindent megtesz annak érdekében, hogy Magyarország ne ratifikálja a NATO-csatlakozásukat.
Másnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csatlakozott a kórushoz egy levéllel, melyet svéd kollégájának írt. Ebben nem is annyira burkoltan üzente meg, hogy az ehhez hasonló „sértések” nem segítik a svédek követeléseinek teljesítését.
David Pressman, amerikai nagykövet arra emlékeztette a magyar kormányt, hogy a Magyar Honvédség minden egyes vadászgépe svéd repülőgép, és minden egyes repülőgépet a svéd hadsereg támogatásával tartanak fenn. Erről itt írtunk részletesebben:
David Pressman a kormány NATO-keménykedéséről: Nézzék már meg, még a vadászgépeik is svédek
Az amerikai nagykövet arra is emlékeztette a magyar kormányt, hogy a Magyar Honvédség minden egyes vadászgépe svéd repülőgép, és minden egyes repülőgépet a svéd hadsereg támogatásával tartanak fenn.
Visszatérve az Országgyűlés hétfőn kezdődő őszi ülésszakának napirendjére, a svéd NATO-csatlakozásól szóló szavazás elmaradását Vadai Ágnes DK-s képviselő is közzétette Facebook-posztjában, és azt a kommentárt fűzte hozzá: "Percemberkék izmoznak a semmiért!"
Ha a NATO-csatlakozás nem is, napirenden lesz viszont Lázár János építési és közlekedési miniszter új építési törvénye, amit egyszer már elfogadott az Országgyűlés, csak éppen Novák Katalin köztársasági elnök nem írta alá, hanem az Alkotmánybíróságtól kért normakontrollt, a taláros testület pedig úgy találta, „a jogbiztonság sérelmét okozza”, hogy a miniszter rendelettel felülírhatná a törvényt.
Erre mondta azt Lázár János, hogy "megfontolják" a jogszabály módosítását. Ezzel el is készültek, a módosító javaslat vitáját tartanák a napirendi javaslat szerint hétfőn, a végszavazást pedig kedden az új, átdolgozott szövegről. Arról, hogy mi a baj az eredeti változattal, itt írtunk bővebben:
Az Alkotmánybíróság szerint sérti a jogbiztonságot az új építési szabályozás, ezért át kell írni - Lázár válasza: „megfontoljuk"
Egyetértett az Alkotmánybíróság (Ab) Novák Katalin köztársasági elnökkel, aki aggályosnak tartotta a Lázár János által elkészített új építési törvényt, ezért előzetes normakontrollt kért a testülettől. Az Ab szerint „a jogbiztonság sérelmét okozza", hogy a miniszter rendelettel felülírhatná a törvényt. A miniszter úgy reagált: megfontolják az Ab észrevételeit, de ez őt nem téríti el a céljától.
A svéd NATO-csatlakozás egyébként már majdnem az Országgyűlés napirendjére került a nyáron, miután a nyár közepén ellenzéki képviselők rendkívüli ülést hívtak össze a témában. A július 31-ére kitűzött rendkívüli ülés azonban kudarcba fulladt, miután – amint arra számítani lehetett – a Fidesz és a KDNP politikusai bojkottálták az ülést, amely így határozatképtelen volt. Erről itt írtunk bővebben:
A Fidesz nem ment el a rendkívüli ülésre, így nem szavazott a parlament a svéd NATO-csatlakozásról
Indokolni sem próbálta a Fidesz és a KDNP, miért bojkottálják az ellenzéki kezdeményezésű hétfői rendkívüli parlamenti ülést, egyszerűen csak nem mentek el rá. A határozatképtelenség miatt így nem szavaztak a svéd NATO-csatlakozásról sem. A kevés ellenzéki politikus napirend előtt beolvasott ugyan a kormánynak, de ezt senki sem hallotta a távol lévő címzettek közül.