A Szent István nap és augusztus 20-a már több, mint 900 éve összekapcsolódott, és a tűzijáték mint attrakció is több mint fél évezrede megjelent Magyarországon, de a három együtt alig száz éve létezik. Viszont ez idő alatt minden kurzus kihasználta, politikája szolgálatába állította.
Egyszerre több fontos esemény is zajlik augusztus 20-án: az atlétikai világbajnokság és Recep Tayyip Erdogan török elnök budapesti látogatása mellett országszerte a Szent István napi ünnepi rendezvénysorozat, amelynek csúcspontja Budapesten a hagyományos esti tűzijáték. A sűrű hétvége programjáról itt írtunk részletesen:
Erdogan, egy rackajuh és az olcsó sör lesz a hétvége nagy durranása, aztán jön 34 ezer kisebb
Amit majd lehet: autoriter vezetőt celebszpottolni, az atlétikai vb-n szurkolni, ünnepelni, olcsó sört inni, tűzijátékot nézni, a jó időért és a meteorológusokért aggódni, háborogni, hogy mennyibe kerül a NER-giccs. Amit majd nem lehet: közlekedni Budapesten. Összeszedtünk augusztus 20-áról mindent, amit tudni kell.
Ha augusztus 20-áról van szó, jó tudni, hogy a manapság Szent István napnak hívott ünnep majdnem egyidős Szent Istvánnal, hiszen az államalapító király 1083-as szentté avatása után nem sokkal, már 1090-ben elrendelte I. László, hogy „Szent István napja mint szent ünnep megtartasson”, és rögzítette is az augusztus 20-i dátumot.
Ekkoriban azonban még szó sem volt augusztus 20-i tűzijátékról. Az első tűzijátékot ugyanis Magyarországon sokkal később, 1476-ban volt, Mátyás király esküvője alkalmából rendezték, az augusztus 20-ai programnak csak alig száz éve része a színes petárdák égre lövöldözése,
a köznépnek is szánt első hazai durrogtatást 1927. augusztus 20-án tartották Budapesten.
Maga az augusztus 20-i ünnep is több átalakuláson ment keresztül. Például akkor is új dimenzióba került, amikor 1771-ben a pápa törölte az egyházi ünnepek sorából augusztus 20-át, viszont Mária Terézia királynő aznapra elrendelte „az apostoli királyság általános védőszentjének” megünneplését. A nap 1848-ig állami és egyházi ünnep is volt, majd
az ünneplését a szabadságharc bukása után megtiltották, 1860 után megtűrték, a kiegyezés után pedig rehabilitálták.
Bár tűzijátékok korábban is voltak, a Szent István napi ünnepség külsőségeiben a Horthy-korszakban érte el a ma is ismert formáját. Ekkoriban vált szokássá, hogy hangszórókon közvetített zene kísérje a tűzijátékot, amely ekkor már egyértelmű kötelező elem, sőt az ünnep fénypontja volt, és 1933-ban például ilyen látványt nyújtott a Filmhíradó tudósítása szerint:
A két világháború között augusztus 20-án az állami és egyházi tartalom összekeveredett és átpolitizálódott, ami jól tetten érhető volt a hatalmas Szent jobb körmenetekben. 1930-ban, amikor Imre herceg halála 900. évfordulójára Szent Imre évet hirdettek, az ünnepség csúcspontja volt a körmenet, amelyen a korabeli tudósítások szeint 800 ezer ember vett részt: a Bazilikától az Andrássy úton a Hősök teréig vonultak, és vissza.
Később az augusztus 20-i ünnep az irredenta mozgalmak központi emlékezési napjává is vált. Különösen így volt ez 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján. Ekkor Szent István “dicső emlékét” törvénybe foglalták, 20-át pedig nemzeti ünnepnek nyilvánították. Abban az évben a tűzijátékkal együtt a trianoni Magyarország képe is megjelent az égen:
Érdekesség, hogy a ma már augusztus 20-án talán a leginkább várt vidéki attrakció, a debreceni virágkarnevál csak 1966 óta létezik, ám a 30-as években augusztus 20-án kísérleteztek a Budapesten, a Dunán, hajókon úszó virágalkotásokkal. A Filmhíradó is megörökítette, hogy 1934-ben Szent István ünnepén a Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal a Magyar Evezős Szövetség részvételével “virágdíszes csónakfelvonulást” rendezett a Dunán – az esemény reklámértékét mutatja az egyik virágkölteményben megjelenített Aspirin-reklám:
1944-ben a korabeli tudósítás szerint “a budai várban mélységes hódolattal, de a háborús idők követelte egyszerűséggel emlékeztek meg első királyunkról, Szent Istvánról.” A háború után egy ideig nem is gondoltak tűzijáték rendezésére, ám a kommunista diktatúra a 40-es évek végén jó propagandaeszközt látott benne, így 1948. augusztus 20-án újra volt tűzijáték, csak éppen az ünnep tartalma már jelentősen átalakult.
Érdekes, hogy az új rendszer az 1948-as augusztus 20-i tűzijáték megszervezésére ugyanazt a kiváló szakembert, Petróczy Gyula alezredest kérte fel, aki még főhadnagyként 1938-ban a Horthy-éra látványosságáért felelt. Ám, amíg akkor trianoni határokat komponálta a fényjátékba, az új hatalom igényeinek megfelelően 10 évvel később már a Magyar Dolgozók Pártja emblémáját jelenítette meg ugyanígy.
A kommunisták szerették a tűzijátékot, olykor soron kívül is rendeztek ilyet, például Sztálin 70. születésnapja alkalmából, 1949. december 21-én a Gellért hegyen:
1949-től augusztus 20-át az alkotmány és az új kenyér ünnepének nevezték, és lassan kikopott belőle a látványosság is, mivel a Rákosi-rendszer legnagyobb ünnepe a "felszabadulásé" lett április 4-én, így 1954 után csak azon a napon rendeztek tűzijátékot.
Az 50-es években augusztus 20-a maradt az Alkotmány ünnepe volt, ahogy ez az 1955-ös Filmhíradóból is kiderül:
Közben persze minden évben ez a nap a nagyívű beszédekről is szólt. Kádár János 1959-ben például arról beszélt: "Elvtársaink, az eredmények bizonyítják, hogy a párt és a kormány a reális, megvalósítható és helyes gazdaságpolitikát visz".
Az augusztus 20-i tűzijátékot a Kádár-rendszerben újították föl, először 1966-ban rendezték meg újra és összekötötték látványos hajó- és légiparádéval is. A tűzijáték ilyen volt 1978-ban a Duna felett:
A rendszerváltás augusztus 20-át is elérte, amikor 1989-ben ezen a napon ismét rendeztek már Szent Jobb-körmenetet, majd az Országgyűlés 1991-ben augusztus 20-át hivatalos állami ünnepévé nyilvánította. Ezt a kiemelt minősítést az Orbán-kormány beemelte a 2012-től hatályos új Alaptörvénybe is.
A rendszerváltás óta egyébként háromszor maradt el az augusztus 20-ai tűzijáték a fővárosban. 2002-ben az árvíz miatt egy hetet csúszott, 2020-ban a koronavírus miatt törölték (de mivel a pénz nagy részét kifizették már, a hivatalos kommunikáció szerint 2021-ben valójában a 2020-asat tartották meg), tavaly pedig az OMSZ viharjelzése miatt csúsztatták egy héttel későbbre. De mivel a zuhé elmaradt, a meteorológiai szolgálat két vezetőjét kirúgták – egyiküket később visszavették.
A Szent István napi időjárás nemcsak a fényalakzatok kompozíciója miatt kulcskérdés, hanem a nézők biztonsága miatt is. 2003-ban a szárazság miatt kigyulladt a Gellért-hegy növényzete, és egy uszály is lángra lobbant. 2006-ban a városra lecsapó vihar okozott tragédiát: a Duna-parton menekülő tömegben öt ember meghalt (egy 12 éves kislányra és egy férfira egy fa dőlt, egy nő infarktust kapott, ketten pedig a csónakjukkal a háborgó Dunába vesztek), és több százan megsebesültek.
Az idén csupán a budapesti tűzijáték költségei 1,4 milliárd forintot tesznek ki (a teljes ünnepség 12 milliárdba kerül). Ezzel szemben a millenniumi évben még nem csupán a budapesti ünnepség teljes költsége, de a központi program részévé nyilvánított miskolci, siófoki és zalaegerszegi rendezvények is kijöttek 680 millió forintból. A legolcsóbb tűzijáték a 2010-es volt, ekkor a pirotechnikai eszközök költségét – nagyjából 50 millió forintot – a lebonyolító Kopula’ 96 Kft. vezetője, Farkas Mihály fizette, csak az áfa ment közpénzből. Ez volt továbbá az első év, amikor szárazföldi állásokból nem lőttek rakétákat, csupán hajókról és pontonokról. A tűzijátéknak 2018 óta drónos fényjáték is része; akkor 38 darabos flotta rajzolt alakzatokat az égre, az idén már 800 minihelikopter zümmög majd a Duna felett.
Az alábbi infografikán az augusztus 20-ai tűzijátékok főbb adatait szemléltetjük – a kép kattintásra nagyobb méretben nyílik meg:
Nyitóképünkön tűzijáték 1940-ben. Fotó: Fortepan / Szilvási hagyaték
