A külgazdasági-és külügyminisztérium egykori miniszteri biztosát, Suha Györgyöt kérte fel belgrádi nagykövetnek a Közép-afrikai Köztársaság, amely Szerbiában nyitna diplomáciai képviseletet - tudta meg a hvg.hu. Az afrikai állam fontos helyszíne Afrika orosz befolyási műveleteinek, néhány éve volt jobbikosokat utaztattak ki az oroszok választási megfigyelőnek, az országban a Wagner zsoldoshadsereg zsoldosai is jelen vannak, de azért a franciák sem engedték el az egykori gyarmatot.
A magyar-francia állampolgárságú Suha Györgyöt jelöli a Közép-afrikai Köztársaság a közeljövőben nyitandó szerbiai nagykövetségük élére - értesült lapunk. Suha ismert név a diplomáciában, különösen az Afrikával foglalkozók körében: egyik alapítója az MTA Afrika albizottságának, magyar és külföldi egyetemeken oktat Afrika-politikát, nagyon jó politikai kapcsolatai vannak a kontinensen, 2015-től négy éven át a Külgazdasági-és Külügyminisztériumnak is dolgozott miniszteri biztosként, de volt Gambia állandó bécsi képviselője is.
Úgy tudjuk, a Közép-Afrikai Köztársaság nemrég megküldte Szerbiának az új nagykövetség nyitására vonatkozó jegyzéket. Az afrikai ország Suha Györgyöt jelölte nagykövetnek, a nagykövetség már ősszel megnyílhat. Az afrikai ország az új misszió segítségével szeretne befektetőket vonzani, és afféle koordinációs pont lenne. Ami figyelemreméltó, hogy bár a nagykövetség Belgrádban nyílna, több balkáni országra vonatkozna az akkreditációja. Valószínűleg azért választották központnak Szerbiát, mert déli szomszédunknak hagyományosan jó kapcsolatai vannak afrikai országokkal.
Kerestük Suha Györgyöt, aki lapunknak megerősítette: valóban őt jelölte belgrádi nagykövetnek az afrikai állam.
Az, hogy várhatóan magyar nagykövete lesz a Közép-afrikai Köztársaságnak Belgrádban, azért is jelentős, mert az afrikai állam stratégiailag fontos Oroszország számára. Két évvel ezelőtt a HVG360 írta meg, hogy a koronavírus járvány kellős közepén, 2021 decemberében egy oroszokhoz köthető szervezet pénzén utaztattak magángéppel választási megfigyelőket, köztük a Jobbik (akkori) újpesti képviselőjét és egy exjobbikost. A választás, amit megfigyeltek, különösen fontos volt Oroszországnak: a Kreml az elmúlt években szinte a teljes titkosszolgálati arzenálját bevetette azért, hogy komoly befolyást szerezzen az aranyban, gyémántban és urániumban gazdag Közép-afrikai Köztársaságban. Az afrikai utat egy olyan, oroszokhoz köthető berlini szervezet fizette, amely lengyel ágon Mateusz Piskorskihoz tartozik. Ő az a lengyel politikus, akit hazájában azzal vádolnak, hogy az oroszoknak (és kínaiaknak) kémkedett, és aki egyébként szoros kapcsolatban állt a kémkedés miatt elítélt, de a börtön elől Oroszországba menekülő exjobbikos Kovács Bélával.
A Közép-afrikai Köztársaság a Prigozsin-féle sikertelen „puccskísérlet” után is fókuszba került, mivel az országban intenzíven jelen vannak a Wagner magánhadsereg katonái is. A Közép-afrikai Köztársaságban a Wagner-erők néhány száz fős létszáma július 17-én érkezett a fővárosba, Banguiba, hogy kiegészítsék a már az országban lévő ezer zsoldost, és a hónap végére tervezett alkotmányos népszavazás előtt biztosítsák a biztonságot.
Az orosz jelenlét évekkel korábbra nyúlik vissza. Moszkva jó érzékkel kihasználta, hogy hét évvel ezelőtt, 2013-ban fegyveres lázadók elzavarták a hatalomból az ország akkori elnökét, Francois Bozizét. A lázadást több hónapig tartó fegyveres harcok követték, ami a gazdaság összeomlásához vezetett. Bár Közép-Afrika korábbi francia gyarmat és hosszú éveken át nagyon erős volt a franciák jelenléte, néhány éve Franciaország hátrébb lépett. Az oroszok ekkor környékezték meg az elnököt, Faustin-Archange Touaderát, aki 2016 óta van hatalmon. Az oroszok az az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyásával lehetőséget kaptak arra, hogy a katonákat kiképezzék, és fegyverekkel lássák el őket. Amikor 2021 decemberében a volt jobbikosok választási megfigyelőként Afrikába utaztak, akkor a választásnak az volt a tétje, hogy Touaderát újraválasztják-e. Újraválasztották.
Úgy tudjuk, a Közép-Afrikai Köztársaság nemrég megküldte Szerbiának az új nagykövetség nyitására vonatkozó jegyzéket. Az afrikai ország Suha Györgyöt jelölte nagykövetnek, a nagykövetség már ősszel megnyílhat. Az afrikai ország az új misszió segítségével szeretne befektetőket vonzani, és afféle koordinációs pont lenne. Ami figyelemreméltó, hogy bár a nagykövetség Belgrádban nyílna, több balkáni országra vonatkozna az akkreditációja. Valószínűleg azért választották központnak Szerbiát, mert déli szomszédunknak hagyományosan jó kapcsolatai vannak afrikai országokkal.
Kerestük Suha Györgyöt, aki lapunknak megerősítette: valóban őt jelölte belgrádi nagykövetnek az afrikai állam.
Az, hogy várhatóan magyar nagykövete lesz a Közép-afrikai Köztársaságnak Belgrádban, azért is jelentős, mert az afrikai állam stratégiailag fontos Oroszország számára. Két évvel ezelőtt a HVG360 írta meg, hogy a koronavírus járvány kellős közepén, 2021 decemberében egy oroszokhoz köthető szervezet pénzén utaztattak magángéppel választási megfigyelőket, köztük a Jobbik (akkori) újpesti képviselőjét és egy exjobbikost. A választás, amit megfigyeltek, különösen fontos volt Oroszországnak: a Kreml az elmúlt években szinte a teljes titkosszolgálati arzenálját bevetette azért, hogy komoly befolyást szerezzen az aranyban, gyémántban és urániumban gazdag Közép-afrikai Köztársaságban. Az afrikai utat egy olyan, oroszokhoz köthető berlini szervezet fizette, amely lengyel ágon Mateusz Piskorskihoz tartozik. Ő az a lengyel politikus, akit hazájában azzal vádolnak, hogy az oroszoknak (és kínaiaknak) kémkedett, és aki egyébként szoros kapcsolatban állt a kémkedés miatt elítélt, de a börtön elől Oroszországba menekülő exjobbikos Kovács Bélával.
A Közép-afrikai Köztársaság a Prigozsin-féle sikertelen „puccskísérlet” után is fókuszba került, mivel az országban intenzíven jelen vannak a Wagner magánhadsereg katonái is. A Közép-afrikai Köztársaságban a Wagner-erők néhány száz fős létszáma július 17-én érkezett a fővárosba, Banguiba, hogy kiegészítsék a már az országban lévő ezer zsoldost, és a hónap végére tervezett alkotmányos népszavazás előtt biztosítsák a biztonságot.
Az orosz jelenlét évekkel korábbra nyúlik vissza. Moszkva jó érzékkel kihasználta, hogy hét évvel ezelőtt, 2013-ban fegyveres lázadók elzavarták a hatalomból az ország akkori elnökét, Francois Bozizét. A lázadást több hónapig tartó fegyveres harcok követték, ami a gazdaság összeomlásához vezetett. Bár Közép-Afrika korábbi francia gyarmat és hosszú éveken át nagyon erős volt a franciák jelenléte, néhány éve Franciaország hátrébb lépett. Az oroszok ekkor környékezték meg az elnököt, Faustin-Archange Touaderát, aki 2016 óta van hatalmon. Az oroszok az az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyásával lehetőséget kaptak arra, hogy a katonákat kiképezzék, és fegyverekkel lássák el őket. Amikor 2021 decemberében a volt jobbikosok választási megfigyelőként Afrikába utaztak, akkor a választásnak az volt a tétje, hogy Touaderát újraválasztják-e. Újraválasztották.
