A miniszterelnök kijelentései miatt hétfőn már bekérették a bukaresti magyar nagykövetet.
Az ügy előzménye, hogy hétfőn bekérették a román külügyminisztériumba a Bukarestben állomásozó magyar nagykövetet a miniszterelnök Tusnádfürdőn elhangzott beszéde miatt – majd néhány órával később a szlovákiai nagykövetet is –, amelyet azzal kezdett, hogy Románia előzetesen „demarsot" küldött, amelyben részletezték, „hogy miről szabad és nem szabad beszélni”.
Orbán kommentálta is ezeket a kéréseket, ahhoz a ponthoz, hogy mellőzze a „nem létező, romániai közigazgatási területi egységek” említését, hozzáfűzte: „elgondolkoztam, hogy mire gondolhatnak. Azt hiszem, hogy Erdélyre és Székelyföldre. De mi sohasem állítottuk, hogy ezek román területi egységek lennének”.
A román külügyminisztérium hétfőn este, az MTI-nek eljuttatott pontosításban jelezte, meglepte őket, hogy a magyar miniszterelnök a nyilvánosság elé tárta a tárca felhívását, amelyet szóbeli diplomáciai csatornákon juttattak el hozzá. Ők úgy fogalmaztak, ennek üzenete az volt, hogy „a Romániába magánlátogatásra érkező magyar tisztségviselők tanúsítsanak visszafogottságot nyilvános kijelentéseikben” – ideértve a tusványosi rendezvényeket is.
„Az ebből az alkalomból tett, nem helyénvaló nyilvános kijelentések nincsenek összhangban a román fél által következetesen szorgalmazott célkitűzéssel, hogy a felek az építő jellegű, pragmatikus, jószomszédi viszonyt, a két állam együttműködését ösztönözzék" – zárul a román külügyminisztérium közleménye.
A harcos Orbánt valamiért nagyon zavarja, ha a Nyugat kiáll magáért
A háborút illetően ismertük Orbán álláspontját: a Nyugat a hibás, amiért a fegyverszállításokkal fenntartja a harcokat. Most Tusványoson kiderült, hogy ez a furcsa békepárti logika általános érvényű a kormányfőnél, ha a Nyugat és Kelet csatájáról van szó: a Nyugat ne pattogjon, ha fenyegetés éri, mert abból csak baj van.
