Az elsőfokú, nem jogerős döntés szerint a fővárosnak meg kell fizetnie a szolidaritási adót.
„A Fővárosi Törvényszék visszautasította a főpolgármester keresetét, amelyben az adófizetés alól próbált kibújni” – közölte a pénzügyminiszter a közösségi oldalán.
Varga Mihály azt írta: „az ország leggazdagabb településeként sok más önkormányzathoz hasonlóan Budapestnek is szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie a szegényebb településeknek, összesen 57,8 milliárd forintot. A főpolgármester ezt az összeget nem hajlandó befizetni, ezért fordult keresetével a Fővárosi Törvényszékhez, amely mostani végzésével visszautasította azt.”
A miniszter azt is állította, hogy a Karácsony vezette fővárosi önkormányzat 2019-ben 214 milliárd forint megtakarítást örökölt Tarlós István városvezetésétől, de „mára csődbe vitték a fővárost. Annak ellenére élték fel a tartalékokat, hogy a főváros adóbevételei minden korábbinál magasabbak, iparűzési adóbevételei idén várhatóan meghaladják a 271 milliárd forintot”.
Karácsony Gergely már korábban is utalt rá, június elején azonban konkrétan bejelentette, hogy a fővárosi önkormányzat keresetet ad be a közigazgatási bíróságon annak érdekében, hogy a kormány ne vonhasson el tőle 25 milliárd forintot. Akkor úgy fogalmazott: ez a per fogja megmutatni, „jogállam-e még Magyarország”, ő mindenesetre bízik a bíróságok függetlenségében.
A keresettel az volt a céljuk, hogy a bíróság tiltsa meg az Államkincstárnak, hogy levonja a főváros számlájáról az összeget, amellyel a kormány a központi költségvetést kívánja finanszírozni. Emellett azonnali jogvédelmet is kértek, azaz azt, hogy a per lezárultáig már ne is legyen lehetősége a kormánynak a tranzakcióra.
A főpolgármester azt is mondta: „szó sincs arról, hogy a főváros ne lenne szolidáris önkormányzat”, hiszen az ott dolgozók közül rengetegen nem budapesti lakosok, és Budapest termeli meg a teljes magyar gazdasági teljesítmény 38 százalékát. Szerinte „a kormány büntetni akarja Budapestet és az önkormányzatokat, és a két általuk gyűlölt terület közös halmaza a fővárosi önkormányzat."
A kormány mindenesetre be kívánta biztosítani, hogy a bíróság döntésétől függetlenül megkapja az elvárt pénzeket: ahogy június végén írtuk, a törvényalkotási bizottság olyan módosítást fogadott el a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslathoz, amely szerint ha egy helyi önkormányzatnak a kincstárral szemben tartozása áll fenn, a kincstár a tartozásnak megfelelő összeget levonhatja az önkormányzatnak kifizetendő támogatásokból, kivéve a rendkívüli és vis maior támogatásokat, illetve ami alól a kormány külön felmentést ad.
Karácsony Gergely a Fülke Extrában, vágatlanul
Ki tehet arról, hogy üres a főváros kasszája? Van-e B terv arra, hogyha nem sikerült adóvisszatartással és hitellel a felszínen maradni? A Budapesti Lakógyűlés demokratikus kérdőív vagy nemzeti konzultáció újracsomagolva? Miért több a Lánchíd kérdése annál, hogy mehessenek-e rajta autók vagy sem? Lesz-e előválasztás és lesz-e esélyes fideszes kihívó?
Frissítés! Karácsony ugyancsak a közösségi oldalán reagált Varga bejelentésére, s közölte:
fellebbezünk a szolidaritási hozzájárulás ügyében hozott elsőfokú bírósági döntés ellen”.
Mint írta, keresetüket a Fővárosi Törvényszék első fokon, nem jogerősen, tartalmi vizsgálat nélkül utasította vissza arra hivatkozva, hogy nincs hatásköre vizsgálni az Államkincstár eljárásának törvényességét.
„Dermesztő jogértelmezés ez, hiszen a közigazgatási cselekvések jogszerűségének vizsgálata még az Alaptörvény szerint is a bíróságok hatáskörébe tartozik. Ha úgy lehetne egy állami szervnek pénzt beszedni és bankszámlát inkasszálni, hogy nincs efölött bírósági kontroll, az még Putyin Oroszországánál is mélyebbre taszítaná a közállapotokat” – fogalmazott a főpolgármester.
Szerinte az érdemi bírósági eljárásban tudnák bizonyítani, hogy miért jogsértő a szolidaritási hozzájárulás mértéke és beszedése. „Az elsőfokú bírósági döntés éppen annak a felelősségét hárította el, hogy ebben állást kelljen foglalnia. Csak remélni tudom, hogy nem politikai nyomásra hozta ezt a döntését. Nemcsak azért fellebbezünk a Fővárosi Ítélőtáblához a nem jogerős elsőfokú döntés ellen, mert ezzel tudjuk megvédeni a budapesti közszolgáltatásokat. Hanem azért is, mert mi még emlékszünk a Bibó István Szakkollégium névadójának tanítására: érdemi bírósági kontroll nélkül a közigazgatás úri huncutság” – tette hozzá.