A Honvédség büszkeségét, a Lynx harcjárműveket gyártó zalaegerszegi hadiipari komplexum tesztkamráját és lőcsatornáját figyelő kamerarendszert, valamint a beléptetőrendszert is (részben) kínai gyártók termékeivel tervezték beüzemelni, de végül mást választottak – tudta meg a hvg.hu. Az üzemeltető állami ZalaZone csak annyit közölt: biztonsági és üzleti okokból nem mondhat semmit.
Alacsony biztonsági színvonalú, illetve a Kínában gyártott részegységei miatt védelmi biztonsági célra nem ajánlott, kínai beléptető- és kamerarendszert szereltek volna fel a hvg.hu értesülései szerint a kormány hadiipari zászlóshajójánál, a Lynx gyalogsági harcjárműveket gyártó zalaegerszegi üzemben, de a német hadiipari óriás, a gyártó partner Rheinmetall nyomására változtattak a terven.
Az év eleje óta tesztüzemben működő, de éppen a teljes szériagyártásra átálló hadiipari üzem a Rheinmetall Hungary Zrt.-é, amelyben többségi, 51 százalékos tulajdonos a német anyacég, 49 százalék a magyar államé. A gyárnak helyt adó zalaegerszegi ipari park a ZalaZone Ipari Park Zrt.-é, ami szintén állami tulajdon az N7 Holding Zrt.-n keresztül, amit Palkovics László exminiszter igazgat:
Miniszterként már nem kellett Orbánnak Palkovics, de rábízott félezer milliárd forintnyi vagyont
Palkovics László gyorsan növekvő jármű- és hadiipari, illetve egyetemi birodalma több mint száz, jellemzően minisztériumi és Fidesz-közeli embernek ad zsíros vezetői állást.
A Lynx-ek zalaegerszegi gyártóüzeme alapvetően már tavaly elkészült, de a ZalaZone egyes kapcsolódó létesítményeinek felszerelése még csak nemrég történt meg. A hvg.hu értesülései szerint így a közelmúltban szereztek csak be néhány biztonságtechnikai komponenst az ipari parknak a hadiipari üzem által is használt létesítményeibe – többek között beléptető- és kamerarendszert.
Információink szerint ilyen érintett létesítmény a ZalaZone kutatás-fejlesztési infrastruktúráját alkotó EMC-mérőkamra, amely az elektronikus berendezések elektromágneses összeférhetőségének vizsgálatára szolgáló speciális mérőhely, valamint a 250 méter hosszú, tesztelési célú lőcsatorna. Úgy tudjuk, a ZalaZone mindkét helyre a Novus kamerarendszer telepítését tervezte, de
a Rheinmetall német többségi tulajdonosa megvétózta az ötletet arra hivatkozva, hogy a kinézett kamerarendszer egyes részegységei Kínában készülnek, emiatt – Németországban legalábbis – telepítése nem ajánlott védelmi-biztonsági típusú felhasználási területeken.
A hvg.hu értesülései szerint ugyancsak a ZalaZone ötlete volt, hogy a beléptetőrendszert a kínai YLi cégtől vásárolják, de a német partner ennél a beszerzésnél is megálljt parancsolt, mondván: ez a rendszer nem felel meg álláspontja szerint a minimálisan elvárható biztonsági követelményeknek. Úgy tudjuk, végül ezek helyett német gyártók – Boch, Siemens – termékeinek telepítése történik.
A hvg.hu a Rheinmetall anyacég mellett az N7 Holdingot és a ZalaZone-t is kérdezte arról, milyen döntés született a beléptető- és kamerarendszerről, mely gyártó(k) termékeit szerezték be és mennyiért a (részben) kínai gyártmányok helyett, és kinek a tanácsára változtattak a terveken (anyacég, magyar szolgálatok, német szolgálatok, saját hatáskör)? Választ a ZalaZone-tól kaptunk:
Válaszul kérdéseire szeretnénk jelezni, hogy alapvető biztonsági és üzleti titokra való tekintettel nem áll módunkban részletes információt nyújtani a védelmiipari létesítmények biztonsági rendszereiről és az ezzel kapcsolatos döntéshozatali folyamatról.”
A ZalaZone-nak egyébként tesztpályája is van az ipari parkban, itt tesztelik majd a magyarul Hiúznak nevezett Lynx harcjárművet, amelyből évi 45-50 darab gördülhet le a zalaegerszegi gyártósorról. Exportra is terveznek gyártani, de ezt a mennyiséget több éven át felszívná a Magyar Honvédség is, miután az új NATO-kompatibilis nehézdandár felállításához 218 db Lynx lövészpáncélost rendeltek.
Az eszközök túlnyomó többségét, 172 darabot Magyarországon állítják elő a vegyesvállalat üzemében. A magyar Lynx-flotta első 46 darabját viszont még Németországban gyártják le. Ez egyúttal a hazai gyár magyar szakembereinek felkészítését is szolgálja, így a Rheinmetall új magyar kollégái már jó ideje Németországban dolgoznak, átvéve a know-how-t és a technológiai tudást.
Az éppen elkészült Lynx-gyártócsarnokban tavaly március26-án – ekkor már Ukrajnában háború volt, és pár napra voltunk a Fidesz „békepártiságára” hangolt kampányát követő parlamenti választástól – Orbán Viktor is látogatást tett. A beszédét szavazásra buzdítással záró – „Jövő vasárnap választás van, semmiképpen ne felejtsenek el elmenni, és semmiképpen se hibázzák el!” – Orbán azt mondta:
Nehéz időket élünk, de az élet nem áll meg, persze a legfontosabb a béke és a biztonság, de nem feledkezhetünk el a fejlesztésekről sem.”
Ráadásul nem a zalaegerszegi az egyetlen hadiipari fejlesztés az országban, és nem is az egyetlen, amelyiket az amúgy a 4iG-be is beszállt Rheinmetallal közösen valósítja meg a magyar állam. Érdekesség, hogy idén tavasszal a Rheinmetall kelet-európai koordinációs vezetőjének nevezték ki Maróth Gáspárt, aki tavaly őszi leváltásáig a honvédelmi tárca haderőfejlesztésért és védelempolitikáért felelős államtitkára volt.
| Modern, de ez sem elég |
A 2018-ban bemutatott KF 41 Lynx lövészpáncélos az egyik legmodernebb harcjármű a világon. Főfegyverzete egy 30 milliméteres gépágyú, amelyhez két páncéltörő rakéta (Spike Strike) is tartozik. Személyzete három főből áll és tíz felfegyverzet katonát tud szállítani, maximum 70 kilométeres óránkénti sebességgel. Nagyon korszerű rendszereket használ a Lynx, ilyen például a Strike Shield, amely az ATGM-ek (páncéltörő rakéták, Szent Javelin és társai) ellen védi a Hiúzt, igaz, ez a védelem csak bizonyos körülmények között hatásos, mint például a jó látási viszonyok és a védelemhez kedvező szögtartomány. Az öt éve bemutatott KF 41-es hiába korszerű, eddig egyetlen egy megrendelője van a típusnak: a Magyar Honvédség. A megrendelések elmaradásának a harcjárműszakértők szerint két oka van: az egyik, hogy borzasztó bonyolult rendszereket használ a Lynx, a másik pedig épp ebből adódik, miszerint méregdrága egy ilyen jármű. Azt nem tudjuk, hogy a magyar kormány mennyiért vásárolta a Hiúzok darabját, de a szakemberek szerint egy darab KF-41-est körülbelül 1,5 és 2 milliárd forint közötti áron adhatnak a düsseldorfiak. Az akár tíz katona szállítására is alkalmas páncélozott jármű gépágyút, géppuskát és irányított rakétákat tud kilőni, az 1140 lóerős motorja 70 kilométeres sebesség elérésére képes, egyetlen tank üzemanyaggal 500 kilométert tud megtenni. |
A már létrejött vagy tervezett hat magyarországi hadiüzemből négy részben, vagy egészben a német hadiipari óriáshoz köthető. Sőt, a német cég alig egy hónapja jegyeztette be ötödik leányvállalatát Magyarországon: a hadiipari óriás szolgáltatóközpontja is letelepedett Budapesten. Talán a legismertebb Rheinmetall-beruházás a Lynx-eket gyártó bázis, de van három másik közös projekt is.
Kaposváron, az ipari parkban már lényegében el is indult a hadiipari gépgyártás a Gidrán páncélozott harcjárművek összeszerelésével. A belügyi tárca egyik cége, a BM Heros meglévő bázisának bővítésével létrejött hadiüzemben a Rheinmetall egy török partner, a Nurol Makina licensze alapján gyárt – a felfutást követően évi 100 darab – páncélozott járművet, amit a hvg.hu is kipróbált:
Beültünk a Magyar Honvédség elrettentő új terepjárójába - fotógaléria
A török gyártmányú hatalmas páncélozott négykerekű nehezebb, mint 7 normál személyautó.
Várpalotán lőszergyár építésébe kezdett a Rheinmetall Hungary Munitions Zrt.: itt gyártják majd a 30 mm-es lőszert a Lynx-ek számára, 120 mm-eseket a Leopard 2-es harckocsiknak, valamint 155 mm-eseket is önjáró lövegekbe. Szintén Várpalotán – a tízmilliárdokból 2026-ra felépülő hadiipari komplexumban – működik majd az osztrák Hirtenberger Defence Systems aknavetőgyára, a 160 éves céget 2019-ben vásárolta fel a magyar állam.
Rákapcsolt a fegyvergyártásban a "békepárti" kormány
Rekordarányban költi a pénzt fegyverekre a kormány. Az épülő magyar hadiipart egyelőre csak a saját hadsereg fejlesztésére szánják, az exportot ugyanis blokkolja a kapacitáshiány és a kormány „békepártiként" kommunikált álláspontja.
A nyírteleki radarüzemben 2025-től indul a gyártás: a korábban is légvédelmi rendszerek karbantartásával foglalkozó honvédségi cég, a HM Arzenál Zrt. telephelyén létesít a Rheinmetall egy radargyártó üzemet, ahol az izraeli ELM-2084 radarokat fogják gyártani. Ez a radar a híresen hatékony izraeli Vaskupola-rendszer részét képezi, és a Honvédség 11 darabot rendszeresít belőle:
Ismét csak bejelentették, hogy izraeli radarrendszert vesz Magyarország, miközben már idén meg kellett volna érkeznie
Az eredeti tervekhez képest késéssel érkezik Magyarországra az izraeli rakétarendszer, néhány év múlva pedig már Nyírtelken szerelhetnek össze haditechnikai eszközöket.
Egy másik városban is működik fegyvergyár, de nem a Rheinmetallhoz kötődve. Kiskunfélegyházán, a HM Arzenál hadiüzemében kézilőfegyvereket gyártanak a cseh Ceská Zbrojovka licensze alapján: gépkarabélyokat (Bren 2), géppisztolyokat (Scorpion EVO 3), és maroklőfegyvereket (P9). Itt gyártott gépkarabéllyal a kezében tett esküt 2019-ben Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia is.
Végül Gyulán Airbus-helikopterekhez gyártanak alkatrészeket. Az üzemben az Airbus Helicopters és a magyar állam vegyesvállalata az Airbus összes helikoptertípusa számára előállít részegységeket. Így ahhoz a Németországban gyártott H145-ös típushoz is, amelyikből a Honvédségnek is van, és amelyikből egy júniusban, egy horvátországi gyakorlaton – vélhetően drótkötélpályába ütközve – lezuhant, és három magyar katona halt meg.
Magyarország olyan gyorsan fegyverkezik, hogy van, amiben első a NATO-ban
Az Ukrajna orosz megtámadása nyomán a kontinensre tavaly visszatért háború miatt olyan fegyverkezési verseny bontakozott ki, amiből Magyarország alaposan kiveszi a részét.
