Az Európai Unió nagyszabású fegyverkezési tervekkel állt elő, részben közös hitelfelvétellel, aminek óriási lökést adott, hogy Németország önállóan is hatalmas összegeket fordítana a hadiiparára. A mélyebben integrált EU támogatói szerint a fegyverkezési célú közös adósság kibocsátása meghozná az integrációban az áttörést. Ez is tétje a csütörtökön kezdődő EU-csúcsnak.
Komoly fegyverkezési terveket tett le az asztalra az Európai Unió, miközben Németország saját hatáskörben is óriási összegeket zúdítana a hadiiparára. Donald Trump szeszélyei miatt halaszthatatlanná vált a kontinens felfegyverzése, de lehetőleg az amerikaiak nélkül. Az európai fegyvergyárak ennek megfelelően mozgásba lendültek, és a terveik részben átformálnák a megszokott európai ipari berendezkedést. Összeszedtük, merre nyújtózkodnak a kontinens legnagyobb védelmi ipari cégei, köztük a nálunk is aktív Rheinmetallal.
Friedrich Merznek sikerült egyezségre jutnia a Zöldekkel, megnyithatja az utat akár 1000 milliárd eurós új védelmi és infrastrukturális beruházások előtt.
Ukrajna majdnem ezer százalékkal növelte a katonai beszerzéseit, Oroszország fegyverexportja soha nem látott mélységbe zuhant, és Franciaország elfoglalta a második helyet. Európa fegyverkezne, de sok a külső beszállító, Kína pedig piacot keres, de mindenkinek gyanús.
A következő német kancellár kivenné az adófék szabályai alól a hadiipari költéseket, és 500 milliárd eurót adna infrastruktúra-fejlesztésre, de ezt csak a Zöldekkel együtt tudja átverni a leköszönő parlamenten. A környezetvédő párt elutasította a terveit, de nyitva hagyták az ajtót a további egyeztetések előtt.
A kancellárvárományos kedd este bejelentett tervei szakítanának az évtizedes német fiskális politikával, és a hadsereg és az infrastruktúra fejlesztésén keresztül az évek óta vergődő német gazdaság egészének is vérfrissítést jelentenének. A programot még át kell verni a parlamenten, de az iparban már meg is indult a készülődés a lehetséges új világra. Merz csomagja, ha elfogadják, minden bizonnyal a német határokon túlgyűrűző hullámokat vet, és erős támogatást ad az USA nélkül a saját lábára állni akaró Európának is.
Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?
Ha nem fektetnek be, ha nem erősek, akkor gyerekként fogják kezelni – fogalmazta meg súlyos kritikáját Armin Papperger.
Az orosz–ukrán háború lezárása mozgatja a piacokat, amely épp a várható intenzív fegyverkezési hullámot árazza be.
Nem érti, hogy a kormány miért kötött védelmi megállapodást az Emírségekkel? Nincs egyedül, mi se. Viszont itt van minden, amit tudni lehet az üzletről és az olajmonarchia fejlődő hadiiparáról.
2014-ben az európai NATO-országok vezetői fogadalmat tettek, hogy tíz éven belül elkezdenek érdemben költeni a haderőikre. Az akkor vállalt legalább kétszázalékos GDP-aránytól még most is többen elmaradnak, miközben már készítik elő a még magasabb elvárást.
Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.