Toroczkai Lászlóék a szivárványszínű / zöld-fehér padvitába egy piros-fehér-zöld festéssel szálltak be, és rögtön nemzeti jelkép megsértése miatti feljelentéssel fenyegettek meg mindenkit, aki lemázolná a művüket. Jogilag értelmezhetetlen politikai kommunikációs akció, vagy valóban ennyire védettek a nemzeti színek? Egyáltalán: volt már Magyarországon komoly ügy nemzeti jelkép megsértése miatt?
„Ma a felforgatók ismét LMBTQstb-színűre festették a padot. Mi pedig, ígéretünkhöz híven, azonnal átfestettük nemzeti színűre. Hiába fenyeget az Amnesty rongálás miatt feljelentéssel, mert ez eddig véleménynyilvánítás volt. Ha viszont most átfestik, mi jelentjük fel őket, nemzeti jelkép megsértése miatt.”
– írta Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke csütörtökön a Twitteren.
2022-ben törvénymódosítással próbálkoztak, hogy ne lehessen kitűzni a szivárványos zászlókat középületre. Novák Előd, a párt alelnöke akkor azzal indokolta ezt, hogy szerinte lealacsonyítja a magyar nemzeti lobogót, ha kitűzik mellé „egy megosztó szexuális mozgalom zászlaját", ráadásul az utóbbi években úgy került ki szivárványszínű zászló a nemzeti lobogó mellé polgármesteri hivatalok homlokzatára, hogy azt a képviselő-testület nem is támogatta.
A törvény nem vonatkozik önmagában a színekre
A nemzeti zászlót és a Himnuszt a Btk. 1993 óta védi, 2013 nyarán pedig beemelték a Szent Koronát is a jogszabályba. Jelenleg tehát nemzeti jelkép megsértésének minősül a Himnusz, a nemzeti lobogó és a Szent Korona gyalázása, ami 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
„Aki nagy nyilvánosság előtt Magyarország himnuszát, zászlaját, címerét vagy a Szent Koronát sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
– szerepel a most is hatályos jogszabályban.
Ami a ferencvárosi padot illeti, a hvg.hu kérdésére Nehéz-Posony Katalin, a HVG Kiadó jogásza azt mondta, szerinte az, hogy a Mi Hazánk által nemzeti színűre lefestett padot később szivárványos színűre festik át, nem minősül nemzeti jelkép megsértése bűncselekményének, mivel a büntető törvénykönyv nem színeket, hanem a nemzeti jelképeket védi, vagyis a zászlót, címert, himnuszt és a Szent Koronát. Hozzátette: a középületekre kihelyezett nemzeti lobogók mellé kitűzött szivárványos zászló sem meríti ki a Btk. ide vonatkozó passzusát, hiába próbált ilyen típusú feljelentéseket tenni a Mi Hazánk.
A jogász mindemellett úgy véli, a törvény egyébként túl szigorú még így is. „Túlzásnak érzem, hogy a nemzeti jelkép megsértésével kapcsolatban a sértő és lealacsonyító kifejezés használata Btk-tényállás” – mondja az ügyvéd.
Kovács Bálint: Egy elátkozott padban benne van egész Magyarország
Sose volt még ilyen rossz nézni, ahogy szárad a festék: a Tompa utca, szivárványszínű pad röhejes sztorija egyszer még bekerül a magyar történelemkönyvekbe, kár, hogy addigra már késő lesz.
Ahhoz, hogy a nemzeti jelkép megsértése elérje a bűncselekmény szintjét, a gyakorlatban súlyosan gyalázó és lealacsonyító gesztust kell tennie az elkövetőnek, ilyen lehet például az, hogy nyilvánosan elégetnek egy nemzeti színű lobogót, vagy ürülékkel kenik össze azt. Ugyanakkor a törvényi szabályozás értelmében csak akkor állapítják meg a nemzeti jelkép megsértésére vonatkozó bűncselekményt, ha más, ennél súlyosabb törvénysértés nem történt. Ám a gyakorlatban tipikusan, ha meg is történik a nemzeti jelkép megsértése, az valamilyen másik bűncselekménnyel, például garázdasággal párosul, vagy jelen esetben a rongálás merülhet fel. Ez utóbbi azonban már akár a nemzeti színekkel történő festéssel is megvalósulhat.
Megkérdeztük a Mi Hazánk álláspontját is, válaszuk a következő volt: „A mi jogászunk szerint nemzeti jelkép megsértését nem kizárólag a magyar nemzeti lobogó meggyalázásával lehet elkövetni."
Szinte nem létező bűncselekmény
Az Ügyészség statisztikái szerint az utóbbi évtizedben összesen csupán néhány ilyen bűncselekmény volt. 2021-ben volt egy, előtte évekig semmi, 2015-ben két ilyen eset került be a statisztikákba, illetve 2010-2012 között minden évben egy-egy.
Előfordult ugyan az utóbbi években, hogy nemzeti jelkép megsértése miatt indult nyomozás, de nem találtunk olyan ügyet a nyilvánosságban, amely kifejezetten súlyos lett volna.
2020. augusztus huszadikán két huszonéves fiatal ellen indul nyomozás, mert a Lánchídról levettek egy nemzeti színű zászlót és azt a Dunába dobták.
2014-ben a rendőrség nemzeti jelkép megsértése miatt indított eljárást, amikor Együtt-PM-aktivisták felmásztak a Sándor-palota erkélyére, és a paksi bővítés ellen tiltakozva leszedtek onnan két nemzeti színű lobogót. Végül a tárgyaláson a bíró azt mondta, hogy szó sincs erről.
„Nyilvánvalóan nem sértették meg a nemzeti jelképet azzal, hogy levették. Ha így lenne, nem is szabálysértési eljárás keretében találkoztunk volna. (…) A zászlókat ugyanakkor nem szabad levenni, ezért jár a 20-20 ezer forintos büntetés”
– mondta az ítélet indoklásában a bírónő.
Dopeman még 2011-ben adta elő egy tüntetésen Bazmeg című dalát, ami részleteket tartalmazott a Himnuszból. A rendőrség akkor nemzeti jelkép megsértése miatt folytatott nyomozást a rapper ellen, amit végül megszüntettek, mert megállapították, hogy a dal célja az aktuális politikai rendszer kritizálása, nem pedig a Himnusz mint nemzeti jelkép meggyalázása volt. Dopemant ebben az ügyben egyébként a TASZ képviselte.
Színektől függetlenül is jogsértés
Ha eltekintünk attól, hogy milyen színekre pingálja valaki a padot, akkor is érdekes jogi helyzetbe futunk bele: a Magyar Kétfarkú Kutya Párt régóta festeget le köztulajdonban lévő dolgokat pusztán azért, hogy szebbé tegye azokat, vagy azért, hogy valamire felhívják vele a figyelmet. Például egy repedezett járda színesítésével arra, hogy repedezett a járda, és meg kellene csinálnia annak, aki ezért felelős. Idén januárban azonban a Kúria úgy döntött, hogy teljesen mindegy, hogy van-e üzenete a festésnek vagy nincs, mindegy az is, hogy mit ábrázol,
az ilyen minden esetben falfirkának, rongálásnak minősül.
Akkori, januári cikkünkben azt írtuk, a döntés kimondja: „falfirkáról kell beszélni minden esetben, amikor „bármely köz- vagy magántulajdonban lévő idegen vagyontárgy” felületén engedély nélkül hoznak létre változást, és „a falfirka esetében közömbös a vagyontárgyra felvitt ábrázolás tartalma, mibenléte, célja”, hiszen „önmagában a vagyontárgy felületén való elhelyezés ténye képez minősített esetet”. A Kúria úgy fogalmazott, hogy „a firkálással, felfestéssel (lefestés), szennyezéssel (leöntés) elkövetett felületmegváltoztatás, a vagyontárgy állapotának megváltoztatása is állagsérelem, így a dologrongálás fogalma alá tartozik, mert megváltoztatja az eredeti felület megjelenését, és az eredeti állapot helyreállítása csak anyagi ráfordítás árán lehetséges."
A Kétfarkú Kutya Párt akkor azt írta a Facebookon: „Egyelőre nem tudjuk, hogy hány ezer év letöltendőt kapunk majd a felújított buszmegállókért, de természetesen folytatjuk".