A kormány most rendelettel törli el az összes szerződést, amelyek még reményt adhattak az érintetteknek, hogy a beruházás nem végleg veszett el. Egyedül Lázár János építési és közlekedési miniszter tehet kivételt.
A kormány már tavaly nyáron bejelentette, hogy a költségvetési takarékosság érdekében csaknem 300 tervezett állami beruházást törölnek. Ez év elején a fővárost érintő hasonló hír érkezett.
Lázár János elkaszálna több tucat fővárosi fejlesztést egy kiszivárgott dokumentum szerint
Úgy tűnik, olyan projektek folytatásáról sem tudták meggyőzni a minisztert a saját emberei, amelyeknek az azonnali leállítása pénzben és politikai szempontból is sokba kerülhet. Az egész mögött felsejlik Lázár és Fürjes rivalizálása is.
Egy péntek este megjelent kormányrendelet kimondja: e rendelet erejénél fogva, az e rendelet hatálybalépését (május 15-ét) követő nyolcadik napon megszűnik minden olyan, a kormány által felfüggesztett vagy megállított, központi költségvetési forrásból finanszírozott beruházásról szóló polgári jogi vagy támogatási szerződés, amelyben szerződő fél „az állam és az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, helyi önkormányzat és az általa irányított költségvetési szerv, vagy azon gazdasági társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat (…) legalább többségi befolyást gyakorol”.
A már érvényesen létrejött, de nem hatályosult szerződés nem válik hatályossá. A fel nem használt központi költségvetési forrás összegét vissza kell fizetni.
Kivételt egyedül Lázár János tehet: „A beruházással érintett szakpolitikai felelős miniszter” 2023. május 19-én, azaz jövő pénteken 16 óráig benyújtott javaslatára „az állam nevében eljárva” ő mint az állami beruházásokért felelős miniszter május 23-áig elektronikus úton felmentést adhat a szerződés automatikus érvénytelenítése alól, de a rendelet szerint
még válaszolni se köteles a vele jogilag egyenrangú minisztertársaknak:
ugyanis ha e rendelet hatálybalépését követő nyolc napon belül (tehát 23-áig) „nem érkezik felmentés, akkor a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni”. Ezután a szakpolitikai felelős miniszternek nem marad más hátra, mint hogy a rendelet szavai szerint „az érintett beruházás további szakmai indokoltságát az irányadó szakpolitikai programban, illetve szakpolitikai stratégiában foglaltakra figyelemmel felülvizsgálja”.