Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottság szemrevételezte a Honvéd Vezérkar főnökének jelölt Böröndi Gábort, és, Novák Elődöt leszámítva, meg volt vele elégedve. Böröndi a harmadik vezérkari főnök lehet két éven belül.
Meghallgatta az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága a Honvéd Vezérkar főnökének jelölt Böröndi Gábor altábornagyot – számolt be róla az MTI. Böröndi Gábor a Magyar Honvédség mentális megújítását és egy ütőképes, elkötelezett, a NATO kötelékében is működőképes haderő létrehozását nevezte fő feladatának, de mint mondta, kiemelten fontos az önkéntes területvédelmi tartalékos rendszer is, ahol lehetőség nyílik a „szittya, rugalmas szervezetű megközelítésnek".
Az előző vezérkari főnököt, Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot április 27-én mentette fel Novák Katalin köztársasági elnök. Ahogy akkor megírtuk, a honvédség belső ügyeit ismerő forrásaink szerint a vezérkari főnök menesztésére már januárban számítani lehetett.
Ruszin-Szendi Romulusz az arcát adta a tisztogatáshoz, amelynek most ő is áldozata lett
A vezérkari főnök menesztésére már januárban számítani lehetett - ezt állítják a honvédség belső ügyeit ismerő forrásaink -, mert a honvédségen belüli akkori tisztogatásokban a saját emberei is elvéreztek. Utódját, Böröndi Gábort „NATO-kompatibilis", „nem oroszbarát", ugyanakkor a Fideszben jól fekvő katonaként emlegetik.
Böröndi Gábort „NATO-kompatibilis”, „nem oroszbarát”, ugyanakkor a Fideszben jól fekvő katonaként emlegetik.
Az altábornagy meghallgatásán kiemelte: a Magyar Honvédség nemzeti hadsereg, amely felkészített, kiképzett, felszerelt tagja a NATO-nak, és hogy katonai pályája során megértette, kiképzés, felkészítés nélkül a legjobb technika sem működik. „Ez egy csapatmunka, a katonák, beosztott parancsnokok támogatása, hitvallása, elkötelezettsége nélkül nem lehetséges" – mondta.
Böröndi Gábor – aki nemrég még a Magyar Honvédség NATO és EU Katonai Képviselő Hivatalát vezette Brüsszelben – arról is beszélt, hogy Magyarország és az Ukrajnával szomszédos többi állam háborút megelőző állapotban van, ennek tükrében harcászati, harci kiképzést kell adni a katonáknak. Hozzátette: szükséges lesz az eddigi gondolkodásmód, az „így szoktuk" megváltoztatására.
A vezérkari főnök jelölt „hiszi és vallja”, hogy a misszió az a gyakorlóterep, ahol meg tudják mérni, hol tartanak a katonák felkészítésében. Böröndi szerint kiemelten fontos még az önkéntes területvédelmi tartalékos rendszer. Feladatának tartja, hogy ezeket az erőket kiképezzék a közelükben lévő stratégiai pontok megőrzésére, az ellenség logisztikai vonalainak elvágására. Mint mondta: itt van lehetőség a "szittya, rugalmas szervezetű megközelítésnek".
Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa kifejtette: pártja számára „nem imponáló", hogy a jelölt kiemelten fontosnak nevezte a missziókat, „az amerikai megszállásban részvételt", az erre fordított pénzből szerinte vonzóbb itthoni javadalmazást lehetne nyújtani a katonáknak. Kifogásolta, hogy miközben a hadsereg létszámának növelése a cél, ezzel párhuzamosan zajlik a fiatalítás. Megjegyezte: ez "az első létszámbővítés, amit tömeges kirúgással kezdenek", szerinte elképzelhető, hogy az előző vezérkari főnöknek, Ruszin-Szendi Romulusznak is emiatt kellett távoznia.
Az ülésen jelen volt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is, aki cáfolta, hogy a sajtóban megjelent találgatásokhoz kapcsolódóan kellett távoznia Ruszin-Szendi Romulusznak. A miniszter szerint Ruszin-Szendi Romulusz szolgálatai vitathatatlanok és egyértelműek, a harcászati szintről hadműveleti szintre lépés miatt vált szükségessé a vezérkari főnök cseréje. A fiatalítással kapcsolatban pedig azt mondta, egyesek a haderőt „egyfajta szociális intézményként fogták fel", ő azonban versenyhelyzeten és harcképességen alapuló komoly haderőt akar, új eszközökkel, ennek pedig elkerülhetetlen része a generációváltás.
A honvédelmi és rendészeti bizottság 8 igen és Novák Előd tartózkodása mellett támogatta Böröndi Gábor kinevezését.
