Azon háborodott fel a közmédia névtelen szerzője, hogy az amerikai nagykövetség is támogatta a Ruszkik, haza! feliratú plakátokat.
Köszönjük, nagykövet úr! Nem fogjuk elfelejteni
címmel jelent meg egy névtelen szerző által írt, alighanem gunyorosnak szánt véleménycikk, az elvileg a véleményközlés ellentéte, az objektív hírszolgáltatás céljából évi több mint százmilliárd forintból működtetett közmédia Híradó.hu nevű oldalán, amelynek apropója a Nyugati Pályán nevű ellenzéki Facebook-csoport kezdeményezésére, az amerikai nagykövetség támogatásával indított plakátkampány. A plakátokon 1956-os magyar falfirkaként szerepel a „Ruszkik, haza” jelszó, mellette pedig ott van a 2023 Ukrajna felirat is.
„Ruszkik, haza!" felirattal, amerikai pénzből indítottak plakátkampányt
A hirdetésekért hivatalosan egy ellenzéki irányultságú Facebook-oldal felel. „Különleges katonai műveletnek" nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok 2022 február óta tartanak, a Nyugat fegyverszállításokkal és gazdasági szankciókkal nehezíti az oroszok előrenyomulását. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk. Az orosz csapatok Ukrajnából történő kivonását sürgető óriásplakátok jelentek meg hétfőn Gyulán, Egerben és Miskolcon is - írja a Telex.
A cikk – amit a 444.hu szúrt ki – bátor, név nélküli szerzőjének sajátos és különösebben nem megindokolt logikája szerint az amerikaiak célja a háború végének sürgetésével az, hogy kitörjön a világháború. „A magyarok melletti kiállás a harmadik világháborúhoz vezetett volna, hallottuk azóta számtalanszor. Néhány évtizeddel később úgy tűnik, már nem zavarja az amerikaiakat egy újabb világégés réme, sőt mintha egyenesen ez lenne a céljuk” – áll a cikkben.
A cikk fő állítása, hogy 1956-ban az amerikaiak nem siettek a magyarok segítségére, ezért „minden határon túlmegy”, hogy most épp 1956-ról beszélnek. „67 évvel ezelőtt már ahhoz is gyomor kellhetett, hogy a magyaroknak való hátat fordítás után a menekültek áradatát az USA az oroszok elleni propaganda céljaira felhasználja, de hogy 2023-ban van képük nemcsak a szavakat, de egy 1956-os fotót felhasználva politikai gúnyt űzni egy nép szenvedéséből és halottaiból, az minden határon túlmegy” – áll a cikkben.
Eközben nincs még központi direktíva arról, hogy pontosan mit kell kommunikálniuk a kormánytagoknak a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankot és vezetőit ért amerikai szankciókkal kapcsolatban
– kérdéseinkre legalábbis ezt válaszolta több kormányközeli forrásunk, miután arról kérdeztük őket, hogyan lehetséges, hogy a kormánynak lassan egy nap elteltével sincs hivatalos közlendője arról, hogy az Egyesült Államok nagykövete, David Pressman bejelentette, szankciókat vet ki a magyar állam résztulajdonában álló, orosz alapítású pénzintézetre, és a bank vezetői közül háromra, köztük egy magyar állampolgárra, Laszlóczki Imrére.
A kormány lassan 20 órája hallgat az orosz-magyar bank elleni szankciókról
A kormányközeli nyilvánosságban az Amerika-ellenes hangokat egyelőre nem csavarták lejjebb, de maga a kormány még nem szólalt meg azok után, hogy az Egyesült Államok szankciós listára vett egy részben magyar állami tulajdonú orosz bankot és a vezetőit.