Meglehetősen gyenge bizonyítékok alapján gyanúsította meg a rendőrség a Szikra Mozgalom egyik női aktivistáját azzal, hogy részt vett azokban a viperás támadásokban, amelyeknek rajta kívül csak külföldi gyanúsítottjai vannak. Ezzel magyarázható az is, hogy míg feltételezett társait nem, őt az ügyészség döntése értelmében szabadon engedték. Ha kiderül, hogy ártatlanul hurcolták meg, kártérítésre és kártalanításra is számíthat. Ha viszont bebizonyosodna, hogy köze volt a támadásokhoz, a mellette kiálló politikusok kerülnének kínos helyzetbe.
Nincs kétsége ügyfele ártatlanságában Kadlót Erzsébet ügyvédnek, aki annak a D. Krisztinának a védelmét látja el, akit a rendőrség egy elég súlyos bűncselekmény elkövetésével gyanúsít. A rendőrség gyanúja szerint a 42 éves D. Krisztina részt vett azokban az utcai támadásokban, amelyek során egy férfiakból és nőkből álló társaság orvul gyanútlan járókelőkre támadt rá, brutálisan összeverve őket. Összesen négy ilyen támadásról szerzett tudomást a rendőrség, ezeket február 9-e és 11-e között követték el. Az első támadás a belvárosi Fővám téren történt, ott egy lengyel férfit és egy nőt vertek meg még február 9-én. Másnap Gazdagréten támadtak rá egy férfira, aki éppen a munkahelyére tartott (borítóképünkön ez a támadás látható), és még ugyanezen a napon a belvárosban vertek össze egy középkorú magyar párt. A legutolsó támadás február 11-én éjjel történt, akkor Budán bántalmaztak egy német párt.
Találomra, ruházat alapján választották ki áldozataikat a hétvégi csoportos támadások elkövetői
A múlt hét második felében egy magyarokból és külföldiekből álló vegyes társaság négy támadást hajtott végre Budapesten, találomra kiválasztott emberek ellen - derült ki a rendőrség hétfői sajtótájékoztatójából. Úgy fest, olyanokra támadhattak, akikről feltételezték, hogy a Kitörés Napja nevű neonáci rendezvényre érkeztek. Volt egy olyan támadás is szombaton, amelyet éppen a szélsőjobboldali rendezvényre érkezők követtek el.
A rendőrök az utolsó ismert támadás után a Teréz körúton fogtak el három gyanúsítottat, mindegyikük külföldi: egy 29 éves német férfi, egy 26 éves német nő, egy 38 éves olasz nő. Ezekben a gyanúsítottakban közös, hogy antifasiszta nézeteket vallanak és mindannyian megtagadták a vallomástételt. Később a német rendőrség még egy 21 éves német férfit és egy 21 éves német nőt is elfogott. Ám a rendőrség nem csak antifasisztákat kapcsolt le, hanem szélsőjobboldaliakat: összesen három magyar férfit, akik február 11-én az Ostrom utcában és a Széll Kálmán téren vertek meg embereket.
A rendőrök az antifasiszta nézeteket valló D. Krisztinát is őrizetbe vették, majd kezdeményezték a letartóztatását. Azzal gyanúsítják, hogy ő is részt vett a viperás támadások közül kettőben. Csakhogy D. Krisztina a kezdetektől fogva hangoztatja, hogy ártatlan és nem is ismeri a támadások miatt őrizetbe vett külföldieket, és egyébként sem beszél idegen nyelvet. A külföldi gyanúsítottakkal ellentétben D. Krisztina együttműködött a rendőrséggel, vallomást is tett, azt állítva, hogy az egyik támadásnál azért sem lehetett jelen, mert otthon betegeskedett, ezt pedig a vele együtt otthon tartózkodó élettársa is tanúsíthatja. Ügyvédje, Kadlót Erzsébet a hvg.hu-nak elmondta, hogy a védelem kérte: mindent ellenőrizzen le a rendőrség, beleértve a nő mobiltelefonjának cellainformációit, a tanúk meghallgatását. „Az antifasiszta külföldi gyanúsítottak egyike sem tett D. Krisztinára terhelő vallomást, nem is ismerik őt” – mondta a nő ügyvédje.
D. Krisztina ellen egyébként két, nem túl erős bizonyíték alapján jártak el a rendőrök. Egy olyan, utcai kamerafelvételekből származó fénykép az egyik, amelyen a rendőrség szerint D. Krisztina látható, mindezt az elkövető által viselt kabát és sál alapján állítják a nyomozók. „A fotón látható személy még csak nem is emlékeztet Krisztinára. A kabát sem, ami egyébként tömegcucc” – mondta lapunknak a védő. A másik bizonyíték a nő ellen, hogy korábban lájkolt egy olyan antifasiszta tüntetést, amelyet egyébként jogszerűen, a rendőrségen bejelentve szerveztek. Nincs több bizonyíték ellene.
A D. Krisztina elleni bizonyítékokat valószínűleg az ügyészség sem tartja túl erősnek, ez lehet az oka annak, hogy tíz nap fogva tartás után az ügyészség elrendelte a nő szabadon bocsátását. Azóta D. Krisztina szabadlábon védekezik, a nyomozást ugyanis nem szüntették meg ellene. Utóbbi arra utal, hogy az ügyészség a vékonyka bizonyítékok ellenére is kitart amellett, hogy D. Krisztinának köze lehet a bűncselekményhez – de legalábbis száz százalékig nem biztos abban, hogy ártatlan.
Az ellene folyó eljárás – akárcsak a támadások indítéka – egyből politikai színezetet kapott. A jobboldali, kormánypárti sajtó egy része „viperás támadóként” írt róla, nem felejtve el megemlíteni, hogy D. Krisztina az ellenzéki Jámbor András nevével fémjelzett baloldali Szikra Mozgalom aktivistája. A szélsőjobboldali blogszféra és a Pesti Srácok is a Jámbor Andrást parlamentbe juttató, baloldali Szikra Mozgalmat és a baloldali híroldalt, a Mércét okolja a javarészt külföldi bűnözők által elkövetett viperás akció miatt. Jámbor és a Szikra Mozgalom is halálos fenyegetéseket kapott. Mindkét szervezet nyilvánosan is elhatárolódott a feltehetőleg a német szélsőbalhoz tartozó bűnbandától, az mondják, sosem álltak kapcsolatban a támadókkal és az erőszak minden formáját elítélik, mégis halálos fenyegetéseket kapnak.
A Szikra szóvivője azt mondta, elsősorban azért aggódnak, mert Magyarországon a nyílt utcán embereket vernek, de elismerte, hogy a szélsőjobbosok online uszítása is nyugtalanító. Bereczki Áron beszélt arról is, hogy különösen neheztelnek azokra, akik nyugatról jöttek Budapestre azért, hogy verekedjenek. Jámbor András pedig a Facebookon azt írta: „Az égegyadta világon semmi hősies nincs abban, hogy idejöttök Nyugatról kiélni az agressziótokat, majd szépen hazamentek a kellemes otthonotokba! A következményeket meg itt hagyjátok azoknak a magyaroknak, akik kiállnak a szélsőségesek ellen."
Magyarországon egyébként hagyományosan a szélsőjobboldalhoz kötődnek erőszakos bűncselekmények, a magyar szélsőbaloldali csoportok ezen a téren nem túl aktívak, de Európa bizonyos országaiban a szélsőbaloldal legalább annyira erőszakos, vagy akár erőszakosabb is, mint a szélsőjobb.
D. Krisztina ellen egyelőre tehát csak a kameraképeket tudja a rendőrség bizonyítékként felsorakoztatni (a rendezvény lájkolása mellett), ezért ha a vallomásában megfogalmazottak, például tanúk, cellainformációk igazolják, akkor antropológus szakértő véleményét kérhetik ki. Antropológus tudja ugyanis elvégezni azokat a vizsgálatokat, amelyek alapján választ kaphatnak arra, hogy a testalkat és mozgás alapján ő lehet-e a bizonyítékként felmutatott kameraképeken. Természetesen a nyomozás még tart, így újabb bizonyítékok is előkerülhetnek. Ez utóbbiban D. Krisztina ügyvédje kételkedik, szerinte ügyfele ártatlan, így ellene nem fognak találni újabb bizonyítékot.
A rendőrség korábbi közlése szerint a viperás támadásokban legalább nyolcan vettek részt, ami azt jelenti, hogy vannak még olyan elkövetők, akiket nem sikerült elfogni, de még beazonosítani sem. Ez D. Krisztina szempontjából azért lehet érdekes, mert elhúzódhat az eljárás. Azaz lehet, hogy nem túl erősek a nő ellen felhozott bizonyítékok, de a rendőrség érvelhet azzal, hogy a nyomozás még tart, nincs meg minden elkövető. Azaz ha újabb gyanúsított kerül rendőrkézre, akkor az akár tehet is terhelő vallomást D. Krisztinára.
Mindenesetre ha az eljárás során (vagy annak végén) kiderül, hogy D. Krisztinát úgy gyanúsították meg, hogy a gyanúsításkor nem álltak a rendelkezésre elegendő bizonyítékok a megalapozott gyanú megállapítására, akkor kártérítési pert indíthat a nyomozóhatósággal szemben. Ebben az esetben egy polgári per során a bíróságnak kell kimondania azt, hogy elegendő bizonyíték nélkül gyanúsították meg. Ez esetben sérelemdíjat kaphat, aminek az összege sok mindentől függ.
Ám más a helyzet akkor, ha valakivel szemben vannak bizonyítékok, de kiderül, hogy az nem bizonyítja a bűnösségét. Akkor nem jár neki kártérítés. Ha tehát a rendőrök nem szegték meg a szakma szabályait, mert volt olyan bizonyíték, amit a gyanúsításkor bizonyítékként tekinthettek, akkor nem jogosult az illető kártérítésre. Ha viszont megszüntetik ellene a nyomozást, felmentik, vagy ha később elítélik, de csak enyhe büntetést (pénzbírság, közérdekű munka) kap, akkor kártalanításra lesz jogosult, amiért az eljárás elején megvonták a személyi szabadságát. A kártalanítás azonban a kártérítéshez képest egy csekélyebb összeg, ugyanakkor azt a bíróság jellemzően megítéli. Emellett D. Krisztina rágalmazási pert is indíthat azok ellen, akik „viperás támadóként” írtak róla, és személyiségi jogi perben követelhet sérelemdíjat az érintett médiumok kiadói ellen.
Természetesen egészen más lesz a helyzet, ha végül bebizonyosodik, hogy D. Krisztina volt az egyik elkövető. Ez esetben még inkább politikai síkra terelődik az ügy, a nő pedig akkor azokat is magával ránthatja, akik jelenleg teljes mellszélességgel állnak ki mellette. A Szikra Mozgalom ugyanis nemrég nyílt levelet írt a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal miniszterhez és Kocsis Máté fideszes frakcióvezetőhöz. A levelet közel kétezren írták alá, köztük Karácsony Gergely főpolgármester, Pikó András, Baranyi Krisztina polgármesterek, Tordai Bence országgyűlési képviselő, emellett ismert zenészek, költők. Az aláírók azt követelték, hogy tisztázzák meghurcolt tagjuk nevét, állítsák le a „sokszor antiszemita lejárató kampányt”, amit a Szikra Mozgalom és Jámbor András ellen folytatnak.
Az biztos, hogy van mit tisztázni, a támadások ugyanis, amellyel D. Krisztinát összefüggésbe hozták, kifejezetten alantas akciók voltak. A támadók módszere minden esetben ugyanaz volt: hátulról támadtak, majd teleszkópos fémrudakkal és más eszközökkel ütlegelték áldozataikat, akiket paprikaspray-vel is lefújtak.
Antifasisztákra támadtak kopaszok a becsület napján, az ügyészség vádat sem akart emelni ellenük
