Csütörtökön tartottak előkészítő ülést a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon annak a pótmagánvádas pernek az ügyében, ahol a vád szerint öt sötét ruhás férfi a 2019-es Becsület Napján rendezett tüntetés után bántalmazott antifasiszta tüntető egyetemistákat.

Korábban már írtunk róla, hogy ebben az ügyben a rendőrség vádemelési javaslatát elutasította az ügyészség, arra hivatkozva, hogy nem állt rendelkezésre „kétséget kizáró bizonyíték”. Pedig a két gyanúsított egyike vallott is a másik terhére, bizonyíthatóan ott voltak a támadás helyszínén és több tucat fénykép is készült róluk.

Ilyen esetben a sértett(ek) kezdeményezhetnek pótmagánvádas eljárást, így nem az ügyészség képviseli a vádat, hanem a feltételezett bűncselekmény elszenvedője, így a bizonyítás is a sértett feladatává válik.

A csütörtöki ülésen az áldozatokat képviselő Helsinki Bizottság ismertette a vádindítványt és javaslatot tett a beismerő vallomás esetén kiszabandó büntetésre. Mint a civil szervezet ügyvédje elmondta, korábban csoportosan, bántalmazással elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt indult nyomozás a gyanúsítottak ellen, ezt a köznyelvben gyűlölet-bűncselekménynek szokás nevezni.

Javasolták, hogy beismerő vallomás esetén a vádlottak a legenyhébb, kétéves börtönbüntetést kapják, az elsőrendű vádlott – aki szerintük fizikai erőszakot is elkövetett –négy évre, a másodrendű vádlott pedig két és fél évre felfüggesztve. Ezen kívül a vádlók szeretnék, ha a Becsület Napja és a Pride felvonulás – és ahhoz kapcsolódó – rendezvényektől eltiltanák őket, valamint köteleznék, hogy egy 180 perces foglalkozáson vegyenek részt a Holokauszt Emlékközpontban, amelyről 500 szavas beszámolót kéne írniuk és 60 órányi önkéntes munkát teljesítsenek egy civil szervezetnél.