Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke és Dobrev Klára, a párt európai parlamenti képviselője, árnyékkormányának vezetője is beszédet mondott a budapesti Egyetem téren a nemzeti ünnep alkalmából.
Mi is valójában a nemzeti ünnep? - tette fel erősnek szánt nyitó kérdését Gyurcsány Ferenc március 15-én, a Demokratikus Koalíció Egyetem téri rendezvényén. Meg is magyarázta, miért töprengett ő el ezen: mint mondta, az bizonyos, hogy a nemzeti ünnep nem felcicomázott történelemóra, szerencsétlen hivatásosok üres beszéde, akik fonnyadt koszorút tartanak a kezükben – ezek legfeljebb az ünnep csúf, hamis díszletei. Szerinte abban mindenki egyetért, hogy ma is fontos március 15., mint a nemzeti függetlenségért való küzdelem, a hazafiság, a hősiesség ünnepe. Az azonban fontosabb kérdés, hogy mit teszünk az ünnep eszméjéért, csak beszélünk róla, vagy annak szellemében cselekszünk is, küzdünk érte most, vigyázunk rá. „Azok ünnepelhetnek teljes szívvel, akiknek erre igen a válaszuk” - adott választ önmaga kérdésére a pártelnök.
Gyurcsány a küzdelem fontosságára tért rá. Szerinte ugyanis, ha a kormányt tisztességtelennek, hazafiatlannak látjuk, akkor nem tárgyalni, hanem harcolni kell vele. Egyúttal üzent is a „talpnyalóknak és a kollaboránsoknak”:
aki a zsarnoknál kegyet keres, az végül szolgaságot talál”.
Tudja – magyarázta –, hogy a küzdelem sokszor reménytelennek tűnik, nem látszik, hogy el lehet-e érni a célhoz, de a küzdelem sosem hiábavaló, a legfőbb jutalma pedig az önbecsülés megszerzése és megtartása. „Merjetek áldozni a közösért, a hazáért!” – szólította fel a hallgatóságát.
Azt is felsorolta Gyurcsány, hogy szerinte miben különbözik az ő hazafiságuk a kormány nemzetinek hívott politikájától. Ők például, derült ki, közös hazát kívánnak, míg a másik oldal azt csak magának akarja. Továbbá: a hazafiak befogadnak, a nemzetinek nevezettek kizárnak, az előbbiek szabadságpártiak, az utóbbiak elnyomáspártiak. És ha már itt tartott, megemlítette a DK Holnap Magyarországa programját, amelynek olyannak kell lennie, amely közelebb hozza egymáshoz az összes magyart.
Kifigurázta a kormányzati szereplőket, akik előadták, hogy nem értik, hogyan definiálható egzakt módon a jogállamiság. Szerinte ez egyszerű: az emberek mondják meg az államnak, hogy mit csináljon, nem pedig fordítva.
Ők azt mondják, hogy az állam szabad, a polgár nem. Mi meg azt, hogy hát akkor ti menjetek a pokolba!”
Szerinte, akik úgy látják, hogy a DK és a Fidesz valójában ugyanaz, ő és Orbán pedig egymást tartja hatalomban, azok a demokratikus Magyarországgal állnak szemben. Úgy vélte, hogy míg a pártjának hibái vannak, a Fidesznek politikai és történelmi bűnei, s
aki nem ellene, az vele van.
„A Fideszt aktívan támogatni több mint bűn, szégyen!” – jelentette ki, hozzáfűzve: ők egy másik, polgári, európai világot építenek, s a DK lesz az otthona a Fidesszel szemben állóknak.
Megvonta a kormány Brüsszel ellen folytatott harcának mérlegét is az egykori miniszterelnök. Szerinte „a magyar kormány elesett a brüsszeli bankszámlák előtt”, nagyon kell a pénz, ezért „hunyászkodásban van a dölyfös úr”. Ugyanakkor úgy látja, hogy az EU-tól nem jön majd idén pénz – a mi közösünket meg már ellopták –, mert a kormány nem fog tudni megállapodni, vagy ha mégis, nem tudja majd teljesíteni az ígéreteit, az ugyanis a rendszer bukását jelentené. Azután skizofrénnek nevezte a kormányzatot, mert kilépne az EU-ból, de fontosak neki az onnan érkező források.
Felszólalása végén arról beszélt, hogy az államnak vigyáznia kell az emberekre és hagynia kell őket szabadon élni, majd hitet kívánt a demokratáknak, hogy legyen erejük megvédeni a demokratikus értékeket.
Dobrev: Orbán ellopta a magyaroktól a nemzeti gondolatot
Dobrev Klára beszéde elsősorban a magyarok közös álmairól és az azoktól őket megfosztó Orbán-rendszerről szólt. A DK európai parlamenti képviselője szerint a rezsim tizenöt vagy inkább húsz éve (igaz, ebben benne van Gyurcsány kormányzásának időszaka is – a szerk.) próbálja elhitetni az emberekkel – miközben a szemük láttára fosztja ki az országot –, hogy a nemzet már nem Magyarországot jelenti, hanem hogy az kizárólag a hatalmasok vagy azok, akiket ők ideig-óráig meg tudnak vezetni. Hogy baloldali és a jobboldali magyar, a fővárosi és a vidéki magyar, a diák és a nyugdíjas egymás ellensége, s mintha ezt már kicsit el is hinnénk. Ő azonban szeretné bebizonyítani, hogy lehetnek közös ügyeink.
A szétszakítottságért Orbánékat tette felelőssé, akik
elsőként a nemzeti gondolatot lopták el a magyaroktól, amely nélkül tehetetlenen vagyunk és nem tudunk egymásra találni.
Ha ezt nem vesszük vissza, két korábbi fontos után egy újabb, harmadik csatát is elveszítünk, aminek következményeképpen generációkra elveszik az európai élet reménye.
Az egyik csata, amelyet elbuktunk, Dobrev szerint az, amely a szabad és igazságos Magyarországért folyt. A rendszerváltozáskor minden magyar azt akarta, hogy az ország szabad legyen, hogy az emberek sorsáról ne a pártállásuk döntsön, hanem a tehetségük. Nem akartunk pártállami propagandát, tiltott, tűrt, támogatott művészeket, urizáló gazdagokra és nélkülözőkre szakadt országot, de közösen akartuk, hogy egy fiatalnak se kelljen disszidálnia. Ezt a közmegegyezést rúgta fel Orbán, s visszatértek ezek az idők - mondta.
Dobrev szerint elvesztettük azt a közös akaratot is, hogy "semmit rólunk nélkülünk". Ezt hívják parlamentáris demokráciának, amit az Orbán-rendszer darabonként rombolt le, s amelyekből a darabokból autokrata bástyát épített. Ez volt a második vereség – magyarázta, s az orvoskamarát, a pedagógusokat, a gödieket és a debrecenieket említi, akiknek nincs beleszólásuk a róluk szóló döntésekbe.
A harmadik csata Dobrev szerint most kezdődik, amelynek tétje a magyaroknak az az ezeréves álma, amely szerint Európához akarnak tartozni. Úgy látja, az ez elleni támadás az elmúlt hónapokban drámaian felerősödött. „Orbán politikája kiszakítja Magyarországot az EU-ból és a NATO-ból, ha hagyjuk”, de mindenkit biztosított afelől, hogy a DK nem fogja hagyni.
Végül arra szólított fel, hogy szerezzük vissza a közös vágyainkat és terveinket. Ehhez szerinte arra van szükség, hogy
ne adjuk fel a reményt, mert ez az, amitől még a leggonoszabb, legstabilabb hatalom is retteg.
Úgy látja, hogy a DK képes lesz mindenhová elvinni a reményt, s a közös vágyakból tettek lesznek.
Magyarország európai lesz, tisztességes lesz vagy nem lesz! Ez a kérdés, válasszatok!" – zárta a beszédét.
Ikertornyok: Orbán Kiskőrösön, Gyurcsány Budapesten mond március 15-i beszédet, és szinte egyszere - kövesse élőben
Orbán Viktor Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülőházánál emlékezik meg a szabadságharcról a Petőfi-emlékévben, helyette a Nemzeti Múzeum lépcsőjét idén Csák János kapta meg. Az ellenzék nem ölelkezik, hanem külön rendezvényeket tart (bár Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára speciel közösen lép színpadra), viszont a civilek megmutatják, hogy össze lehet fogni olyan fontos dolgokért, mint az oktatás vagy az egészségügy, vagy úgy általában a magyar mindennapok.
