A megyéket ugyan átnevezték vármegyére, a kormánymegbízottat pedig főispánra, de eközben a megyei önkormányzatiság leépítése zajlik. A Népszava gyűjtötte össze a számokat: míg korábban a megyei önkormányzatok évi 12-35 milliárd forintból gazdálkodhattak, most már 0,5 és 13 milliárd forint között van a költségvetési főösszegük.

Az elmúlt években a megyéktől szinte minden fontos feladatot és az ehhez szükséges intézményrendszert is elvették, az ottani önkormányzatok helyett a kormánymegbízottak – ma már ispánok – alá tették ezeket, vagyis állami irányításba. Az önkormányzatoknál néhány tucatnyi dolgozót hagytak megyénként.

A megyei önkormányzatok feladatai között mára olyan ügyek maradtak a Népszava összeállítása szerint, mint kisebb települési programok, kirándulások szervezése, falugondnoki képzések levezénylése, pályázati koordináció, és persze a vármegyei identitás erősítése. Ilyesmire példának azt hozzák fel, hogy Hajdú-Biharban Bocskai István szablyájának másolatát adják át ünnepélyes keretek között polgármestereknek.

A legtöbb megyében így is van két-három alelnök – sok egykor sikeresebb fideszes politikus került ilyen pozícióba. Mivel a vezetők fizetése magas, a helyi költségvetés viszont csekély, a megyei éves költségvetés jókora része, Hevesben vagy Baranyában például a harmada az elnök, az alelnökök, képviselők, illetve az apparátus fizetéseire megy el.