Hét és fél hónap halogatás után az utolsók közt tárgyalta a magyar parlament a svéd és finn NATO-csatlakozás kérdését. A katonai szövetség bővítését támogatja a Mi Hazánk kivételével a teljes ellenzék és a kormány is. Mint a 4 órás vitában kiderült, tulajdonképpen a Fidesz és a KDNP is, de őket zavarja, hogy a két ország a magyar jogállamiságot kritizálja, ezért küldöttséget menesztenek oda "tisztázni" a dolgokat, emiatt pedig még az is lehet, hogy tovább tolják a NATO-s döntések végszavazását. Nézze vissza a vitáról a hvg.hu percről percre tudósítását!
Most érkezett
Ezzel véget is ért az alapvetően délelőtt a már 2 hónapja kormányhatározattal kihirdetve érvényben lévő idei költségvetés utólagos formális parlamenti szentesítéséről, délután pedig a NATO-bővítésről szóló parlamenti ülés. A képviselők jövő héten hétfőn folytatják a tavaszi ülésszak munkáját. A mi percről percre tudósításunk is véget ér ezzel, köszönjük a figyelmet!
A NATO-csatlakozás vitája véget ért, ezután napirend utáni felszólalásában a MI Hazánk politikusa, Novák Előd Horthy Miklós kormányzóvá választásának 103. évfordulója alkalmából arról beszélt, hogy bár érheti jogos bírálat a kormányzó tevékenységét, de öröksége Novák Előd szerint "szoborért kiált", így javasolta is, hogy az Országgyűlés kupolatermében – itt van kiállítva egyébként a korona is – állítsanak szobrot Horthy Miklósnak.
A 4 órás vita végén ismét az előterjesztő nevében Sztáray Péter, a külügyi tárca biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára kap szót, és jelzi, hogy a keleti nyitás ellenére nem csökkentek Magyarország pozíciói nyugaton sem, nem veszített atlantista pozícióiból. Szerinte a NATO-bővítés felelősségteljes döntés, hiszen ezzel Magyarország elfogadja azt, hogy ha e két ország valamelyikét megtámadják, akkor akár magyar katonákat is odaküldhet a NATO harcolni. Úgy vélte, a bővítés mindenesetre erősíti a NATO és Magyarország védelmét is. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy
svéd és finn politikusok a magyar nemzet becsületét érintő nyilatkozatokat tettek, mintegy "folklorisztikus szokásként belerúgnak Magyarországba, amit viszont nem lehet szó nélkül hagyni."
Az államtitkár ezért támogatja, hogy a "nyitott kérdések tisztázására" delegációt küldjenek, de ugyanígy támogatja a NATO-bővítést is, mert két taggal bővül így a NATO.
A fideszes Tilki Attila a jobbikos képviselőtársa intelme ellenére visszatért ahhoz a témához, hogy a svéd és a finn politikusok nemcsak a magyar kormányt, hanem a magyarokat bántották egyes nyilatkozataikkal, illetve még – némileg lazább képzettársítással – idekapcsolta a "szemkilövető embert" is.
A Jobbik politikusa, Brenner Koloman szerint az akár igaztalan politikai nyilatkozatokat nem szabad összekapcsolni a NATO-bővítés fontos kérdésével.
Vannak, akiknek nem a hibrid hadviselés a területe, hanem a hibrid kukorica – vetette fel az egykori agrárminiszternek üzenve a DK-s Vadai Ágnes, aki újfent mihamarabbi döntést sürgetett.
Fazekas Sándor (Fidesz) szerint "nem vagyunk elkésve ezek szerint", ha a finn parlament is még csak most tárgyalt a témáról.
Az MSZP-s Harangozó Tamás újra szót kér, és jelzi, hogy szerinte méltatlan ennek a vitának a stílusa, főleg akkor, amikor "legalább 32 ország követi ezt élőben, kettő közülük pedig kiemelt figyelemmel". Megjegyezte: a finn parlament egyébként ezekben a percekben szavazta meg a NATO-csatlakozásukat, méghozzá 187 igen és 7 nem szavazattal.
A KDNP-s Nacsa Lőrinc azt veti a DK-s Vadai Ágnes szemére, hogy "ki akarja élni a politikai gyűlöletfélóráját", amikor mindenféle csúnya jelzőkkel illeti a kormánypártiakat, de ő meg megsértődik a rá mondott jelzőkre, viszont azokat a jelzőket nem kérte ki, amiket a pártelnöke, Gyurcsány Ferenc mondott a kormánypártiakra meg a szavazóikra, például, hogy "rongy emberek".
Ha egyáltalán a törökök megszavazzák, mert ratifikálhatunk mi bármit, aztán lehet, az egészből nem lesz semmi – mondja kissé csalódottan a fideszes Kósa Lajos, aki azért biztosít mindenkit, hogy megszavazzák ettől függetlenül a NATO-bővítést.
