„Hibát követtünk el, amikor egy regionális konfliktust összeurópai háborúvá emeltünk – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban a háború első évét értékelve. A kormányfő arról is beszélt, hogy a belesodródás logikája szerint könnyen lehet, hogy hamarosan Ukrajnába küldendő békefenntartó csapatokról lehet majd hallani. „Ebben a háborúban a legnagyobb feneség, hogy nem világos, mi a hadicél” – mondta Orbán. Szerinte nem csak az orosz hadicélok nem világosak, hanem az ukránok sem, hiszen nem tudni, hogy meddig akarják visszaszorítani az orosz csapatokat.

Egyik fél sem tud győzni, egy atomhatalmat nem lehet megverni, aki azt hiszi, hogy igen, az a kormányfő szerint téved. Nincs fontosabb, mint az azonnali tűzszünet, Orbán szerint az ENSZ közgyűlése is egy békepárti szöveget fogadott el, bár arra nem tért ki, hogy ebben a szövegben feketén-fehéren szerepel, hogy Oroszországnak azonnal és feltételek nélkül el kell hagynia Ukrajnát. Jól látszik a számokból, hogy Oroszország nem nyerheti meg a háborút, hiszen ehhez elég összevetni, hogy mekkora összeget fordít Oroszország katonai kiadásokra egy évben és mekkora ez az összeg a NATO-esetében. Ugyanakkor a miniszterelnök azt is kijelentette, hogy a NATO egy védelmi és nem egy háborús szövetség.

Orbán itt utalt egy a 90-es évek elején született Soros György dolgozatra is, amiben szerinte az szerepelt, hogy a Szovjetunió összeomlása félmunkának tekinthető csak, egyszer majd az oroszokat katonailag is le kell győzni. A probléma – Soros szerint – csak az, hogy a nyugati demokráciák viszont rosszul viselik, ha a polgáraik elesnek egy távoli területeken vívott háborúban, ezért ezt a munkát a kelet-európai országokkal kell majd elvégeztetni.

A tűzszünet melletti magyar elköteleződést azzal is indokolta a miniszterelnök, hogy a magyarság az egyetlen olyan uniós nép, amelyik százával szenved el áldozatokat a háború miatt, hiszen a kárpátaljai magyarokat besorozzák az ukrán hadseregbe és elviszik őket harcolni. Ezzel a kijelentésével a kormányfőnek annyi gond van mindössze, hogy egyfelől nem a magyar az egyetlen ilyen uniós nép, hiszen a kárpátaljai magyarsághoz méretében hasonló az ukrajnai lengyel és román kisebbség is, minden bizonnyal az általános hadkötelezettség következtében közülük is vittek el katonának férfiakat. Ráadásul a százával áldozatul eső magyarok történetéről már korábban megírta Rácz András Oroszország-szakértő a 444-en, hogy egy mítoszról van szó csupán, a hivatalos adatok szerint a kárpátaljai magyarság vesztesége a 2014-óta tartó harcokban húsz fő. 

A svéd és finn NATO-csatlakozással kapcsolatban Orbán elmondta, hogy azt kérte a kormány a parlamenttől, hogy szavazza meg ezt az indítványt, ám a képviselők nem túl lelkesek, hiszen azt mondják, hogy mielőtt szövetségesnek fogadnák el Finnországot vagy Svédországot, szükség volna néhány komoly beszélgetésre az országok parlamentjei között, hiszen ezek az országok miközben azt várják, hogy Magyarország támogassa a csatlakozásukat, közben hazugságokat terjesztenek a magyar jogállamiságról és demokráciáról. Orbán elmondta, hogy ő ugyan ebben a vitában higgadtságot javasol, de szerinte is szükség volna tisztázó megbeszélésekre a szavazás előtt.

A háborús kérdéseken túl szó volt az utóbbi napokban kipattant két iskolai botrányról is, az egyik a 15 éves szeretőt tartó pedagógiai asszisztens, a másik a 13 éves gyereket megrontó békés megyei történelemtanár ügye. Ezekkel kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, hogy Magyarországon a gyerek szent és sérthetetlen, a felnőtteknek az a dolguk, hogy a gyerekeket megvédjék. Minden ilyen esetet fel kell tárni és meg kell tudni, hogy amikor ezek megtörténtek, hol volt az iskolaigazgató, meg a tankerület. Orbán közölte, hogy a belügyminiszterrel való találkozásakor nagyon világos válaszokat vár ezekre a kérdésekre.