Két napig Budapesten vizsgálódott az Európai Parlament Pegasus-bizottsága, de a kormány tagjai nem voltak hajlandók találkozni velük. Varga Judit vádaskodásait a küldöttség vezetője összeesküvés-elméletként jellemezte és úgy vélte, azok többet mondanak el a miniszterről és a tisztelet hiányáról, mint róluk.
Minden jel arra utal, hogy Magyarországon súlyosan visszaéltek a Pegasus kémszoftver használatával – összegezte kétnapos budapesti látogatását az Európai Parlament Pegasus-bizottsága. A delegáció megerősítette, hogy sok kérdésükre nem kaptak választ, azt pedig különösen sajnálják, hogy a kormány tagjai, köztük Varga Judit igazságügyi miniszter visszautasították, hogy találkozzanak velük.
Varga hétfőn azzal magyarázta döntését, hogy a nemzetbiztonság kizárólagosan a tagállamok hatáskörébe tartozik, a Pegasus-bizottság mandátuma pedig szerinte túlterjeszkedik az uniós és az intézményi hatáskörökön. A miniszter brüsszeli bohózatként jellemezte a látogatást, és úgy fogalmazott, nem kívánnak asszisztálni „a magyar és európai baloldal Soros-dollárokból támogatott performanszához”.
Jeroen Lenaers, a delegáció holland – néppárti – képviselője a támadást összeesküvés-elméletnek nevezte, és véleménye szerint nem ez a módja az európai polgárok megválasztott képviselővel folytatott párbeszédnek.
Varga Judit kijelentései többet mondanak el róla és az európai dialógus iránti tisztelet hiányáról, mint rólunk” – tette hozzá.
„Az átláthatóság és a párbeszéd nem erőssége a magyar kormánynak” – kommentálta a történteket Lenaers.
A tíz EP-képviselőből álló küldöttség kormánytagok hiányában az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagjaival, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökével, Péterfalvi Attilával, újságírókkal és civil szervezetek képviselőivel találkoznak. A hvg.hu kérdésére azt is megerősítették, hogy a nemzetbiztonsági bizottsággal folytatott találkozóról a fideszes Halász János az utolsó pillanatban mentette ki magát, ott volt viszont a KDNP-s Simicskó István.
Nem volt meggyőző
A nemzetbiztonsági bizottsággal folytatott találkozóról Sas Zoltán, a testület jobbikos elnöke a hvg.hu-nak elmondta, a megbeszélésen sok kérdést kaptak az EP-s bizottság tagjaitól, amelyekre a nemzeti adat, vagyis a titkosított részletek védelmére tekintettel, ha sokszor csak korlátozott mértékben is, de igyekeztek válaszolni.
Sas beszámolt arról is a testületnek, hogy a nemzetbiztonsági bizottság igyekezett az ellenőrző szerepével élni ez ügyben, és a Pegasus-megfigyeléssel érintett panaszosok beadványára több konkrét megfigyelés jogszerűségét is vizsgálta a testület, a rendelkezésükre bocsátott anyagok alapján pedig “ezek papíron rendben voltak”. Ugyanakkor a részletekre, az egyes megfigyelések megalapozottságára irányuló vizsgálataik során már korlátokba ütköztek ők is. Pláne akkor, amikor az ellenzéki tagok többször is kezdeményezték ténymegállapító albizottság létrehozását az ügyben, de ez a kormánypárti ragok ellenállásán eddig minden alkalommal elbukott – emlékeztetett.
A bizottsági elnök azt is elmondta, hogy a találkozón az EP-s bizottság is támogatta javaslatát, ami arra irányulna, hogy más EU-tagállamokban is létező gyakorlatát átvéve írják át úgy a hazai szabályozást, hogy a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtések, mint amilyen a Pegasus-sal végzett megfigyelések is egy része is volt, a jövőben ne a kormány egy tagja, az igazságügyi miniszter engedélyezhesse, hanem, miként a bűnügyi célúaknál, ezt is egy, a végrehajtó hatalomtól független bíró engedélyezhesse.
A találkozókat Jeroen Lenaers, az európai küldöttség vezetője tájékoztatóján alapvetően konstruktívnak írta le, ettől függetlenül ő is úgy látta, sok kérdésükre nem kaptak választ. Ezek közé tartozott például, hogy történhetett, hogy ilyen sok, látszólag teljesen ártalmatlan állampolgár ellen folytattak megfigyelést, nemzetbiztonsági okra hivatkozva.
Péterfalvi Attila sem győzte meg a delegációt, ő kérdéseikre azt felelte, hogy minden esetben megvizsgálták a Pegasus használatát, és mindig legálisnak találták azt. A küldöttség szerint ugyanakkor attól, hogy valamin van egy aláírás, még egyáltalán nem biztos, hogy törvényes a megfigyelés elrendelése.
Péterfalvi a Pegasus-vizsgálatról: A megfigyelések indokai nem tűntek kamunak
Nem igaz, hogy a Pegasus licencszerződése szerint a kémszoftver kizárólag a terrorizmus és a szervezett bűnözés gyanúja esetén vethető be - mondja a hvg360-nak adott interjúban Péterfalvi Attila, a Pegasus-jelentést készítő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Állítja, minden vizsgált esetben alapos volt gyanú.
Arra sem kaptak választ, hogy Varga Judit pontosan hányszor adta át a feladatot az azóta korrupcióval vádolt, így posztjáról lemondott Völner János államtitkárnak. Később a Magyar Hang kérdésére, miszerint látnak-e abban nemzetbiztonsági kockázatot, hogy az engedélyeket korábban aláíró Völner Pál maga is vesztegetési ügy vádlottja, a delegáció részéről Sophie in 't Veld holland EP-képviselő röviden annyit válaszolt:
igen.
„A kétnapos látogatásunk alatt nem szolgáltattak számunkra bizonyítékot, mely igazolta volna ezeknek az áldozatoknak a megfigyelését. Válaszul mindig csak nemzetbiztonsági okokat emlegettek, de számunkra úgy tűnt, ez csak egy általános indok, amivel takarózni lehetett, és ami alapján bárki célpont lehetett, aki nem ért egyet a kormánnyal” – mondta Jeroen Lenaers.
Lenaers arra figyelmeztetett, hogy a magyar hatóságoknak be kell tartaniuk az uniós jogot, és az EU alapszerződését. A beszélgetéseikből ehhez képest az derült ki, hogy az állampolgárok alapvető jogai szisztematikusan sérülnek, fenyegetve érzik magukat a munkájuk miatt, legyen az újságírás, jogi képviselet vagy akár csak tüntetéseken való részvétel.
A delegáció vezetője kitért arra is, hogy Magyarországon elégtelen az áldozatok védelme és a jogorvoslati lehetőségek sem megfelelőek. Éppen azért is van minél nagyobb szükség független igazságszolgáltatásra. A vizsgálóbizottság elnöke azt is javasolja, hogy kormány dolgozzon ki egy törvényjavaslatot, amely jogilag jobban körbeírja a megfigyelésre való engedélyezést, és ne lehessen mindenre ráhúzni a nemzetbiztonsági okot.
Mint az üszkösödés
Sophie in 't Veld, holland EP-képviselő a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a Pegasus kémszoftver nemcsak a megfigyelésről szól, a demokráciára is hatással van, hiszen olyan embereket érint, akik ahhoz nélkülözhetetlenek, például civileket és újságírókat.
„Bár a kormány azt állítja, hogy ez nem a mi hatáskörünk, nagyon is az. Olyan, mint az üszkösödés: ha egy tagállamban sérül a jogállamiság, akkor az az Európai Unió egészére hatással van” – mondta a politikus, aki úgy látja, a kémszoftverekkel való visszaélés „a legnagyobb veszély a demokráciára, mert arra használhatják a hatalomban lévők, hogy a hatalomban maradjanak”.
Sophie in 't Veld kiemelte, hogy megfigyelést törvényes okokból is lehet végezni, de sok uniós és uniós kívüli országban csak egy eszköz a kormány kezében, hogy elnyomják és elhallgattassák politikai ellenfeleiket.
A képviselő szerint Varga Judit is tisztában van azzal, hogy Magyarország aláírta az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkét. (Ez mondja, ki, hogy az EU az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul – a szerk.)
A politikus mindemellett az Európai Bizottságot is kritizálta, mert bár a kémszoftverek használata számos uniós jogszabályt sértett, úgy tesz, mintha nem az ő dolguk lenne foglalkozni vele.
Az uniós alapértékek védelme kötelesség, nem pedig hobbi” – üzente a testületnek.
A Pegasus és hasonló kémszoftverek használatának kivizsgálására felállított, európai parlamenti vizsgálóbizottság (PEGA) már több tényfeltáró látogatást tett, többek között Izraelben, Lengyelországban, Görögországban és Cipruson is jártak már. Február 16-án a vizsgálóbizottság Brüsszelben nyilvános meghallgatást tartott a magyarországi helyzettel kapcsolatban, ahol a Pegasus lehallgatási botrány két magyarországi érintettjét is meghallgatták.
Megállapításaikat jelentésben foglalják majd össze, mely javaslatokat is megfogalmaz majd a következő lépésekről. Ezeket az Európai Parlament plenáris ülése tűzi majd napirendjére. Ezt megelőzően a delegáció minden tagja javaslatot tehet a vázlatok módosítására; a képviselők a szöveg végleges változatáról a tavasz folyamán döntenek majd.
Nincs itt semmi látnivaló
A Pegasus-botrány 2021 nyarán robbant ki, mikor kiderült, hogy például a hvg.hu korábbi újságírója, Dercsényi Dávid mellett több más magyar újságírót, közéleti szereplőt, az Orbán-kormány kritikusait figyelhették meg a mobiltelefonjukra telepített izraeli kémszoftverrel, a Pegasus-sal. Minderre egy nemzetközi oknyomozás alapján – ebben magyar részről a Direkt36 vett részt – derült fény, és a gyanú szerint a magyar hatóságok mellett több más ország is használta a kémszoftvert.
A botrányban újabb és újabb telefonszámok és nevek kerültek elő, mint akiknek megfigyelhették a mobilforgalmát, levelezését, vagy legalábbis a “célszemélyek” listáján lehetett. Egyre erősebbé vált a gyanú, hogy a Pegasust nemcsak eredeti céljára – terroristák és bűnözők lehallgatására – használhatták, hanem ellenzékiek, újságírók, ügyvédek és üzletemberek, fideszes gazdasági potentátok megfigyelésére is bevethette a magyar kormányzat a titkosszolgálatokon keresztül.
A Pegasus-üggyel Orbán Viktor miniszterelnököt először 2021 decemberében szembesítették az újságírók, később pedig az év végi kormányinfón a hvg.hu azt is megkérdezte tőle, nem akarják-e a tisztánlátás érdekében feloldani az ügy részleteinek titkosítását, de a miniszterelnök csak azt ismételte, amit már Pintér Sándor belügyminiszter is mondott: minden megfigyelés törvényesen zajlott. Később a belügyi tárca is közölte, hogy nem oldják fel az ügy 2050-ig szóló titkosítását.
Magyarországon az ügyben több feljelentés is született, nyomozások is indultak, sőt még a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila is külön vizsgálatot indított. Ez a jelentés elismerte, hogy voltak megfigyelések a Pegasus-sal Magyarországon, de azt is állította, hogy a jog betűje szerint törvényesek voltak. Vagy legalábbis – ahogy később Péterfalvi a hvg.hu-nak nyilatkozta –, a megfigyelések indokai “nem tűntek kamunak”. Időközben pedig az ügyészségi nyomozás is arra jutott, hogy nem történt bűncselekmény, senkit nem figyeltek meg jogtalanul.
(Címlapképünkön: Jeroen Lenaers és Sophie in 't Veld EP-képviselők. Fotó: Veres Viktor)
Ki az a Pegasussal megfigyelt, DK-közeli médiavállalkozó, akinek a cégéhez több pénz folyt be a kampányban, mint Márki-Zay mozgalmához?
