Vékony Csongor szerint „1945 hős várvédőire nyugodtan tekinthetünk példaképekként."
Budapest 1944–45-ös ostromának mindennapjait szakmai alapon bemutató „kitörés-múzeum" létrehozását vetette fel keddi sajtótájékoztatóján Vékony Csongor, a Mi Hazánk Mozgalom fővárosi elnöke.
„1945 hős várvédőire nyugodtan tekinthetünk példaképekként" – fogalmazott a politikus, aki szerint „súlyos történelmi tévhitekben él a világ", hiszen napjainkban is sokan felszabadítókként, nem pedig megszállókként emlékeznek a szovjet csapatokra.
Kiemelte: a szovjetek „katonákat és civileket nem kímélve irtották a magyart", tömegesen követtek el nemi erőszakot, majd „a nyakunkon maradtak további 45 évig".
Vékony Csongor arról beszélt: 33 évvel a rendszerváltás után nem emlékezhetnek nyilvánosan a kitörés hőseire, mert a rendőrség „betiltott" minden ezzel kapcsolatos köztéri rendezvényt. Hangsúlyozta: a korábbi években mindig fegyelmezett keretek között zajlott a történelmi hősök előtt tisztelgők megemlékezése, így sokkal inkább az eseményeket megzavaró „importált anarchisták" ellen kellene fellépniük a hatóságoknak.
A kitörés napjától a becsület napjáig: miért nem tudjuk meggyászolni Budapest ostromát?
Hetvenöt éve a mai napon törtek ki a német és a magyar katonák a Budai Várból. A megemlékezések körül eddig is volt botrány, idén talán még nagyobbra is nőtt, mint eddig. Hogyan jutott oda az ország, hogy a magyarságot érintő egyik legnagyobb tragédiára, Budapest ostromára nem lehet békésen emlékezni?
(Nyitóképünkön: kitörés-napi mécsesgyújtás Budapesten, 2021. február 11-én.)