Nem elég, hogy elhalasztották fél évvel az egészségügyi szakdolgozók bérkompenzációját, a Független Egészségügyi Szakszervezet számításai szerint az emelés mértéke annyira alacsony lesz, hogy az aligha nevezhető érdemi segítségnek.
December végén jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy az egészségügyi szakdolgozók két lépcsőben kapnak majd béremelést: míg az orvosok már idén januártól több pénzre számíthatnak, addig az egészségügyi szakdolgozók pénztárcája az első ütemben csak 2023. július 1-jével fog vastagodni, majd a második ütemben 2024. március 1-jével.
Azt lehet tudni, hogy az első ütemre a kormány 41,5 milliárd forintot különített el, de a személyenkénti emelés pontos mértékéről már nem szól a kormányhatározat. Ugyanakkor a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) már a megadott keretösszegből is jól tud számolni. Soós Adrianna az RTL Híradónak azt mondta, hogy körülbelül 83 ezer szakdolgozó van, akit a béremelés érinthet, és körülbelül "10 százalék alatti átlagos éves szintű béremelésről" beszélhetünk az egyes személyek esetében. Mint fogalmazott: ezt nagyon alacsonynak tartják, főként, ha azt is figyelembe veszik, hogy a magas infláció miatt eleve reálbércsökkenéssel kell számolniuk.
A szakszervezet felhívta arra is a figyelmet, hogy az alacsony béremeléssel az orvosok és a szakdolgozók közötti szakadék tovább mélyül majd, mivel január elsejétől az orvosok viszont 11 százalékos béremelést kapnak. "Ez olyan 90 ezer és 200 ezer közötti, egy főre jutó összeget jelent". Soós szerint ebből következik, hogy akár egy 40 éves, sok gyakorlattal rendelkező szakdolgozó bére is jelentősen el fog maradni egy orvosi fizetéstől: "a bére a 20 százalékát sem fogja elérni egy orvos bérének".
A kormány ígérete szerint ugyanakkor a béremelés második, 2024-es ütemével az egészségügyi szakdolgozók fizetése eléri majd az orvosok átlagos alapbérének 37 százalékát.