Arra alighanem mindenki emlékszik, hogy idén lépett hivatalba Magyarország első női köztárasági elnöke, de 2022 volt az az év is, amikor a szívhangrendelet miatt több ezren vonultak utcára és ha még egy kicsit erőltetjük a memóriánkat, talán feldereng az is, hogy az Állami Számvevőszék egy sokat vitatott jelentése megállapította, hogy „túl sok diplomás nő van hazánkban”. És bevillanhat a vádlottak padján ülő Szilágyi Liliána képe, vagy a Thália Tanoda idén kirobbant abúzus-ügye, amelyről a hvg.hu írt először.

A hvg.hu nőjogi évértékelőjében a Patent Jogvédő Egyesület jogászát, Spronz Júliát és a szervezet Nőjogi hírszüretét is szerkesztő kommunikációs munkatársát, Petrás Bolgárkát kérdeztük ezekről a történésekről. Ők többek között arról beszéltek, hogy miért gondolják úgy, hogy Magyarországnak egy bántalmazó kormánya van, hogy hogyan változott a nők helyzete a pandémia után és a háború miatt. Elmondták azt is, hogy miért tartják Novák Katalint egy szoknyába bújtatott bajusznak, de beszéltek emellett arról is, hogy mit látnak pozitívumként az elmúlt évből.

hvg.hu: A magyarok szerint 2022 rossz év volt számunkra, ráadásul az Ipsos globális felmérése alapján nincs még egy olyan ország, ahol ennyire borúsan látják az idei helyzetet. Nőjogi szempontból milyen évet zárunk?

Spronz Júlia: Feltétlenül rosszat. Ez abból is látszik, hogy több olyan húzása is volt a kormánynak (például a „szívhangrendelet”, vagy annak a megállapítása az Állami Számvevőszéken keresztül, hogy túl sok a nő a felsőoktatásban), amire azok a nők és azok a jóérzésű férfiak is felkapták a fejüket, akik eddig nem érzékelték a visszafelé haladást a női jogok területén. Nyilván mi, akik minden nap ezzel a témával foglalkozunk, érzékenyek vagyunk a kis lépésekre is, így számunkra évek óta érződő tendencia a „Vissza a konyhába! Tessék gyereket szülni!” irány, de az elmúlt év kormányzati húzásai már a szélesebb társadalom ingerküszöbét is elérték. Emellett 2022 konklúziója volt az is, hogy a tragikus, nagy nyilvánosságot kapó nőjogi ügyeknek sincs itthon pozitív, kézzelfogható hatása a jogalkotás szintjén.

Amikor egy évtizede botrányt okozott, hogy egy kormánypárti képviselő szerint megoldaná a családon belüli erőszak problémáját, ha többet szülnének a nők, akkor ennek a felháborodásnak is köszönhetően önálló büntetőjogi törvényi tényállás lett a kapcsolati erőszak. Három éve, a győri gyermekgyilkosság után még kiállt az igazságügyi miniszter és azt mondta, hogy 2020 az áldozatsegítés éve lesz. Az más kérdés, hogy a gyakorlatban ez mindössze egy hellyel-közzel ülésező munkacsoport felállítását jelentette, érdemi változás már nem követte.

Ellenben idén májusban, amikor egy apa Aszódon megölte a két lányát, a tragédiát semmifajta kiállás, kommunikáció a kormány részéről nem követte. Pedig ez az eset megelőzhető lett volna, mégsem történt felelősségre vonás. A rendőrségi belső vizsgálat nem zárult komolyan vehető eredménnyel, nincs tudomásunk róla, hogy vizsgálták volna annak a bírói döntésnek a megalapozottságát, ami lehetővé tette az elviteles kapcsolattartást ennek az elképesztő hosszú priusszal rendelkező férfinak, és vígan praktizál az az igazságügyi pszichológus szakértő is, aki megállapította, hogy nem jelent veszélyt a gyerekeire ez az ember.

Petrás Boglárka: Látványos, hogy 2022-ben már kommunikációs szinten sem vette a kormány a fáradságot arra, hogy történjen valami a nagy felháborodást kiváltó ügyekben. Tavaly még Facebook-posztokban üzengetett Varga Judit, de most már úgy tűnik, az sem üti meg a kormány ingerküszöbét, ha több ezer ember utcára vonul az úgynevezett „szívhangrendelet” ellen tiltakozva.

hvg.hu: Mit jelent a szívhangrendelet a nőjogok szempontjából?

P. B.: Évek óta tapasztalható itthon egyfajta lopakodó szigor, változatos módokon próbálják meg elérni, hogy ha egy nő a terhességmegszakítás mellett dönt, az számára minél kellemetlenebb, minél traumatikusabb élmény legyen. Ide tartozik például, hogy Magyarországon 2012 óta nem lehet hozzáférni abortusztablettához (igaz, előtte is szürkezónás volt ez a megoldás).

De említhetjük azt is, hogy az abortusz előtt kötelező legalább két alkalommal részt venni a családvédelmi szolgálat tanácsadásán. Ezek közül az elsőnek a törvényben rögzített célja, hogy rábeszéljék a nőt a terhesség megtartására, a második előtt pedig legalább 3 napot várni kell, így azt is megnehezíti a konzultáció, hogy ne fusson ki abból az időből a nő, amíg legális a beavatkozás.

S. J.: A lopakodó szigor megjelenik abban is, hogy a koronavírus óta csak telefonon lehet időpontot egyeztetni a kötelező tanácsadásra, ezért csak egy fél-egyórás sávban lehet elérni a családvédelmi szolgálatokat, jobb esetben minden nap, rosszabb esetben heti kétszer-háromszor. Így nagyon hamar elszaladnak a hetek.

P. B.: A szívhangrendelet lényege, hogy a terhességmegszakítást csak akkor végzik el, ha a nő igazolja, hogy a magzati életfunkcióra utaló jelet (általában a magzati szívcső pulzálását, ami a közbeszédben tévesen szívhangként terjedt el) egyértelműen azonosítható módon bemutatták neki. Ez a rendelet a korábbi szigorításoknak a sorába illeszkedik, de drasztikusabb lépés. Fontos ugyanakkor látni azt is, hogy konkrétan az abortusz jogát biztosító magzatvédelmi törvényhez még ennyi idő után sem mertek hozzányúlni.

hvg.hu: Ha ilyen régóta dolgoznak a „lopakodó szigorításon”, miért ne mernének direktebben is hozzányúlni?

P. B.: Mert az politikai öngyilkosság lenne, az abortusz betiltása nem egy választást nyerő taktika. A konzervatív pártok hagyományosan szeretnek a nők életét és a nők testét korlátozó intézkedéseket hozni, emiatt van egy tábor, amelyik fogékony is erre. Ugyanakkor közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy Magyarországon az emberek többsége nemhogy nem akarja betiltani az abortuszt, de nem is szigorítana a jelenlegi szabályozáson. Ha a kérdést úgy teszik fel, hogy elfogadhatónak tartják-e, hogy a nőket nem kívánt terhességek kihordására lehessen kényszeríteni, az abortuszhoz való hozzáférést támogatók aránya még magasabb.

hvg.hu: Az Egyesült Államokban sok évtizedes, nagyon következetes politikai erőfeszítésekkel érte el a republikánus párt, hogy tucatnyi, republikánus vezetésű államban teljesen betiltották az abortuszt idén nyáron. Ez az őszi félidős választások alapján valóban nem bizonyult választást nyerő taktikának a tengerentúlon. Hogyan hat az amerikai példa hazánkra ebben a kérdésben?

P. B.: Amerikában szeretik ezt individuális, egyéni szabadságjog kérdéseként keretezni: nőjogi szempontból erre vonatkozik a „My body, my choice” (Én testem, az én döntésem) szlogen, de nyilván ezt tükrözi az is, hogy az abortuszellenesek a magzat jogaira hivatkozva érvelnek. Ez átragadt például a magyar közbeszédre is.

S. J.: Ebben az értelmezési keretben vonzóbbnak tűnik az a kép, amit az abortuszellenzők „életvédőkként” magukra ölthetnek, de ha nem a megszokott perspektívából közelítünk, hanem rávilágítunk, hogy az abortusz tiltása az mindig a nők terhességre kényszerítését jelenti, az talán egy picit közelebb hozza az embereket. Mi tudatosan nem hívjuk magunkat döntéspártinak, és határozottan törekszünk arra, hogy a prevencióra fókuszáljunk. Amikor arról beszélünk, hogy ne kelljen receptre kiváltani a 72 órás sürgősségi fogamzásgátlót, illetve, hogy ingyenesen, vagy legalább támogatással lehessen hozzáférni az óvszerekhez és a fogamzásgátló szerekhez, eszközökhöz, sosem az a reakció, hogy ezek elvakult, „szélsőségesen feminista” követelések.

P. B.: A Magyar Orvosi Kamara abortuszról szóló társadalmi egyeztetésén – ahol többségben voltak az abortuszellenes felszólalók – is világosan látszott a széles körű egyetértés abban, hogy a prevenció az egyetlen hatékony eszköz, ha az abortuszok számát szeretnénk csökkenteni.

hvg.hu: A prevenciónak az egyik pillére a fogamzásgátlás (Franciaországban nemrég épp erre hivatkozva tették ingyenessé az óvszert a 18–25 évesek számára), de azt szokták mondani, hogy a szexedukáció legalább ilyen fontos.

P. B.: Igen, mégsem látjuk, hogy erre bárki törekedne a döntéshozók közül. Sőt, épp az ellenkezője történik: nekünk vannak remek prevenciós programjaink, amik több mint egy éve gyakorlatilag ki lettek tiltva az iskolákból a „gyermekvédelmi”-nek nevezett törvénnyel.

hvg.hu: Ha már az edukációnál tartunk, Júlia az év legnagyobb felháborodást keltő eseményeinek egyikeként említette az Állami Számvevőszék nyári jelentését, ami szerint Magyarországon „túl sok a diplomás nő”, és ez demográfiai problémákhoz vezethet.

S. J.: Amikor ezt a csúsztatásokkal, ferdítésekkel és tudományosnak ható hivatkozások kiforgatásával tűzdelt írást először olvastam, azt éreztem, hogy visszarepültünk a középkorba. 2022-ben ott tartunk, hogy egy állami szerv által összetákolt „tanulmányban” a születésszám növelése kapcsán arra célozgatnak, hogy jó volna a nőket végre kiszorítani a felsőoktatásból, ami gyakorlatilag az egyetlen lehetőség az önálló élet kialakítására számukra. Ez is megmutatja, hogy a születésszám növekedését azzal kívánják elérni, hogy a nőket kiszolgáltatott helyzetben tartják, ahol muszáj szülniük.

hvg.hu: Lehet vitatni, hogy jó irány-e az, hogy többen legyünk, de ha elfogadjuk, hogy a termékenység ösztönzése a népesedéspolitika célja, akkor sem tűnik hatékony eszköznek a nők munkaerőpiaci helyzetének rontása a legfrissebb kutatások szerint. Miért ezzel akarná mégis rávenni a szülésre a nőket a kormány?

S. J.: Valószínűsítjük, hogy a kormány is tudja: nem a kényszerítés a leghatékonyabb eszköz. De a működésük nagyon hasonlít a bántalmazó egyének működésére, márpedig egy bántalmazó kormány mindig bántalmazó eszközökkel operál: kényszerrel és erőszakkal igyekszik elérni a céljait.

P. B.: Vannak ennek az eszközválasztásának tágabb társadalmi/gazdasági okai, de röviden úgy lehet összefoglalni, hogy az elnyomó légkör fenntartása, és az emberek kiszolgáltatottsága általában érdeke a jelenlegi rendszernek, mert így tartja fenn a hatalmát a kormány.

hvg.hu: Idén iktatták be Novák Katalin köztársasági elnököt. Mária Terézia uralkodása óta a Fidesz korábbi alelnöke az első női államfője Magyarországnak. Ez nem cáfolja azt, hogy a kormány a diplomás nőkből kreálna ellenségképet?

P. B.: Novák Katalin kinevezésével nem akarja azt üzenni a kormány, hogy várják a nőket a vezetésbe, ez teljesen egyértelmű azok számára, akik figyelemmel kísérték az utat, ami idáig vezetett. Korábban is visszaéltek Novák női mivoltával, azért rakták kirakatba, hogy egy kedves női arc képviselje a nőellenes ötleteket. Fideszes politikusként Novák éveken keresztül hangosan kiállt az abortusz ellen, sőt ebben a kérdésben a legszélsőségesebb irányt képviselőkkel állt egy színpadra. Ő volt az is, aki két éve azt üzente az Axióma videójában: ne zavarja a nőket, hogy kevesebbet keresnek, mint a férfiak.

hvg.hu: Nem is lenne létjogosultsága azt várni, hogy például Áder Jánoshoz képest Novák Katalin érzékenyebb legyen a nők problémáira?

S. J.: Nagy naivitásra vallana az előzmények ismeretében, ha bármennyire is reménykednénk abban, hogy Novák Katalin köztársasági elnökként majd a női jogok harcosa lesz. Ő egy szoknyába bújtatott bajusz. De egyébként is igaz – és ezt jogvédőként is tapasztalom –, hogy önmagában a biológiai nem nem jelent garanciát arra, hogy kinek az érdekeit képviseli egy ember.

hvg.hu: A koronavírus az elmúlt években munkaerőpiaci szempontból és a fizetetlen munka tekintetében is nagyobb terheket rótt a nőkre, mint a férfiakra, ráadásul rontott az erőszaknak kitett nők helyzetén is. Az idei évet viszont már nem a járványügyi intézkedések határozták meg itthon. Érezhető egyfajta posztpandémiás javulás a nők életében?

S. J.: Mi nem igazán érzékeltünk ilyen előrelépést.

P. B.: A jogsegélyvonalunk (akárcsak a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen segélyvonala) évek óta teljes kihasználtsággal működött már a koronavírus előtt is. A járvány alatt lett csetügyeletünk, hogy a bezártság alatt is kapcsolatba lehessen lépni velünk, ezt azóta is fenntartjuk, mert továbbra is van rá igény.

S. J.: Egyébként nem gondoljuk azt, hogy a Covid, az összezártság, vagy a fokozott stressznek való kitettség bántalmazó kapcsolatokat kreált volna, mert csak ott történik bántalmazás, ahol az egyik fél bántalmazó. A körülmények csak annyiban jelentettek változást, hogy a járvány alatt felgyorsultak az erőszak ciklusok: olyan családban, ahol korábban akár évekig is elhúzódhatott volna, hogy egy verbális erőszak átforduljon fizikai bántalmazásba, ott most mindez néhány hónap alatt megtörtént.

hvg.hu: A munkaterhek tekintetében sem történt elmozdulás? A járvány elején volt olyan magyar kutatás, ami azt mutatta, hogy a férfiak a gyerekneveléssel kapcsolatos munkákból és a házimunkákból is elkezdték jobban kivenni a részüket.

S. J.: Nem ismerünk erről frissebb kutatásokat, de az a benyomásunk, hogy ha el is indultak pozitív folyamatok a karantén időszak alatt, mostanra akkor is visszarendeződött minden. Hiába voltak olyan férfiak, akik miután szembesültek vele, hogy mennyi háttérmunkát igényelnek a hétköznapok, igyekeztek nagyobb részt vállalni ebből, nem alakultak ki olyan mechanizmusok, amik ezt állandósíthatták volna.

P. B.: Szerintem ennek az is az oka, hogy egyik krízisből a másikba estünk. Mire magunk mögött hagytuk volna a járványügyi nehézségeket, kitört a háború.

hvg.hu: Az orosz-ukrán háború miatt naponta több ezer menekült lépi át a magyar határt, a többségük nő és gyerek (mivel a hadköteles férfiak nem hagyhatják el Ukrajnát). Van a Patentnak kapcsolata velük?

P. B.: Igen, annak ellenére, hogy nem volt korábban tapasztalatunk abban, hogy menekültekkel, vagy ennyire halmozottan hátrányos helyzetű nőkkel hogyan kell dolgozni. De az elmúlt években módszeresen leépített ellátórendszert általában is felkészületlenül érte ez a menekülthullám, és azt láttuk, hogy az Ukrajnából érkezők kifejezetten női szükségleteivel eleinte senki nem foglalkozott. Pedig sokan szorulnak nőgyógyászati ellátásra, terhesgondozásra, vannak, akiknek fogamzásgátlóra, vagy épp terhességmegszakításra van szükségük.

Mi az Emma Egyesülettel közösen kezdtük menekültszállásokon felmérni ezeket az igényeket, készítettünk ukránul elérhető információs anyagokat, illetve vannak önkéntes kísérőink, akik ilyen esetekben személyesen segítenek kiigazodni a menekülteknek a magyar rendszerben. Ezenkívül a jogsegély szolgáltatásunkat is megnyitottuk a számukra.

hvg.hu: Van olyan idei történés, amit pozitívumként ki tudnának emelni?

S. J.: Mindenképp a sikertörténetekhez sorolnám azokat a bántalmazott nőket – Hunyadi Emőkét, Pásztor Annát, Szilágyi Liliánát – akik idén kiálltak. Bár a mi szervezetünk egyáltalán nem szorgalmazza azt, hogy az áldozatok arccal, névvel meséljenek, de nem lehet elmenni szó nélkül amellett a bátorság mellett, amivel folyamatosan viszik a vállukon ezeket az ügyeket azok a nők, akik úgy érezték, hogy csak a nyilvánossághoz fordulhatnak védelemért.

Azt is kiemelném, hogy az áldozatok száját rendszeresen jogi úton próbálják meg befogni. Idén is láthattuk, hogy hirtelen a vádlottak padján találták magukat azok a nők, akik elkezdtek beszélni az őket ért erőszakról. Ez alapvetőn hatalmas probléma, de idén ebben a tekintetben is volt egy pozitív fejlemény: Szilágyi Liliána ügyében úgy döntött az eljáró bíró, hogy felfüggeszti a becsületsértési pert, és a bíróság feljelentést tett az apa ellen, hogy nyomozza ki a rendőrség a történteket.

P. B.: Nekem az a benyomásom, hogy idén hangosabbak lettek a nők, ezt nyilván a „szívhangrendelet” elleni tüntetés tapasztalata is mondatja velem, mert én nem emlékszem hasonló méretű, hazai kiállásra nőjogi témában. De örülök annak, hogy egyre nagyobb láthatósága van a nők elleni erőszaknak, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik a női közösségek és a közös kiállás iránt.