Közel 14 ezer olvasónk mondta el véleményét, hogy a háború és válság sújtotta 2022-ben melyik kifejezés tapadt meg a legjobban a köztudatban. Kiderült: a tökös ukránoknál és a rekordinflációnál is jobban beakadtak a kormány rezsivel végrehajtott bűvésztrükkjei.
Végül is igaza van a Fidesznek. A párt, amelyik a nyugati világban egyedüliként tud választásokat nyerni program nélkül, 12 évig szinte minden elszámoltatást el tud kerülni, hiszen nincs is mit számon kérni rajtuk. A tényleges terveket a NER-ben felváltották az egyszeri juttatások, az adó-visszatérítések és a nagy szavak, az üres ígéretek.
2022-ben azonban 9 év után a nagy szavak legnagyobbikától is búcsúznunk kellett, ugyanis nem csupán arról hazudott a kormány, hogy nem lesz adóemelés és megszorítás a választás után, hanem arról is, hogy a rezsicsökkentés fenntartható.
A varázsszó 2013-ban fogant meg, amikor a második Orbán-kormány befagyasztotta az energiaárakat, és politikai tőkét kovácsolt belőle: a rezsicsökkentés gyakorlatilag egyedüli kampányszlogenként határozta meg a 2014-es választást, minden közüzemi számlán el volt magyarázva, mennyire jó nekünk a kormány döntése, és az ellenzéket is szépen be lehetett sározni, amikor kritizálta a lépést. Pedig minden, a fogyasztóknak előnyös hatása ellenére bőven volt mit kritizálni:
- kezdve onnan, hogy az árbefagyasztás miatt volt, hogy a piaci árnál többe került a csökkentett rezsi,
- azon keresztül, hogy az olcsó energia miatt nem volt motiváció sem a zöld átmenetre, sem az otthonok fenntarthatóbbá tételére, például hőszigetelési vagy nyílászáró-programmal,
- azon át, hogy az állam a mi adóforintjainkból finanszírozta, ergo jobbára magunknak fizettük ki,
- azon át, hogy a háztartási árak befagyasztását a vállalkozóknak magasabb áron értékesített energia kompenzálhatta, ez pedig az árakon keresztül csak visszaszűrődött a fogyasztókhoz is,
- egészen addig, hogy a sávos be- és kivezetés helyett általánosan alkalmazták az egyetemes felhasználói körben, így feleslegesen dotálta a gazdagokat, mióta elindult, cserébe pedig hatalmas traumát okozott a rászorulóknak, amikor megszűnt.
A rezsicsökkentés szerepe a 2022-es kampányban, a még a háború előtt elszálló energiaárak idején, és pláne az orosz invázió kezdete után is hatalmas volt, a Fidesz gyakorlatilag kőbe véste, hogy a gazdasági realitás nem számít, az árbefagyasztás változatlanul maradni fog. Az újabb kétharmad után viszont már Orbán Viktor is csak óvatosan beszélt a slágerintézkedés fenntartásáról, alig három hónappal később pedig megszületett a kifejezés, amely 2022-ben a hvg.hu olvasói szavazásán az Év szava lett:
a rezsicsökkentés-csökkentés.
A valójában rezsiemelést takaró kifejezés egy július 13-i, Gulyás Gergely és Németh Szilárd által tartott Kormányinfón jött világra, amelyen még mindketten arról beszéltek, hogy ez korántsem a rezsicsökkentés vége, nem kell majd spórolni, a többségnek minden változatlan marad, így az újságírók igyekeztek valahogyan nevén nevezni az intézkedést – amely később nálunk az Év szava lett.
Aztán persze kiderült, hogy az ígéret megszegését nem lehet újabb ígérettel felülírni: télre minden háztartásnak megnehezíti a dolgát a rezsicsökkentés-csökkentés, az önkormányzatokat és a kisebb vállalkozásokat is padlóra küldi, míg a nagyobbak még magasabb árakkal tudnak kompenzálni, amiért megint csak a lakosság fizet. Közben pedig szinte minden közintézményben 18 fok van, és a korábban az energiával spóroló nyugati országokon gúnyolódó kormánypárti politikusok és hozzájuk hű média mára nem győzi osztogatni a takarékoskodási tippeket.
Így tehát folytatódott a sorminta, a 2020-as nyunyóka és a 2021-es Andi után ismét egy önironikus kifejezés nyerte az Év szava-díjat: két éve a járványról terelte el a figyelmünket (az azóta is alkotó) Müller Cecília, tavaly Bödőcs Tibor Mészáros Lőrinc-paródiavideója feledtette velünk a szerelmes NER-feleségek gőgjét, idén pedig ha számonkérni nem lehet, kifigurázni legalább ki tudtuk a kormány baklövéseinek sorozatát.
A rezsicsökkentés-csökkentés a közel 14 ezer szavazatból 5 ezret zsebelt be, a voksok 37 százalékát kapta. A háborús szótárból kiemelkedett a Kígyó-sziget védőinek üzenete: az orosz hadihajó, húzz a f*szba! kifejezés 3200 szavazattal végzett a második helyen, és ugyan az Európai Unióban az első a magyar, olvasóinknál csak a harmadik lett az infláció 2000 szavazattal. A negyedik helyen, alig száz vokssal lemaradva becsúszott az árstop (amelyből a rezsicsökkentéshez hasonlóan egy másikat, az üzemanyagokét el kellett engednie a kormánynak), és alig több, mint 10 százalékot szerezve, az ötödik helyen végzett a stratégiai nyugalom, amely az első mézesmázos orbáni megfogalmazása volt annak, hogy ebben a háborúban Magyarország nem érintett, kivéve, ha Vlagyimir Putyinnak kell a kedvében járni.
