A nyolcnapos ünnepen a jeruzsálemi templom visszafoglalására és megtisztítására emlékeznek a zsidók.
Meggyújtották az első gyertyát a zsidóság egyik legnagyobb ünnepe, a hanuka első napján, vasárnap a budapesti Nyugati téren felállított kilencágú gyertyatartón. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija arról beszélt: a csodavárás nem a cselekvés ellenszere, hanem előfeltétele. „Ha teszünk a csodáért, akkor lesz csoda” – jelentette ki.
Hangsúlyozta: a magyar zsidó közösség tudja, hogy az elmúlt 25-30 év valódi csoda. Csoda, hogy ma Magyarországon büszkén megélhetik a vallásukat, hitüket és ehhez a csodához mindenekelőtt ők maguk kellettek, nekik maguknak kellett cselekedniük. Köves Slomó felidézte: 25 évvel ezelőtt, 19 éves fiatalemberként elképzelte a csodát, hogy eljön a nap, amikor a hanuka ünneplése teljesen természetes lesz Budapesten és Magyarországon. Elképzelte a csodát, hogy az ő gyerekei az iskolában már nem fogják szégyellni elmondani, hogy náluk nem karácsony, hanem hanuka van.
Hozzátette, elképzelte ezt a csodát, majd úgy gondolta kilenc fiatal társával együtt, hogy itt az ideje, hogy tegyen is érte. Itt az ideje, hogy legyen nyilvános hanukaünnep Budapesten, a Nyugati téren, majd a város több más pontján és később több vidéki városban is. Huszonöt év távlatából pedig elmondható, hogy a csoda megtörtént - tette hozzá.
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a kormány nevében boldog ünnepet kívánt Magyarország zsidó közösségeinek, és kiemelte, a keresztény és a zsidó közösség, az Ószövetség és az Újszövetség népe valahol mélyen egy. „Egy tőről fakadnak népeink, egyházaink” – mondta. Úgy fogalmazott: mély meggyőződése, hogy eljön majd a pillanat, „amikor teljesen egyek leszünk, de már ma is elmondhatjuk, hogy sokkal több az, ami összeköt bennünket, mint ami elválaszt”.
A nyolcnapos ünnepen a jeruzsálemi templom visszafoglalására és megtisztítására emlékeznek a zsidók. Az ókori ázsiai Szeleukida Birodalom akkori uralkodója, IV. Antiokhosz Epiphanész időszámítás előtt 168-ban elfoglalta Jeruzsálemet, és megtiltotta a zsidó vallás gyakorlását. A zsidók azonban föllázadtak, és három évvel később Júdás Makkabeus vezetésével visszafoglalták a templomot.
A hagyomány szerint a zsidó szabadságharcosok a szentély megtisztításakor csupán egy napra elegendő tiszta olajat találtak, amikor szerették volna újból meggyújtani a fényt a menóra mécseseiben. Isteni csoda folytán azonban az egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett.
A zsidóság erre a csodára emlékezik a nyolcnapos ünnepen. A hanuka első estéjén egy, majd minden este egy-egy újabb lángot gyújtanak meg a csak ilyenkor használt menórán, a hanukián. A hanukia a hétágú menórával szemben kilenckarú: nyolc ága van a nyolc napra való egy-egy gyertyának és egy kilencedik az ezeket meggyújtó "szolgagyertyának".