Itthon Lengyel Tibor 2022. december. 17. 05:00

Százmilliós bírságot is bevállal a kormány, ha megsérti az EU-nak tett vállalását

Lengyel Tibor
Szerzőnk Lengyel Tibor

Jól hangzik, de az állam csak egyik zsebéből a másikba teszi azt a pénzt, amire a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal büntetheti a kormányzati szerveket, ha megsértik a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetésének kötelezettségét. A bírság akár százmillió forint is lehet.

Évente csak egyszer szabhat ki “halmazati” büntetésként pénzbírságot a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a minisztériumokra, ha azok megsértik a jogszabálytervezetek elfogadás előtti nyilvánosságát, illetve társadalmi egyeztetését előíró szabályt, ám a bírság mértéke – amely minimum egymillió forintnál kezdődik – akár százmillió forint is lehet.

Mindez egy – a kormány honlapján társadalmi egyeztetés céljából ugyancsak közzétett – kormányrendelet-tervezetből derül ki. A készülő rendelet a már az ősszel a parlament által elfogadott törvénymódosítás részletszabályait rögzíti. Eszerint

  • a pénzbírság kiszabására az a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) lesz jogosult, amelynek felügyeletét az új kormányzati struktúrában a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal miniszter látja el
  • a mulasztásokat egyenként kell értékelni, és a bírság összegét azok összessége alapján, az ellenőrzéssel érintett évben elkövetett mulasztásokra vonatkozóan, évente összegezve kell megállapítani
  • a bírság kiszabása mérlegelni kell: a mulasztással érintett jogszabály szabályozási szintjét, annak társadalmi, gazdasági hatásait, a mulasztás késedelmes vagy elmaradó jellegét, a késedelem időtartamát és a mulasztás ismétlődő jellegét, gyakoriságát
  • a bírság legalacsonyabb összege 1 millió forint, legmagasabb összege 100 millió forint, a bírságot pedig az azt kiszabó határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül kell megfizetni az érintett minisztériumnak átutalással
  • a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján a kormányzati ellenőrzési szerv által kiszabott pénzbírságot be kell jegyezni a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába, megjelölve a pénzbírsággal érintett minisztériumot

A korábbinál szélesebb körű társadalmi egyeztetését előíró szabályokat a kormány az Európai Bizottságnak tett vállalásai részeként hozta. Ez előírja a kormány számára, hogy a rendelkezés hatálya alá tartozó jogszabálytervezetek esetében 90 százalék legyen azon tervezetek aránya, amelyek társadalmi egyeztetésen vesznek részt.

Az általános egyeztetés (kormányzati honlapon történő egyeztetés) során a véleményezésre minimum nyolc napot kell biztosítani a törvényjavaslat alapján. A beérkezett vélemények, javaslatok érdemi mérlegelésére törvénytervezet vagy kormányrendelettervezet esetén a kormány döntését megelőzőn, miniszteri rendelet esetén a kihirdetését megelőzően öt napot kell biztosítani.

Kivételek persze vannak: érthető okokból nem kell előzetesen társadalmi vitára bocsátani a tervezetet, koncepciót, ha “az egyeztetés Magyarország különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné”.

Hagyott azonban egy kiskaput a maga számára a kormány, hiszen az egyeztetési előírás csak a Magyar Közlönyben megjelenő törvényekre, határozatokra, rendeletekre szól. Viszont veszélyhelyzetben – ami a háború miatt most is van – a döntések nagy részét, a költségvetés teljes átírását is saját hatáskörben, rendeletben hozhatja meg a kormány. Ezek jelentős részét pedig, ha akarják, nem kell közzé tenni a közlönyben:

Időkorlát nélkül jelenleg is zajlik társadalmi egyeztetés a svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikálásáról. A törvényjavaslatokat már júliusban benyújtotta a kormány, de azóta sem vette napirendre őket a parlament. Ezt sokáig semmivel, majd az elindított egyeztetéssel indokolták, és most úgy tűnik, csak februárban tárgyalják, miközben a kormány tagadja, hogy a már csak Törökország és Magyarország által le nem zárt kérdést az Európai Bizottság zsarolására használnák. Viszont a társadalmi vitának semmi értelme ebben az esetben:

 

Hirdetés
hvg360 Dobszay János 2025. február. 28. 06:30

A falu adja a másikat – Orbán lohol a vidéki szavazói után

Egész pályás védekezésbe szorul a Fidesz, aminek leglátványosabb bizonyítéka, hogy a falvak lakóit is célba vette Orbán Viktor a 2026-os kampányt felvezető kommunikációjában. Pénzt adnak a kocsmáknak, az idős falusiaknak, de a Fidesz évtizedes vidékpolitikájának haszonélvezői korántsem a falvak, hanem azok a földbirtokosok, akiket az „állami földrablás” során helyzetbe hoztak a helyi gazdálkodókkal szemben.