Itthon hvg.hu 2022. december. 05. 17:36

Belügyi helyettes államtitkár: Sok pedagógusnak furcsa, hogy munkaidő az a négy-hat óra, amit oktatással kell tölteni

Hajzer Károly szerint a Belügyminisztériumban senki nem mondta, hogy „nem kell adni ezeknek pénzt”, csak nincs.

Jogaikat követelő tanárok
Friss cikkek a témában

Már hetek óta zajlott a pedagógusok és a diákok tüntetéssorozata az oktatás helyzetének javításáért, a bérek emeléséért és a sztrájkjog visszaállításáért, amikor az Infotér Konferencián előadást tartott a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára. Az október 19-én megrendezett eseményen Hajzer Károly – a 444.hu-n megjelent videó tanúsága szerint – arról beszélt: „ismeretes, hogy furcsa nagyon sok pedagógusnak, hogy az a négy óra, hat óra, amit oktatással kell tölteni, az munkaidő”, ami elvesz abból az időből, „amikor ő különórát tud adni diákoknak 6-7-8 ezer forintért óránként. De mégis, ha ő jelentkezett abba az iskolába, hogy tanítani fog, hát a minimum, hogy akkor azt úgy valahogy elvégzi.”

Az államtitkár azután úgy fogalmazott: a kialakult helyzetet „nem úgy kell elrendezni, hogy akkor nem járunk be órára, mert ez olyan fura nekünk, akik dolgozunk”. Aztán hozzátette, hogy ő maga mérnök, és „kicsit sérelmezném, ha valaki polgári engedetlenséget folytatna. Hanem, hát, bocs, jöjjön be, dolgozzon, azt' utána váltson munkahelyet.”

Arról is beszélt, hogy a tanárok tüntethetnek, „itt szabad tüntetni, meg mindent szabad csinálni. Tényleg mindent szabad. De azt kell megérteni, hogy más a munka, és van sztrájk is (...), és le van korlátozva (...). De én mint informatikus azt tudom mondani, hogy fura helyzet van ezzel.”

Hajzer szerint is többet kellene keresniük a tanároknak, a Belügyminisztériumnak pedig az lenne a legkényelmesebb, ha mindenki ötször-hatszor magasabb fizetést kapna. „Ha azt hiszi valaki, hogy a Belügyminisztérium azt mondta, hogy itt nem kell adni ezeknek pénzt, hát bocsánat, hát miért ne adnának? Csak nincs.”

A helyettes államtitkár ezután a tanárok teljesítményének mérésére tért rá. „A kiemelt tanárok kiemelt munkát végeznek, és a kiemelt bérezés is szerintem jár nekik. De megalapozni csak akkor lehet, hogyha ez valahogy mérve van. És mi a legjobb mérőszám? Az, hogyha azt nézzük, hogy a diákokban ez mit okozott (...). Hogy valami javult vagy romlott.”

Önéletrajza szerint Hajzer Károly 1981 és 2010 között a rendőrségen dolgozott, azután a Belügyminisztériumban vezette az Informatikai Főosztályt négy éven át. 2014 óta helyettes államtitkár.

Jogaikat követelő tanárok

Kövesse a cikksorozatot a hvg.hu-n!

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.