Először nyilatkozott Liu Shaolin Sándor és Liu Shaoang azóta, hogy kiderült: kezdeményezték az országváltást a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetségnél (MOKSZ). Az olimpiai bajnok rövidpályás gyorskorcsolyázók a Nemzeti Sportnak adtak interjút, amelyben elárulták, hogy miért döntöttek úgy, hogy máshol folytatják a pályafutásukat.

Elmondásuk szerint akkor kezdtek aggódni, bizonytalannak érezni a helyzetet, amikor megtudták, hogy a szövetség nem tartja együtt az edzői stábot. Többször leültek tárgyalni a MOKSZ vezetőivel, mert szerették volna, ha együtt marad a csapat, amelynek irányításával a 2018-as pjongcsangi téli olimpián váltóban aranyérmet, az idei pekingi játékokon pedig egy újabb aranyat és két bronzot nyertek.

Szerették volna elérni – mondta Liu Shaolin Sándor –, hogy a szövetség ne engedje el az edzőket, de egyre inkább úgy érezték, hogy nem oldódik meg a problémájuk. „Sőt. A szövetségnek a mai napig sincs kidolgozott szakmai terve erre az olimpiai ciklusra, nincs megoldva – vagy legalábbis nem az előző években megszokott színvonalon – a csapat irányítása, nincs szakmai alapon nyugvó hosszú távú edzésterve és versenynaptára” – fogalmazott, hozzátéve: megingott a bizalmunk a szövetségben, okkal vetődött fel bennük, hogyan tervezzenek a 2026-os milánói olimpiáig.

Liu Shaoang arról beszélt, szeretnék, hogy az elválásuk problémamentes legyen. Bátyja ehhez azt tette hozzá:

Továbbra is a világ legjobbjai akarunk lenni, ám a kialakult helyzetben úgy éreztük, a céljaink eléréséhez itthon már nincsenek biztosítva a feltételek. Mi mindig a legjobbat akarjuk kihozni magunkból, és úgy láttuk, erre csak akkor van lehetőségünk a jövőben, ha országot váltunk.”

Liuék szerint úgy mennek el egy másik országba, hogy „nem vagyunk senkik, hogy a válogatóversenyeken igyekszünk kiharcolni a helyünket. Hiába vannak eredményeink korábbról, a nulláról kezdjük újra.”

Arról, hogy a MOKSZ csak akkor járul hozzá az országváltásukhoz, ha a sportolói szerződésükben foglalt kötelezettségnek eleget tesznek, vagyis a felkészülésükre szánt fejenként 100–150 millió forintot visszafizetik, azt mondták: a szerződésük már március 31-én lejárt a MOKSZ-szal, azóta nem terhelték annak költségvetését semmivel. „Az említett költségek akkor keletkeztek, amikor mi azért küzdöttünk, hogy minél több érmet szerezzünk Magyarországnak a világversenyeken.”

Liu Shaolin Sándor úgy fogalmazott: „Hogy hová megyünk, még nem tudjuk, vagyis nincs olyan ország, szövetség, amelyik rendezné ezeket a költségeket. (Bár egy kínai újságnak az édesanyjuk azt nyilatkozta, hogy felveszik a kínai állampolgárságot – a szerk.) Ahogy említettük, a bizalomvesztés és a bizonytalanság miatt döntöttük el, hogy országot váltunk –

úgy határoztunk Ádóval, ha a magyar szövetség ragaszkodik a költségek megfizetéséhez, akkor mi magunk álljuk. Még akkor is, ha nem értünk egyet vele, s ha a rövidpályás gyorskorcsolyázás nemzetközi történetében sincs példa hasonlóra.”

Megjegyezték azt is: úgy érzik, hogy sokan szeretik őket Magyarországon, sokan szomorúak a távozásuk miatt. Mindent megtettek azért, hogy minél sikeresebb legyen a magyar rövidpályás gyorskorcsolyázás, nem felejtik ezeket az éveket, mindig jó érzésekkel gondolnak majd vissza erre az időszakra. „Éppen emiatt is vállaljuk a szövetség által felvetett költségek visszafizetését, ha ez a döntés születik, ám mert nem kis összegről van szó, időre van szükségünk ahhoz, hogy maradéktalanul meg is tegyük” – magyarázták.

Liuék nyilatkozata több ponton ellentmond annak, amit velük és az edzőjükkel kapcsolatban korábban a MOKSZ és annak elnöke, Kósa Lajos fideszes politikus kommunikált. A szövetség több közleményében is kihangsúlyozta, hogy a magyar válogatott vezetőedzője, a kínai Csang Csing Lina maga kérte a határozatlan idejű szerződése felbontását, mert hazájából „visszautasíthatatlan” ajánlatot kapott. A testvérpár augusztusban követte Linát Kínába, vele kezdték meg a felkészülést, s akkor Kósa még teljesen biztos volt abban, hogy a továbbiakban is magyar színekben versenyeznek majd.

Az elnök kedden elismeréssel nyilatkozott a sportolókról, de jelezte: elkezdték összeszámolni a tételeket bizonylatokkal alátámasztva. „Szponzor, szövetség, vagy bárki fizeti ki, nekünk mindegy. És akkor a fiúk szabadon versenyezhetnek.”