Kormányinfó light – gyakorlatilag így foglalható össze a Miniszterelnökséget vezető miniszter budakeszi standupja, ahol beszólt a baloldalnak, az EU-nak, majd megfejtette, hogy Oroszország barátait valójában az unióban kell keresni. A budakeszi polgári fórumon jártunk.
Több mint húsz évig éltem Budakeszin, és mégis meglepetésként ért, hogy ha leesik két csepp eső, a Budakeszi út azonnal járhatatlanná válik. Lépésben araszolt a forgalom szerda délután is, a buszon többen izgatottan nézegették az órájukat, egy idősebb házaspár pedig hangosan azon sopánkodott, hogy „le fogunk maradni a miniszter úrról!”.
Ettől persze nem kellett tartani, mert a „miniszter úr” ekkor még kormányinfót tartott, miközben mi a 22-esen ücsörögtünk, végül egyszerre értünk oda az Erkel Ferenc Művelődési Házhoz.
A művház felső emelete – ahol tizenöt-húsz éve a Budakeszi Polgári Kör mára a Fideszt szűk körben élesen kritizáló élcsapata szervezett több polgári bált is – dugig megtelt, jellemzően idősebb emberekkel, ülőhelyet már alig lehetett találni. Gulyás Gergely előadása nagy esemény: önkormányzati képviselők sürögtek-forogtak, Győri Ottília polgármester a bejáratnál várta Gulyást, Sigmond Bertalan alpolgármester pedig izgatottan szaladgált fel-alá.
Nem Gulyás pedig az első, aki Polgári Fórumot tart: az utóbbi hetekben a kormánypárti beszélő fejek szűk közegüknek hirdetik ezeket az alkalmakat, ahol a leghűségesebbeknek magyarázzák politikájukat, valamint a Nemzeti Konzultáció fontosságát. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a konzultációra előadásában nagyjából három másodpercet áldozott.
Gulyás Gergely – valamint az őt felkonferáló Menczer Tamás külügyi államtitkár, aki Pest megye második választókerületének képviselője is – nagy tapsot kapott, majd rögtön belevágott: miután cirkalmas mondatokban megköszönte a helyieknek, hogy egy ennyire szoros körzetben sikerült nyernie a jelöltjüknek, előhúzta kormányinfós énjét.
Nem ugyanazt, mint amivel kiáll az újságírók és a tévénézők elé, Budakeszin egy kicsit lazább Gulyás Gergely jelent meg, azonban még ez sem tántorította el attól, hogy a turisztikai akciótervet leszámítva gyakorlatilag felmondja az egész szerdai kormányinfót.
Gulyás lazasága abban is megmutatkozott, hogy most előadásába anekdotákat is beleszőtt. Egyet például egy „baloldali fodrászról”, aki a háború kirobbanása után azt mondta neki, hogy persze, kell a kormányváltás, „de nem most, nem ilyen időkben”. A miniszter ebből azt szűrte le, hogy még az ellenzék egy része is rájuk szavazott. Az ellenzékre magára amúgy Gulyás nem sok szót fecsérelt, azonban amikor Menczer Tamás előadása végén rákérdezett, hogy mi lehet az oka a baloldal sikertelenségének, elmosolyodott, majd azt mondta:
ezt nehogy megfejtsük most, még meghallja a másik oldal!
Majd persze megfejtette, miben látja ő az ellenzék problémáját: mint mondta, a választók nem arra szavaznak, aki a legdurvábbakat mondja, hanem arra, aki kormánykészséget mutat. „Senkiben nem merülhet fel, még bennük sem nagyon, hogy kormányképesek lennének” – mondta az ellenzékre, kidomborítva, hogy ő személyi és intellektuális problémákat is lát politikai ellenfeleinél, akiket rossz karaktereknek tart.
Gulyástól Budakeszin kapott bőven az Európai Unió is, bár ennél a szekciónál megjegyezte, hogy „nagy a nyilvánosság, ezért felettébb visszafogott leszek”.
Itt ismét elmesélt még egy anekdotát: elmondta, hogy még emlékszik arra, mit jelentett a rendszerváltás előtt, amikor valaki egy uniós zászlót tűzött a teraszára és mit jelent most: míg akkor az ellenzéki lét szimbóluma volt, mára szerinte egészen mást jelent. Ezt a megállapítását közönsége helyeslő, rosszalló nevetéssel hallgatta, egy néhány sorral mögöttem ülő úr meg is jegyezte csendben: „már rég letörtem a kertben állót, nemzeti van a helyén”.
Mit jelent ma az EU-s zászló Gulyás Gergely szerint? Ideológiai elnyomási hajlamot.
„Minden gyakorlati vitán túl a legaggasztóbb az, hogy úgy véltük: jogilag szabályozott keretek között közösen hozunk döntéseket bizonyos területeken, mindenhol máshol a népakarat, a nemzeti akarat érvényesül” – részletezte a miniszter, szerinte mit jelent az az EU, amihez Magyarország csatlakozott. Majd kifejtette, ő mit lát most: jogi alap nélkül a mindennapi életbe beleszóló uniós tisztviselőket, akik megmondják, kivel, hogyan kell élni, hogyan kell nevelni a gyerekeket.
A korrektség kedvéért itt említenénk meg: nem az Európai Unió, hanem a magyar Országgyűlés fideszes többsége szavazta be az alkotmányba a család pontos definícióját, valamint a gyereknevelés általuk elvárt mikéntjét, ezeket az EU pedig valóban bírálta.
Mindezen kérdések Gulyás szerint nem képezhetnék vita tárgyát, hiszen ezek nem közös kérdések az Európai Unióval. A miniszter csupán ott téved, vagy csúsztat tudatosan, hogy az Európai Unió a gyermekvédelmi és az apát-anyát-gyereket családként meghatározó törvényen azok jogait kéri számon, akik kiszorulnak ezen skatulyákból.
Gulyás előhúzta a kormány egyik régi toposzát is, miszerint az unió pénzzel zsarolja Magyarországot pusztán azért, mert Magyarország eltérően gondolkozik, mint az EU, például a családról, migrációról, vagy gyermeknevelésről. Pedig valójában Magyarország azért nem kapja meg az uniós támogatásokat, mert jogállamisági problémák merültek fel vele kapcsolatban. A jogállamiság kérdése azonban említés szintjén sem került elő a miniszter előadásában.
Ennek ellenére Gulyás reméli, hogy év végéig sikerül megegyezniük az Európai Bizottsággal, és olyan megoldást találni, amivel a kormány is és az Európai Bizottság is boldog. Majd megjegyezte:
az Európai Parlamentről nem is érdemes beszélni, az a bolondok gyülekezete.
Ha pedig már lebolondozta az Európai Parlamentet, Gulyás hozzáfűzte azt is, hogy dolguk lenne az Európai Uniót a józan ész politikája mellett tartani, ami azonban szerinte lehetetlen vállalás.
Szóba került természetesen a háború is, ahol Gulyás arról beszélt, hogy a keddi, lengyelországi támadás is világossá teszi: ennek a háborúnak nincsenek győztesei, csak vesztesei. „Vesztes a támadó és a megtámadott.” Majd persze elismételte a Fidesz mantráit: nem belekeveredni, kimaradni, magyar szempontok az elsődlegesek, haderőfejlesztés kell. Elhangzott milliódszorra is a kulcsmondat, hogy az Oroszországra kivetett szankciók valójában az EU-nak ártanak, ami amerikai érdeket szolgált bevezetésükkel is.
„Ilyen jó üzletet még soha nem csináltak, mint az idei évben, soha ilyen áron nem adtak még el gázt” – mondta az oroszokra, majd gyorsan levezette: Oroszország valódi barátait szerinte ott kell keresni, ahol kitalálták az uniós energiaszankciókat, hiszen az oroszok köszönik szépen, jól járnak a drágább olajjal és gázzal. Itt is a korrektség kedvéért jegyeznénk meg: Magyarország bár az orosz energiahordozók szankciója alól felmentést kapott, azonban azt titkosították, mennyiért vesz gázt az MVM az oroszoktól. Azon ár alapján, amit rezsire fizet ki a magyar társadalom, valószínűsíthető, hogy rendkívül drága gázzal fűtünk.
„Nem volt könnyű év és a következő sem tűnik annak” – összegzett Gulyás. Ha igazak a kormány szakembereinek – igen optimista – előrejelzései, a miniszter szerint az infláció tartósan tíz százalék alatt maradhat, 2024 elején pedig újraindulhatnak a fejlesztések is.
Ennél már nehezebb időket is éltünk és túléltünk, most is talpon fogunk maradni
- zárta előadását.
És hiába minden probléma, a minisztert távozása közben egyszerre rohanták meg Budakeszi polgárai – no, nem számonkérni az elhangzottak igazságtartalmát, hanem szelfizni.
Gulyás lényegében elismerte, hogy csak időhúzásra jó a NATO-csatlakozás ügyében a társadalmi vita, de ez is Brüsszel miatt van
