A Magyar Orvosi Kamara elnöksége nem támogatja, hogy az egészségügyi törvénytervezetet jelenlegi formájában benyújtsa a kormány a parlamentnek. A Kamara szerint ugyanis az veszélyezteti az ellátásbiztonságot, illetve azt, hogy a közellátásban maradjanak az orvosok.

Azt írják, fontos, hogy a kormány belekezdjen az egészségügy átalakításába, a szakdolgozók bérrendezésének is örülnek, viszont

a tervezett, hatástanulmányokat nem ismertető, erőltetett ütemű átalakítás jelentős kockázatokat rejt.

A Belügyminisztérium terve szerint vidéken egy vezető kórházat hoznának létre, ami alá az összes állami intézmény tartozik majd, telephelyként. Az állami fenntartású intézményben dolgozókat szabadon vezényelhetnék a telephelyek között. Azt, hogy Budapesten és Pest megyében mi lesz, egyelőre nem tudni.

A városi kórházak szerepe jelentősen átalakul, sokkal kevesebb ellátást adnak majd a jelenlegihez képest, de a kormányzati terv az, hogy a jobban felszerelt helyeken végezzenek komolyabb beavatkozásokat.

Az egyetemi és egyházi fenntartású intézmények kivételt képeznek. A tervezet hozzányúlna a háziorvosi praxishatárokhoz is a sok betöltetlen hely miatt, illetve az Országos Mentőszolgálat irányítaná a jövőben az ügyeleti ellátást. Ez azzal is jár majd, hogy nem lesz mindenhol ügyelet. A Kamara attól tart, hogy az ügyeletre kényszerített idős háziorvosok inkább nyugdíjba mennek.

Az orvosoknál bevezetik a teljesítményértékelést, ami a bérük csökkentésével is járhat. A MOK átnézte a törvényt, és már akkor is leírta, hogy nem látják garantálva a betegbiztonságot, és sok veszélyt rejt a javaslat. Ez az állásfoglalásuk keményebb, de ezt most az orvostársadalommal folytatott egyeztetés után adta ki az elnökség.

Kincses Gyulával múlt héten beszéltünk, kiderült, még mindig változik a javaslat, például Budapesten:

Mit hoz Pintér Sándor terve a betegeknek? - Az orvosi kamara elnöke a belügy törvényjavaslatáról

Vége lesz az eddigi rutinnak az egészségügyben: máshogy szervezik az ügyeleti ellátást és jelentősen átalakulhat a kórházak munkája is. Bevezetik az országos várólistákat és megváltoztatják az ellátás finanszírozását is. Kiderült, a tervezet még formálódik, ugyanis az egyeztetésre kiküldött anyaggal ellentétben mégis átalakul Budapesten is az ügyeleti rendszer.

A MOK mostani közleményében azt írja, az ellátórendszer korszerűsítésére szükség van ugyan, de a túlzott centralizáció nem jó, mert "elveszi a helyi kezdeményezések és kreatív megoldások erejét", illetve a lassú döntéshozatal működési zavarhoz is vezethet.

A gyógyítás alapja, a betegek elemi érdeke, hogy elegendő orvos és szakdolgozó legyen az állami rendszerben

– írják, hozzátéve, hogy szem előtt kell tartani azt a célt, hogy a magánszektorban és külföldön is keresett, magasan képzett szakemberek számára versenyképes feltételeket kell nyújtani anyagilag és munkaszervezésileg is.

Mindezekkel a benyújtandó törvénytervezet több ponton szembe megy, a meglévő bizonytalanságot fokozza.

A MOK szerint a törvényjavaslat nem teszi vonzóbbá az egészségügyi pályát, hogy egy dolgozót akár napi 3 órás utazásra is lehet kényszeríteni, valamint, hogy éjszakai munkára kötelezhetik a nyugdíjas korú kollégákat.

A kamara "határozottan javasolja", hogy hozza nyilvánosságra a minisztérium az átalakításra vonatkozó hosszú távú koncepcióját, illetve ennek a javaslatnak a hatástanulmányait, illetve az államtitkár által hivatkozott modellkísérletet. Ezekről társadalmi és szakmai vitát kell folytatni, "több mint 5 napos határidővel".

(Képünkön Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke.)