A Publicus Intézet kutatásában többek között még szó esett arról, hogy hány szankciós csomagot szavazott meg Orbán Viktor, illetve hogy ki a felelős az élelmiszerárak elszállásáért.
Mindössze 31 százaléka gondolja úgy a fideszeseknek is, hogy a kormány legújabb nemzeti konzultációját hirdető bombás plakátok pontosan mutatják be a helyzetet – számol be a hétfői Népszava a Publicus Intézet általa megrendelt felméréséről. A megkérdezettek teljes táborában (1007 fő) még ennél is alacsonyabb a lelkesedés, itt mindössze 7 százalék gondolja úgy, hogy a valóságot mutatják be a plakátok és 74 százalék szerint inkább hamis képet sugalmaznak. Hovatovább, a válaszadók közel kétharmada kifejezetten haszontalannak tartja a „brüsszeli szankciókról” indított nemzeti konzultációt. Ez a pártpreferenciák tekintetében úgy oszlik meg, hogy míg a fideszesek négyötöde szerint azért hasznos a kormány kezdeményezése, addig az ellenzékiek 96 százaléka ezt nem így látja és utóbbiakhoz csatlakozott a bizonytalanok 67 százaléka is.
Különösen érdekes kérdése volt a felmérésnek, hogy az eddigi szankciós csomagok közül vajon Orbán Viktor mennyit szavazott meg. A fideszesek 26 százaléka szerint egyet sem, illetve 41 százalékuk szerint csak egy részüket. Magyarán, a kutatás adatai alapján a kormánypártok szimpatizánsainak bő kétharmada nem tudja, hogy Orbánék eddig az összes szankciós csomagot megszavazták, de ugyanígy nincs ezzel tisztában a bizonytalanok 35 százaléka sem.
A megkérdezettek teljes táborának 87 százaléka a magas élelmiszerárakért a gyenge forintot, 79 százalékuk (tehát a fideszesek egy része szerint is) az elhibázott gazdaságpolitikát, 60 százalékuk a kereskedők ármegállapítási módszereit, 88 százalékuk az elszálló energiaárakat és 57 százalékuk a brüsszeli szankciókat tartja felelősnek.
Kenyér helyett cirkusz: kiszámoltuk, mire költhetett volna az állam a nemzeti konzultáció árából
Nagyon konzervatívan becsülve is 10 milliárd forintba kerül az Orbán-kormány szankcióellenes, oroszpárti nemzeti konzultációja. Kiszámoltuk: ugyanebből az összegből rezsitámogatást kaphatnának a tanárok és az iskolák, a legszegényebb rétegeknek pedig garantálhatná az állam a téli túlélést. Ugyanez az összeg az energetikai korszerűsítés, a családtámogatások és zöld átmenet költségvetésében is jól mutatna, de ha tényleges népfelhatalmazást akarna a kormány propagandahadjárat helyett, még egy népszavazásra is futná belőle.