Itthon Galicza Dorina 2022. október. 26. 11:29

Egy hónap múlva lesz ítélet a leszbikus jogvédőket pedofilozó Magyar Nemzet-cikk ügyében

2021 óta pereskedik egymással a Labrisz Leszbikus Egyesület és a Magyar Nemzetet kiadó Mediaworks Hungary Zrt., miután az utóbbi egyik cikkében azt írta, a Labriszt egy pedofil szervezethez hasonlóan kell megítélni. A Meseország mindenkié könyvet kiadó civil szervezet bíróságra vitte az ügyet, amelyet elsőfokon megnyert, másodfokon azonban elutasította keresetét az ítélőtábla, az ezt követő felülvizsgálati eljárás eredményére pedig még egy hónapot kell várni.

Szerdán tartották a Meseország mindenkié című könyvet kiadó Labrisz Leszbikus Egyesület által indított per felülvizsgálati eljárását. A szervezet Németh Györgyöt, a Magyar Nemzet egyik szerzőjét és a lapot kiadó Mediaworksöt perelte be még 2021 elején jóhírnév megsértése miatt, miután egy cikkben a civil szervezet tevékenységét a pedofíliához hasonlította. A bíróság elsőfokon a Labrisznak, másodfokon viszont már jogerősen a Mediaworksnek adott igazat, a civil szervezet ezt követően kezdeményezte a felülvizsgálati eljárást, szerdán azonban a Kúria közölte, hogy a határozathirdetést november 23-ra halasztják.

Szerdán a Kúrián a mesekönyv kiadóját képviselő Magyar Helsinki Bizottság kifejtette álláspontját, miszerint a felek közötti ellentét része egy szélesebb társadalmi vitának, ám ez utóbbiban a bíróságnak nem kell és nem is szabad állást foglalnia. Úgy gondolják azonban, a cikk írója súlyosan dehonesztáló megállapítást tett, ezzel megsértve a vita jogi kereteit. Emiatt azt kérték a Kúriától, elsősorban ne a cikk tartalmáról, illetve a szerző vélt állításairól mondjanak ítéletet, hanem a pedofília szó használatáról ebben a kontextusban. Hozzátették, a másodfokú ítéletben az ítélőtábla tudományos érvek bemutatására hivatkozva mentette fel a Mediaworksöt, pedig a cikkben a pedofíliát csupán egyszer említik, amikor a Labrisz tevékenységét hasonlítja ehhez a szerző.

Véleménycikként hivatkozott az írásra a Mediaworks ügyvédje, aki szerint a publikáció célja a figyelemfelkeltés, ugyanis a Labrisz tevékenysége hatással lehet a kiskorúak pszichoszexuális fejlődésére. Kiemelte, a szövegben nem szerepel, hogy a civil szervezet kiskorúakkal szemben szexuális támadást intézne vagy ezt támogatná, így a cikk írója szerinte csak él a szabad véleménynyilvánításhoz való jogával.

A mesekönyv számos hátrányos helyzetű csoporthoz tartozó szereplőt mutat be, köztük az LMBTQ-közösséghez tartozókat is. A Magyar Nemzet cikkében a Helsinki Bizottság az alábbi mondatra hivatkozik a jóhírnév megsértése miatt: „A Meseország mindenkié című könyvet a pedofíliához, a Labrisz Leszbikus Egyesületet pedig egy pedofil szervezethez hasonlóan kell megítélnünk. Mert végül is erről van szó”.

Korábban, elsőfokon egymillió forint sérelemdíj megfizetésére és bocsánatkérésre kötelezte a Fővárosi Törvényszék a Mediaworksöt, az indoklás szerint sem a könyvben, sem pedig a Labrisz tevékenységében nem merült fel a pedofília jelensége. A Magyar Nemzet kiadója azonban fellebbezett, másodfokon az ítélőtábla szembement a korábbi ítélettel és megállapította, a civil szervezet jóhírneve nem sérült. Orbán Viktor korábbi, pedofíliát és a könyvet összemosó rádiós nyilatkozata miatt dönthetett így a bíróság – állította akkor a Helsinki Bizottság, ugyanis Németh cikke is ebből indult ki. „Kétségtelenül túlzó és provokatív” volt a cikk következtetése a Fővárosi Ítélőtábla későbbi közleménye szerint, amelyben tagadták, hogy a miniszterelnök szavai és a per között lenne összefüggés. Ennek ellenére úgy látta a másodfokú bíróság, a Magyar Nemzetben megjelent írás logikusan, érvekkel támasztja alá a hasonlatot, tekintve, hogy a mesekönyv gyerekeknek szól, így annak hatására veszélybe kerülhetnek, akárcsak a pedofília esetében.

Hirdetés
Itthon Martini Noémi 2024. december. 28. 10:00

„Nincs még egy ország, ahol különbséget tesznek menekült és menekült között” – hogyan élnek az állami támogatástól elesett kárpátaljai menekültek?

Augusztus vége óta nem jár állami lakhatási támogatás több ezer kárpátaljai menekültnek. Vannak, akik alkalmi munkából ki tudják termelni a lakbért, másoknak a Máltai Szeretetszolgálat továbbra is finanszírozza a lakhatást, de rengetegen tűnnek el nyomtalanul a rendszerből, és olyanokról is hallani, akik arra kényszerültek, hogy visszatérjenek Kárpátaljára. Az utóbbi négy hónapban több érintett családdal és szállásadóval maradtunk kapcsolatban, hogy megtudjuk, hogyan élnek túl. Három helyszín, három különböző sors.