A szokásos, belföldi politikai használatra szánt, hergelős frázisainál visszafogottabb kijelentéseket tett Orbán Viktor vasárnapi ünnepi beszédében. Egy szó sem esett például a máskor agyonhasznált “brüsszeli szankciókról”, ahogy a megélhetési válságról sem, viszont “Brüsszelt” sikerült azért Orbánnak a forradalmat eltipró szovjet tankokhoz hasonlítania.
Ha nem is zárt térben, de zárt körben és kordonokkal körülvéve beszélt a forradalom és szabadságharc évfordulóján Orbán Viktor miniszterelnök Zalaegerszegen, a Mindszenty Józsefről elnevezett, a nemzeti ünnepen átadott Mindszentyneum múzeum és zarándokközpont előtt. A kormányfő beszédének felét tette ki a múlt méltatása, másik felében érintette a jelent és jövőt, a ma is érvényes párhuzamokat 56-tal, és mondanivalója három fő megállapítás köré csoportosítható:
- 1956 hősei hősök voltak, ahogy sokan hősök voltak az azt megelőző évszázadokban is
- A magyar kormány – amely szerencsére nem baloldali – a helyén van és minden jó lesz
- A Nyugat nem segített 56-ban, sőt, most már a fenyegetés is onnan érkezik, nem keletről
Miután sokan találgatták, vajon a nemzeti ünnepre meghirdetett tanár-diák tüntetésektől félelmében beszél-e október 23-án Budapesttől 220 kilométerre, Zalaegerszegen a miniszterelnök, erre a talányra külön és hosszan kitért ő maga beszéde első felében. Rögtön azzal kezdte, hogy dicsőséges ez a nap és dicsőségre méltó a helyszín, “Zala vármegye székhelye is”, hiszen a városban elsőként vonultak az utcára az emberek 56-ban, és utoljára tették le a fegyvert. Sőt – tette hozzá – az egerszegiek voltak azok, akik még a rendszerváltás előtt az első ellenzéki képviselőt, Marx Gyulát, a “most 92 éves Gyula bácsit” juttatták a parlamentbe, ezzel pedig Orbán tréfás megjegyzése szerint “megvalósult a marxizmus, mert egy Marx győzte le a marxistákat”.
Egy utcai harcos a négy fal között: miben lesz más Orbán október 23-i beszéde?
Ha sarokba nem is, de a négy fal közé szorul október 23-án Orbán Viktor, aki nem tömegrendezvényen, hanem egy szűk körű múzeumavatón beszél majd, ráadásul vidéken. Emiatt egészen más is lehet a mostani - egy immár nyolc hónapja tartó háború árnyékában mondott - ünnepi beszéd, mint amilyeneket megszokhattunk a miniszterelnöktől.
Orbán ezen a ponton üzent először az ellenzéknek, mondván: a baloldaliak “lesajnálják a vidékieket”, ezért mondják, hogy nem helyénvaló Zalaegerszegen ünnepelni, és szerinte “nem értik, hogy Budapest nem azonos az országgal, nem értik, hogy 1956 nem egy város, hanem az ország, a nemzet forradalma volt”. A kormányfő ezután hosszan beszélt még a zalai születésű bölcsekről, elsőként Deák Ferencről, a haza bölcséről, majd több, korábbi, mártírhalált halt egyházi személyről, akik tetteikkel, életükben és halálukban is "Mária országát szolgálták". Közülük kiemelte az évtizedekig zalaegerszegi plébánosként szolgáló Mindszenty József bíborost. Orbán szerint ő “lelki támasza volt a forradalmároknak”, és ő volt az első, aki nem felkelésnek, hanem szabadságharcnak nevezte 56-ot.
Ezután Orbán áttért 56 és a jelenkor párhuzamaira. Megállapította például, hogy 56 hősei 66 évvel ezelőtt megmutatták, milyen egy szabadságszerető nemzet – ők “a szabad Magyarország szerelmesei voltak". Úgy látta, minden adott volt 56-ban a békés átmenethez, joggal gondolhattuk, hogy a szovjetek is rájöttek, „vérontás árán fenntartott elnyomásra hosszútávon nem lehet birodalmat építeni”. De nem így lett – folytatta – mert
“a mi igazi tragédiánk, hogy a kommunisták az őket támogató szovjet Kalasnyikovok segítségével visszatértek, és ott folytatták, ahol abbahagyták: osztályharc, pártállam, politikai börtönök, kivégzések".
Orbán nem maradt adós ezen a ponton a felelősök megnevezésével sem. Mint mondta, “ha a Nyugat nem árul el minket 1945 után másodszorra is, sikerrel járhattunk volna”, de a nyugat támogatásának hiányában a szovjet vezetők meggondolták magukat, és “újra katonai elnyomást, kommunista bábkormányt ültettek a nyakunkba”. A miniszterelnök megjegyezte: 56-ban a magyarok vérét nem becsülte az akkori szabad világ, sőt – tette hozzá kritikusan – a Nyugat bátorított minket ugyan, még
a Time magazin címlapjára is kitettek, aztán 40 évig otthagytak bennünket a szovjet kommunista prés alatt, azt gondolva, hogy legalább eggyel több gondja lesz a szovjeteknek.
Orbán szerint ez is egy tanulság volt arra, hogy “a magyar vért meg kell becsülni, mert rajtunk kívül nem becsüli meg senki". Úgy vélte, csak magunk védhetjük meg magunkat Magyarországon, "nincs hová futnunk, ezt kell megtartani, ezt kell megvédeni, itt kell boldogulni". Ebben – folytatta – “a lelkierő a legjobb pajzsunk”. A jelenről szólva megjegyezte még, hogy “ma nem meghalnunk kell a hazáért, hanem élhetünk benne.” Viszont ez sem mindig könnyű – fejtette ki –, mivel kívülről folyamatosan támadnak minket, és itt Orbán újabb felelősre, a sokat emlegetett Brüsszelre utalt.
Mert a kommunizmus évtizedei alatt hiába maradtunk Orbán szerint “kemények és elszántak, ezért túléltünk és végül 1990-ben győztünk, visszaszereztük a szabad és független Magyarországot”, ismét vannak, akik fenyegetést jelentenek, de "akárki akar a nyakunkra ülni, halálra van ítélve". Viszont a magyarok olyanok – folytatta –, hogy "tűrünk amikor kell, és visszaütünk, amikor lehet", sőt "legyőzve is győzünk". Ha magyar vagy, jól jön Orbán szerint néhány fontos tulajdonság ezekben az időkben – derült ki a beszédből. Orbán ugyanis megjegyezte:
“az oroszlán bátorságára, a kígyó ravaszságára és a galamb szelídségére van szükség, mert szembe kell nézni a háborús válsággal, a migrációval, a gazdasági válsággal”.
Ez volt a beszéd egyetlen egy pontja, amikor elnagyolt utalás szintén szóba került egyáltalán az immár nyolc hónapja a szomszédunkban, Ukrajnában zajló háború, de Orbán nem ejtette ki a száján sem Ukrajna, sem Oroszország nevét, és még csak utalást sem tett arra, hogy az agresszor Oroszország lerohanta Ukrajnát, majd annak területének egy részét – álnépszavazások eredményére hivatkozva – lényegében magához csatolta. A jelenlegi talán legfontosabb probléma, a súlyos megélhetési válság csak “gazdasági válságként”, egyszer, részletek kibontása nélkül bukkant fel Orbán beszédében. Ez annyira talán nem volt váratlan, ám sokkal meglepőbb volt, hogy
a kormányfő szóba sem hozta a kormánykommunikációban már agyonhasznált, a jelenlegi válság ősokaként és minden probléma eredőjeként előadott, sőt még a nemzteti konzultáció témájává is tett "brüsszeli, elhibázott szankciókat".
Szóba került viszont Brüsszel. A kormány és a sajtója kommunikációjában olykor az Európai Unió egészével, máskor inkább csak az Európai Bizottsággal azonosított “Brüsszelre”, és talán egy halovány célzás erejéig a Demokratikus Koalíció árnyékkormányára utalva Orbán azt mondta, vannak, akik “hol árnyékból, hol a brüsszeli magaslesről lövöldöznek Magyarorsztágra (...) ott fogják végezni, ahol az elődeik”. Beszédét végül Orbán azzal zárta, hogy szerinte az általa vezetett kormány a helyén van, megvan az ereje és tapasztalata is ahhoz, hogy kivezesse ebből a válságos időszakból Magyarországot, mert egyrészt az eddigi válságokból is erősebben jött ki az ország, másrészt “a nemzeti kormány képes megküzdeni bármivel és bárkivel”.
A kormányfő zalaegerszegi beszédét a hvg.hu percről percre közvetítette, tudósításunk itt olvasható:
A szovjet tankokról Brüsszel jutott eszébe Orbánnak, aki szerint "akárki akar a nyakunkra ülni, halálra van ítélve"
Harcias párhuzamok jutottak eszébe Orbán Viktornak az '56-os forradalom és szabadságharc évfordulóján, amikor Zalaegerszegen, kordonokkal védve beszélt a forradalom évfordulóján. A miniszterelnök összehasonlította a szabadságharcot eltipró szovjeteket és "a brüsszeli magaslesről lövöldözőket", majd arra jutott, hogy utóbbiak "ott fogják végezni, ahol az elődeik".
A miniszterelnök teljes beszéde pedig az állami tévé közvetítésében, itt nézhető vissza:
Október 23. Devictus vincit ������������������������������������ | Október 23. Devictus vincit ������������������������������������ | By Orbán Viktor | Facebook
2.9 万 views, 1,822 likes, 544 loves, 1,709 comments, 208 shares, Facebook Watch Videos from Orbán Viktor: Október 23. Devictus vincit ������������������������������������
(Nyitóképünk illusztráció, a 2021-es október 23-i Orbán-beszéden készült)