Egyre komolyabb a készültség amiatt, hogy Oroszország esetleg az EU és a NATO tagállamainak kormányzati vagy fontos céges infrastruktúráját fogja támadni. A magyar állam próbál a védekezésben önálló tényező lenni, de ehhez kevés az ereje.
Egyre több – a háború és a béke közötti szürke zónában elhelyezkedő – szabotázsakciót hajtanak végre az oroszok. Arra nincs egyértelmű bizonyíték, hogy az Északi Áramlat vezetékeit ők rongálták meg, azt viszont a bolgár hatóságok egyértelműen állítják, hogy orosz hackerek támadták meg az ottani minisztériumok, az adóhatóság, és több kritikus jelentőségű cég weboldalait, miután az orosz médiában az terjedt el, hogy a kercsi hidat felrobbantó teherautó Bulgárián át érkezett. Az oroszok a civil infrastruktúra megbénításától várják azt, hogy a NATO-tagállamokban érezzék, nincsenek biztonságban – olvasható az e heti HVG-ben.
A lap arra is kitér: a szakértők egyetértenek abban, hogy a NATO csak korlátozottan képes megakadályozni az ilyen támadásokat. A katonai szövetség és az EU vezetői fokozott éberségre intenek, a magyar állam viszont a saját útját járja. A HVG-nek arra a kérdésére, hogy miként készülnek a fokozott veszélyhelyzetre, a katasztrófavédelem azt közölte, hogy nem nyilvánosak az adatok.
A NATO keretén belül a szakpolitikai együttműködés töretlen, de a titkosszolgálatoknál ez már nem igaz, és a politikai kommunikáció akadozik. Így viszont hiába igyekszik a magyar állam önálló tényező lenni a kritikus infrastruktúra védelmében, a mérete és fejlettsége nem teszi lehetővé a szakértők szerint, hogy éles helyzetben önállóan labdába rúgjon.
